A 25. TIFF díszvendégei között a román sport- és kulturális élet számos ismert alakja foglalt helyet. Jelen volt Nadia Comăneci, Simona Halep, Virginia Ruzici, Horia Tecău, Ana Maria Brânză, Mihai Covaliu, valamint Florin Piersic és Dorel Vișan is.
Tudor Giurgiu fesztiváligazgató beszédében a TIFF indulásának körülményeit idézte fel. Mint fogalmazott, amikor 2002-ben megszületett az ötlet, hogy Kolozsváron nemzetközi filmfesztivált szervezzenek, a város mellett két különleges érv is szólt. „Amikor 2002-ben megszületett ez az őrült ötlet, hogy filmfesztivált szervezzünk Kolozsváron, két fontos érv is szólt mellette. Akkoriban – és ma is – itt élt és él az ország két legnagyobb színésze, Florin Piersic és Dorel Vișan, akik rendkívül sokat tettek nemcsak a filmért és a színházért, hanem ezért az országért is” – mondta Giurgiu.
A fesztiváligazgató a TIFF első éveit felidézve arra is emlékeztetett, hogy a város az elmúlt negyedszázadban jelentős átalakuláson ment keresztül. A nyitógálán bemutatott archív felvételeken a közönség viszontláthatta a 2002-es Kolozsvárt, amikor a Főtér még parkolóként működött, és a várost Gheorghe Funar vezette. A szervezők szerint a TIFF története szorosan összefonódott Kolozsvár kulturális fejlődésével, a fesztivál pedig maga is hozzájárult ahhoz, hogy a város mára Közép- és Kelet-Európa egyik meghatározó kulturális központjává váljon.
A fesztivál művészeti igazgatója és társalapítója, Mihai Chirilov beszédében felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt sokan kétkedve fogadták a gondolatot, miszerint Kolozsvár képes lehet nemzetközi filmfesztivál életre hívására. Mint hangsúlyozta, a negyedszázados jubileum egyértelműen bizonyítja, hogy az induló kezdeményezés mára túlnőtt az eredeti kereteken, és a TIFF a régió egyik legismertebb és legmeghatározóbb filmes eseményévé vált. Chirilov hozzátette, az idei fesztivál programja több mint 200 filmet kínál a közönségnek, köztük számos román produkcióval, valamint Corneliu Porumboiu retrospektív válogatással, amely a rendező munkásságát mutatja be.
A művészeti igazgató kiemelte továbbá a jubileumi kiadás egyik különleges szekcióját, a The Pitch Black Anthology válogatást, amely fekete komédiákat és sötét hangulatú filmeket gyűjt össze. Ezek az alkotások a humor és a provokáció eszközeivel reflektálnak a kortárs társadalmi és kulturális kihívásokra.
Aki mindig az első marad: Nadia Comăneci
A nyitógála egyik kiemelt momentuma volt a Nadia című, még készülő dokumentumfilm húszperces részletének vetítése. A film Nadia Comăneci életútját mutatja be, és a szervezők tájékoztatása szerint várhatóan jövőre készül el. Az alkotásban számos neves sportszakember, újságíró, pályatárs szólal meg, többek között John Powers, Bill Sands, Pozsár Géza és Comăneci edzői, Károlyi Béla és Károlyi Márta is.
A készülő dokumentumfilmről Tudor Giurgiu rendező további részleteket is elárult. Elmondása szerint a stáb több országban forgatott annak érdekében, hogy minél teljesebben mutassa be a tornász történetét és azt a hatást, amelyet a világ sportéletére gyakorolt. A rendező reményei szerint a dokumentumfilm először a cannes-i filmfesztiválon mutatkozhat be, majd a TIFF közönsége is láthatja. Az alkotásban elhangzik, Comăneci „mindig első marad, mint az, aki először lépett a Holdra – belőlük csak egy van”.
A vetítés után maga Nadia Comăneci lépett a színpadra. A sportlegenda arról beszélt, hogy a sport teljesen új világot nyitott meg előtte. „Az a tizennégy éves kislány a sport révén új világot fedezett fel, és itt, Romániában kapta meg a lehető legjobb nevelést” – fogalmazott a tornász, aki a tisztelet, a hála és a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta.
Idén ötven éve annak, hogy Nadia Comăneci a montreali olimpián megszerezte a torna történetének első tökéletes, 10-es pontszámát. A sportlegenda beszédében arra biztatta a fiatalokat, hogy ismerjék meg a múltat, és merítsenek erőt azokból a példákból, amelyek bizonyítják, hogy kitartással és munkával rendkívüli eredményeket lehet elérni. A gála egyik megható pillanata Nadia Comăneci és Florin Piersic találkozása volt. A sportlegenda a színpadról lelépve a nézőtérre ment, ahol megölelte a színművészt. „Nem volt alkalmam megtanítani neked a kézenállást” – mondta Nadia Comăneci Piersicnek.
Boc: „aki a kultúrába fektet, a szabadságba fektet”
A nyitógálán Emil Boc, Kolozsvár polgármestere beszédében a demokrácia, a szabadság és a kultúra védelme mellett határozottan bírálta a diktatúrákat és az extremizmus történelmi és jelenkori veszélyeit. Hangsúlyozta, a kultúra támogatása nem luxus, hanem a demokratikus társadalom egyik alapfeltétele. A polgármester szerint a kulturális befektetések közvetlenül hatnak a város jövőjére, erősítik a kritikus gondolkodást, vonzzák a fiatalokat és a befektetőket, és hozzájárulnak a nyitott, élhető város fenntartásához. Kiemelte, a város idén mintegy 10 millió eurót fordít kulturális és sporttevékenységek támogatására, ami tízszerese a 2012-es összegnek.
Boc a közönség soraiban ülő elődjét, Gheorghe Funart is üdvözölte. A polgármester megjegyezte, a város története része a jelennek is, de Kolozsvár mára alapvetően európai, nyitott kulturális központtá vált, amelyben a TIFF kiemelt szerepet tölt be.
Beszéde második felében Emil Boc történelmi példákon keresztül mutatta be, miért tartja veszélyesnek az autoriter rendszereket. Úgy fogalmazott, a diktatúrák első áldozatai mindig a kulturális élet szereplői, mivel ők testesítik meg a kritikai gondolkodást és a szellemi szabadságot. A polgármester éles szavakkal idézte fel a totalitárius gondolkodást is, utalva Lenin és követőinek szemléletére, miszerint nem az eszméket kell meggyőzni, hanem „el kell hallgattatni” azokat, akik kérdeznek vagy vitatkoznak.
Boc a romániai kommunizmus időszakára is kitért, hangsúlyozva, hogy az értelmiségi elit súlyos veszteségeket szenvedett. Példaként említette, hogy a Román Akadémia tagságának jelentős részét lecserélték, több tucat tudóst és értelmiségit börtönbe zártak, közülük többen életüket is vesztették a fogságban. Szerinte ezek a lépések egyértelműen azt szolgálták, hogy felszámolják a kritikus szellemi ellenállást. Emil Boc arra kérte a jelenlévőket, hogy továbbra is támogassák a kultúrát, a művészeteket és a filmművészetet, mert ezek jelentik a szabadság egyik legfontosabb garanciáját. A polgármester a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Egyetemiek Háza termében lévő feliratra is utalt – Prin cultură la libertate –, amelyet saját értelmezésében így fogalmazott meg: a kultúra az út a szabadsághoz.
Az este a Három nap szeptemberben című film díszbemutatójával zárult. A Tudor Giurgiu rendezésében készült alkotás egy esküvő napján kibontakozó családi és emberi válság történetét meséli el, és az emberi kapcsolatok törékenységére irányítja rá a figyelmet.
A következő tíz napban Kolozsvár ismét a film fővárosává válik, ahol a vetítések mellett közönségtalálkozók, koncertek és különleges események várják az érdeklődőket.
