Marco Rubio amerikai külügyminiszter televíziós interjúban úgy fogalmazott, amennyiben a NATO nem biztosítja az amerikai érdekek érvényesítéséhez szükséges katonai infrastruktúrát, a szövetség „egyirányú utcává” válik. Mint mondta, ha az amerikai csapatok Európa védelmét szolgálják, de cserébe nem használhatják a szövetséges országok bázisait, akkor felmerül a kérdés, mi értelme a tagságnak.
A külügyminiszter emlékeztetett arra is, hogy korábban a NATO egyik határozott támogatója volt, ugyanakkor az iráni konfliktus tapasztalatai szerinte indokolttá teszik az Egyesült Államok és a szövetség kapcsolatának felülvizsgálatát. Hangsúlyozta, a döntés végső soron Donald Trump elnök kezében van, aki már korábban is kritikusan viszonyult a NATO-hoz.
Trump az Irán elleni katonai fellépést egyfajta „hűségtesztként” értékelte, és többször kifogásolta, hogy az európai országok nem nyújtottak kellő támogatást. A brit Daily Telegraphnak adott interjúban tovább élezte álláspontját: a NATO-t „papírtigrisnek” nevezte, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok esetleges kilépése immár „túl van az újragondoláson”.
„Soha nem volt rám hatással a NATO… Mindig tudtam, hogy papírtigris. (…) Ukrajna nem a mi problémánk volt. Ez teszt volt, és mi ott voltunk értük, és mindig ott lettünk volna értük. Ők viszont nem voltak ott értünk”
– fogalmazott az amerikai elnök, hozzátéve, hogy régóta kételyei vannak a szövetség hitelességével kapcsolatban, és szerinte ezt Oroszország is érzékeli.
Trump emellett bírálta az európai országokat amiatt is, hogy nem vállaltak nagyobb szerepet a Hormuzi-szoros biztonságának fenntartásában, ahol az iráni támadások miatt akadozott a hajóforgalom. Szerinte a jövőben Európának nagyobb felelősséget kell viselnie a térség stabilitásában, és az Egyesült Államok nem kívánja egyoldalúan garantálni a nemzetközi kereskedelmi útvonalak biztonságát.
A NATO körüli vita az Irán elleni amerikai katonai műveletek kontextusában erősödött fel. Donald Trump kedden a Fehér Házban azt mondta, hogy az Egyesült Államok két-három héten belül lezárhatja a hadműveleteket, mivel azok elérték fő céljukat, hogy Teherán ne juthasson atomfegyverhez. Hozzátette, az amerikai haderő „befejezi a munkát”, ugyanakkor egy esetleges megállapodás felgyorsíthatja a konfliktus lezárását.
Az elnök szerint Irán katonai képességei jelentősen meggyengültek, és az infrastruktúra helyreállítása akár 15-20 évig is eltarthat. Rubio szintén arról beszélt, hogy az Egyesült Államok jelentős előrelépést ért el, az iráni légierő és haditengerészet jelentős részét megsemmisítették, valamint súlyos csapásokat mértek a rakétaindító rendszerekre és a védelmi iparra.
Az amerikai álláspont szerint ugyanakkor a konfliktus nem a rezsimváltásról szól, hanem az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetéséről. A hadműveletek lezárása már körvonalazódik, azonban a NATO-val kapcsolatos vita várhatóan hosszabb távon is meghatározza majd az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikai irányvonalát.
