A Szamos-partnak a Garibaldi hídtól a Sun strandig terjedő Donát negyedi szakaszán zajló korszerűsítési munkálatok sok elégedetlenséget szültek. Ez az övezet eddig sem volt vadpart, a Szamos kolozsvári szakaszának talán a legrendezettebb partszakaszát itt találhattuk: nagy kiterjedésű játszótér, a legkisebbeknek elkülönített résszel, ugyan műanyag, de viszonylag jó állapotú játszótéri bútorzattal, a csúszdák-hinták alatt puha bevonattal, dróthálóval körbekerített futballpályával, szabadtéri fitneszgépekkel, a terület többi részén füves területtel, nagy fákkal. A Szamos mellett mindkét oldalon a víz szintjéig vezető korlátos sétány, a folyó bal partján homokos napozóval (ez volt az a bizonyos „plaja lui Boc”), jobb partján kutyafuttatóval, valamint széles bicikliúttal és padokkal ellátott gyalogosövezettel végig a Sportpark (Babeș/Iuliu Hațieganu park) mellett be a Rózsák parkjába. Szó, mi szó, eddig is egészen jó hely volt a Szamos partja a Donát negyedben.
A felújításokkal a füves terület nagy részét felszámolták, igen sok betonfelület jelent meg, mindezt a lakosság és a környezetvédő civilek romlásként értékelték, korántsem fejlődésként. Különösen nehezményezték a termetes fák kivágását, köztük a helyi kuriózumnak számító, egymásba csavarodott törzsű cseresznye- és fűzfáét, amelynek közelében (nem egészen természetbarát anyagokból épült) filegóriaszerűségben sakkoztak (főleg) a negyedbeli öregurak. A sajtóban is megszellőztetett panaszok hatására az illetékesek azzal igyekeztek csillapítani a kedélyeket, hogy a betonfelületek nem válnak látványzavaró tényezőkké, ugyanis a sportpályák speciális burkolatával vonják majd be. A parton immár végre füves terület is megjelent (remélhetőleg nem műpázsit…), ám hétfő délután a közeli tömbházakból már újabb betonozást fényképeztek. Ezúttal a Rózsák parkjához vezető új gyalogoshíd közvetlen közelében.
A Clujul Civic közösségi oldalon közzétett bejegyzéshez hozzászóló Hartel Tibor ökológus, környezetvédő hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az aktuális döntésekben olyan összetett szakértői szempontok érvényesüljenek, amelyek biztosíthatják a várható szélsőséges klímajelenségek valamelyes kezelhetőségének lehetőségét. Ezzel szemben úgy véli, a döntés jelenleg egy szűk csoport kezében van, a csoportérdekek nem tükrözik a társadalom érdekeit és a döntések fokozzák a jövendőbeli szélsőséges klímajelenségekkel szembeni sérülékenységünket. George Trif, a Mentsétek meg Romániát (USR) egyik alapítója, a párt Kolozs megyei szervezetének elnökjelöltje szerint az eredeti tervet később változtatták, így került betonburkolat a híd lábánál eredetileg füvesnek tervezett terület helyére, magának a hídnak a helye is módosult.
Még a hétfői betonozós mozzanatot megelőzően, a sok elégedetlenség hatására a Someșul Nostru közösség aktivistái szemügyre vették a munkálatokat, és megfogalmazták ezzel kapcsolatos aggályaikat is. Előnyként értékelték az új gyalogoshidat, ám megkérdőjelezik, nem lett volna kifizetődőbb-e az alig 150 méterre található vashidat újjáépíteni, egyben a kihasználatlanul álló rendezvénytermet is bevonva a felújításba. A felújításoknak köszönhetően a vízhez közelebb lehet majd sétálni és szaladni, ugyanakkor standard méretű a kosárlabdapálya, kár, hogy a futballpálya rovására, ami így jóval kisebb. Jelentősen szélesítették a napozót, sajnos az eddigi napozót szegélyező zöldövezet árán, egyelőre sovány vigasz, hogy az öreg fák helyett kis fiatal csemetéket ültettek a területen. A fitneszparkban lenne még hely további gépeknek, ám nem tudni, hogy bővítik-e még, s ha igen, milyen gépekkel, illetve, hogy erről megvizsgálták-e a lakosság igényeit. A környezetvédő civilek a korábbinál szegényesebbnek találták a játszótéri bútorzatot, de ott is lenne még hely szerintük további darabok felszereléséhez, bár kétségeik vannak afelől is, hogy bárki felmérte volna a szülők-gyermekek igényeit. A munkálatokkal mintegy 40%-ban végeztek, becslések szerint jövő év végéig készül el a fejlesztés.
A környezetvédők a jelek szerint nem gyalogoltak tovább, a gáttól felfelé. Ott, a Benkő József/Paul Ioan utca melletti keskeny partszakaszon mindeddig laikus szemmel értelmezhetetlen mennyiségű és jellegű földtologatás történt: előbb majdhogynem az utca szintjéig elegyengették a töltést, aminek köszönhetően jelentősen szélesebbé vált a korábban a legszélesebb szakaszán is alig három-négy méteres sétány, ám hetekkel később ismét kialakították a töltést, amelyen immár széles betoncsík fut végig – igaz, legalább egyforma széles. A közelben lakók egyelőre inkább a munkálatoknak áldozatul esett húsz-harminc éves diófákat sajnálják, amelyek mostanra nőttek meg akkorára, hogy enyhet adó árnyékukban öröm legyen elidőzni.
Borítókép: Tóth Klára
