Sandu Băbășan: az éttermek 70 százaléka a csőd szélén áll
A Bolojan-kormány megszorító intézkedései, a gazdaság átalakulása, valamint az év eleji mondhatni hagyományos pangás miatt igen nehéz helyzetbe kerültek a kolozsvári vendéglátó egységek, különösképpen a vendéglők – olvasható több elemző szövegében.
A kolozsvári vendéglátóipari egységeket tömörítő civil szervezet, a HORECA illetékeseinek a véleménye szerint a helyzet nem feltétlenül azonnali csőd, hanem profitabilitási válság, amelyet a szezonális ingadozások és a fogyasztói viselkedés befolyásol. A szervezet hangsúlyozza, hogy az első év eleji hónapok jellemzően gyengébbek, és a tavasz érkezése hozhat javulást – de a nyomás továbbra is valós.
Ugyanakkor az iparági szereplők többsége aggodalmát fejezte ki a magasabb adóterhek, az energiaköltségek és a bérleti díjak miatt.
Nemcsak Kolozsváron, hanem országos szinten is erősödik az a tendencia, hogy a fogyasztók ritkábban járnak étterembe, és kevesebbet költenek, ami hosszabb távon átalakítja a vendéglátóipari keresletet.
Băbășan: jobban járnak a kisebb vendéglők
A kolozsvári gazdasági elemző adatai szerint januárban az éttermek bevétele átlagosan körülbelül 27 százalékkal esett vissza, és a legnagyobb kiesést a több mint száz férőhelyes éttermek szenvedték el. Nem csak a vendég kevesebb – bár a forgalom sok helyen mintegy 10 százalékkal csökkent –, de kevesebbet is költenek. Kiemeli: amennyiben egy étterem 1000 vendéggel 100 ezer lej bevételt ért el, most lehet, hogy 900 vendége volt, de csak 73 ezer lej folyt be a kasszába. A különbséget az átlagos számlaérték csökkenése okozta. Közben az adók és költségek nőttek, az alapanyagok drágultak, a pénzügyi nyomás folyamatos. A nagy éttermek fix költségei merevek, és már egy kis bevételcsökkenés is azonnal megérződik a készpénzáramlásban. Érdekes módon a kisebb éttermek (20–25 ülőhelyesek) jobban tartják magukat, mert alacsonyabbak a fix költségeik és rugalmasabbak – ebből sokat tanulhatunk.
Kevesebb alkoholt fogyasztanak a fiatalok
Băbășan szerint a hatás a beszállítókra is átterjed, fizetési késedelmeket és adósságfelhalmozódást okozva, ami ördögi körré válik az iparágban. „Ha korábban 1000 lejt kerestek, és pontosan tudták, hogy 300-at a sörre, 400-at a húsra és 100-at a kávéra kell fizetniük, most a bevételek már nem fedezik teljes mértékben ezeket a kiadásokat. Így bekerülnek a halogatások és adósságok ördögi körébe, amelyek hónapról hónapra halmozódnak” – mondta az elemző.
Eleinte március elsejét tartották valamiféle reménysugárnak, de ez is csupán optimista feltételezés volt miután az üzletek több mint 60 százaléka mínuszban zárta a januárt – vélte Băbășan.
Adatai szerint a sörgyártók helyzete még összetettebb: A 16 és 29 év közötti fiatalok kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint a korábbi generációk, mivel jobban odafigyelnek az egészségükre és a termékek megítélésére, ami közvetve a söripart és az éttermek forgalmát is befolyásolja. A globális trend a fogyasztás további csökkenését mutatja az elkövetkező években. „Mindenki látja az étlapokon a magas árakat és azt feltételezi, hogy a tulajdonosok meggazdagodnak, miközben a többség a túlélésért küzd. A bérleti díjak olyan szinteken vannak, amelyek már nem tükrözik a gazdasági realitást, és az egyre növekvő közüzemi költségek folyamatosan növelik a kiadásokat. Az állam pont akkor kér többet, amikor a haszonkulcsok szűkülnek” – írja az elemző, aki szerint Kolozsvár elérte a pszichológiai árplafont.
Szükséges a bérbeadók mentalitásváltása
Úgy vélekedik: az emberek egyszerű számítást végeznek, és egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy inkább odahaza fogyasztják el az ebédet vagy a vacsorát.
„Ha nem értjük meg, hogy a jelenlegi működési modell teljes kapacitásig van terhelve, akkor egyre több üres vendéglátóhelyet fogunk látni a városban. Szükség van a bérbeadók várakozásainak megváltoztatására és egy valódi helyi gazdasági támogatási stratégiára, különben Kolozsvár gasztronómiai sokszínűsége veszélybe kerülhet” – írta Băbășan.
A február végén „berobbant” iráni háború tovább bonyolította a gazdasági helyzetet: tovább emelkedtek az árak, illetve visszafogottabbá váltak a fogyasztók. Ugyanakkor a megfigyelők szerint az ukrajnai és a közel-keleti háború eredményezte bizonytalanság miatt kevesebb külföldi látogat a városba, illetve fordul a vendéglátóipari egységekhez.
A kolozsvári HORECA tagjai abban reménykedtek, hogy az idő felmelegedésével és a teraszok beüzemelésével kissé fellélegezhetnek. Ehelyett a szokatlanul hideg időjárás miatt még kevesebben mozdultak ki otthonról, még a vendéglők, éttermek, bisztrók, kocsmák, bárok belterei sem teltek meg vendégekkel.
Pocsai András: 30-35 százalékos a visszaesés
Kérdésünkre a kolozsvári Bistro 1568 lokál vezetője is megerősítette, hogy a Vallásszabadság Házában működő bisztrót is erőteljesen érintette az év eleji visszaesés, közvetetten pedig a két háború, ám a legjobban a költségek folyamatos növekedése hatott ki rájuk.
„Visszafogottság érezhető az emberek részéről, mindenki tart valamitől, mintha inkább otthon ülnének a kolozsváriak. A korábbi években tűrhető vagy kifejezetten jó márciust zártunk, ez most nem így volt. Vannak gondok, ám az nem biztos, hogy az a kijelentés miszerint a kolozsvári vendéglők, éttermek hetven százaléka a csőd szélén áll, megállja a helyét. A téli hónapok egyértelműen nehezek voltak, feléltük a tartalékokat, s amikor kissé feltöltenénk a kasszát, hogy pótoljuk a hiányokat, akkor falba ütközünk” – fogalmazott a vendéglátóipari egység vezetője.
Pocsai úgy gondolja: az elkövetkező időszakban több vendéglő bezárja a kapuit. „Sokan próbálnak különböző rendezvényekre, eseményekre ráállni, ilyen például a születésnap, névnap, keresztelő, konfirmálás, bérmálkozás, esküvő, elsőáldozás. Sajnos a kiszállítás sem megoldás, a cégek ugyanis nagyon sok illetéket levesznek, nemigen éri meg anyagilag nekünk ez a szolgáltatás” – tette hozzá.
A Bistro 1568 illetékese úgy gondolja, ebben az időszakban a turizmus korábban sem lendített a bevételeken, ahogy most sem. „Nagyobb gond a közművek tarifáinak robbanásszerű növekedése. Nem segített az alapanyagok drágulása és az állam felé fizetendő adók és illetékek növelése. Ez sokkal inkább visszavet bennünket, mint az ügyfelek hiánya, aki az esős és hideg idő miatt nemigen mozdulnak ki otthonról” – fogalmazott lapuknak Pocsai. Értékelése szerint a múlt év első három hónapjához képest 30-35 százalékos a visszaesés.
