A jogállamiság elveinek ellentmondónak vélik a patrióták elszigetelését
Számos ismeretlen tényező határozta meg Strasbourgban a mandátumukat megújító, illetve az újonnan választott tagokból álló Európai Parlament (EP) alakuló ülését: csak az volt valamennyire borítékolható, hogy a törvényhozó testület élére újraválasztják Roberta Metsolát, illetve szinte biztosra lehetett venni, hogy Diana Şoşoacă, az S.O.S. Románia! elnöke botrányt kelt majd az ülésen. Az utolsó pillanatig pengeélen táncolt Ursula von der Leyen újraválasztása, ugyanis az Európai Bizottság (EB) leköszönő elnökét villámcsapásként érte az, hogy elveszítette a COVID-19 világjárvány idején kötött vakcinaszerződések átláthatóságával kapcsolatos pert az Európai Unió (EU) legfelsőbb bíróságán. Fontos megjegyezni, a döntés éppen egy nappal azelőtt született, hogy az EP tagjai Ursula von der Leyenről szavaztak Strasbourgban.
A politikai támogatás megszerzéséért von der Leyen még a szélsőjobbos EP-képviselőket is felkereste, megbízható források szerint még a zöldek illetékeseivel is találkozott annak ellenére, hogy éppen az utóbbiak kezdeményezték ellene az Európai Unió legfelsőbb bíróságán a pert.
Az EP strasbourgi székhelyén a testületbe újonnan megválasztott Magyar Péter is sajtótájékoztatott tartott, amelyen elhangzott: a Tisztelet és Szabadság (Tisza) Párt társelnöke csak a nemzeti érdekek mentén látja az együttműködést az újonnan létrehozott Patrióták Európáért frakcióba tömörült Fidesz-es EP-képviselőkkel.
Mint várható volt, ezúttal is hozta a formáját Diana Şoşoacă, az S. O. S. Románia! politikai alakulat elnöke, aki a folyosón üvöltözve nyilatkozott az újságíróknak, miután az EB elnökének megválasztásakor botránykeltés miatt kivezettek az ülésteremből.
Winkler Gyula: elsősorban a gazdasági helyzetre kell összpontosítani
Strasbourgban sikerült megszólaltatnunk Winkler Gyula az RMDSZ-es EP-képviselőt, akit arról kérdeztük, hogy szerinte mire kell elsősorban összpontosítaniuk az európai grémium tagjainak.
„Az új mandátum során elsősorban a gazdasági helyzetre kell összpontosítani. Az Európai Unióban, ezen belül pedig Romániában és Erdélyben az embereket az infláció, a gazdasági helyzet aggasztja. Ennek ismeretében a megélhetési ügyekre, a vállalkozók támogatására, a munkahelyteremtést elősegítő intézkedések meghozatalára, valamint a fiatalokra kell összpontosítanunk. Ezen kívül kiemelt fontossággal bír a közös agrárpolitika és a regionális fejlesztés. A felzárkózás évében vagyunk, sohasem állt rendelkezésünkre ennyi európai anyagi forrás. Azért is dolgozunk, hogy kevesebb bürokráciával, közérhetőbb programokkal és sokkal jobb stratégiákkal célozzuk meg a gazdasági fejlődést. Meg kell birkóznunk az ukrajnai háború, a globális gazdasági verseny kérdésével is, de ránk is kihat az amerikai egyesült államokbeli elnökválasztás” – mondta Winkler Gyula.
- Ön szerint hogyan sikerül majd eredményesen együttműködni a Fidesz EP-képviselőivel, lévén, hogy a magyarországi politikai alakulatnak az úgynevezett cordon sanitaire miatt sokkal kisebb a mozgástere. Az európai parlament nagy frakciói elszigetelték Orbán Viktor pártjának képviselőit, akik így nem jutottak tisztségekhez. Míg Ön és Vincze Loránt RMDSZ EP-képviselők az Európai Néppárt, addig a Fidesz az újonnan létrejött Patrióták Európáért pártcsoport tagja lett – kérdeztük Winkler Gyulát.
„Románia és vele együtt Erdély 17 éve csatlakozott az Európai Unióhoz. Azóta a Fidesz küldöttségével jól tudtunk együtt dolgozni, ugyanis mindenki ismeri a kárpát-medencei magyar érdekeket. Orbán Viktor pártjának a képviselőivel a kárpát-medencei struktúrákban is jó az együttműködés. Közös célkitűzés ugyanakkor a kisebbségvédelem. Ugyanakkor a versenyképesség, az európai programok átláthatósága, a bürokrácia csökkentése is közös célkitűzés. Ezen kívül a Schengen-csatlakozás is közös, nemzeti ügy, hiszen a román-magyar fizikai határ elválasztja a közösségeket. Attól függetlenül, hogy más-más politikai opciók léteznek, a nemzeti ügy ugyanazon asztalhoz helyez bennünket” – szögezte az EP-képviselő.
Vincze Loránt: kisebbségi kérdésekkel is foglalkozik az egyenlőségi biztos?
A kisebbségi ügyekről Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselőt is kérdeztük: hogyan lehet meggyőzni az EB-t, hogy foglalkozzon ezzel a tematikával?
„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke programbeszédében arról is szólt, hogy egyenlőségi biztosi tisztség létrehozását akarja. Kérdés, hogy ebbe pontosan milyen csoportok tartoznak, a nemzeti kisebbségek ugyanis tételesen nem szerepelnek a felsorolásban. Ez tehát a tulajdonképpeni kiindulópont. Ahogy mondani szokták, innen szép nyerni. Ha már az egyenlőségben minden csoport benne van, akkor a nemzeti kisebbségeket sem kellene kihagyni. Folytatnunk kell az ilyen irányú nyomásgyakorlást. Elvileg az Európai Parlament partnerünk a kisebbségek védelme vonatkozásában, ám ez sem adott, ezért is folyamatosan dolgozni kell. Az Európai Néppárt alkotmányügyi bizottságának a szóvivője vagyok, ami eléggé befolyásos tisztséget jelent a frakcióban. Ezért olyan javaslatokat, amelyek számunkra prioritást élveznek, könnyebb elfogadni a kollégákkal. Remélem, év végéig sikerrel indítjuk újra a kisebbségi csoportközi együttműködést, amelynek keretében konkrétan többek között az erdélyi, a felvidéki jogsértésekről beszélni lehetett. Folytatom a munkámat a FUEN, azaz az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója keretében, ezen keresztül is harcolunk, hogy az őshonos kisebbségek nagyobb elismerést kapjanak” – nyilatkozta a politikus.
- Várható egy második Minority Safe Pack vagy egy más kezdeményezés? – érdeklődtünk az EP-képviselőtől.
”Folyamatosan egyeztetünk arról, hogy milyen keretben tudunk a kisebbségvédelemről beszélni a Minority Safe Pack után vagy mellett. Tény, hogy nem érdemes újabb aláírásgyűjtésbe kezdeni. Érdemes folyamatosan tárgyalni arról, hogy az Európa Tanács által elfogadott kisebbségi keretszabályozást, a nyelvi chartát közelebb hozni az Európai Unióhoz, és a nemzetközi intézmény jogrendjévé tenni. Le kell törni egyes tagállamok ellenállását. Az Európai Bizottság nem azért utasította el a Minority Safe Pack kezdeményezést, mert gonosz, hanem azért, mert hatott rá több tagállam” – fejtette ki Vincze Loránt.
Gál Kinga: frakciókon átívelő munka a kisebbségvédelem
A Kolozsváron született magyarországi politikust az új mandátum kapcsán a kisebbségvédelmi kérdések napirendre helyezéséről, illetve arról faggattuk, hogyan sikerül érvényesíteni a kisebbségvédelmi ügyeket, főként olyan kontextusban, hogy a Fidesz EP-képviselőinek az úgynevezett cordon sanitaire miatt – a parlamenti többség elszigetelte őket, nem jutottak tisztségekhez – sokkal kisebb a mozgástere.
„Mindegyik mandátum kezdetekor kihívás a kisebbségi frakcióközi munkacsoport újraalakítása. Ez a grémium a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozik, ami nem egyszerű és magától értetődő feladat. Kihívás lesz az Európai Parlamenten belül ennek a nem hivatalos grémiumnak a létrehozása. Szükség van egy konszenzusra és engedélyezési rendszerre. Azon kell dolgoznunk, hogy minél több EP-képviselőt be tudjunk szervezni, meg tudjunk győzni a frakcióközi munkacsoport fontosságáról. Ez olyan kérdéseket tudott ugyanis előtérbe hozni, amelyek egyébként nem kerültek volna itt-ott napirendre. Nem adtuk fel a Minority Safe Pack kezdeményezéssel kapcsolatos ügyintézést. Lesz egy új Európai Bizottság, nem látjuk még, kik lesznek a biztosok, illetve melyiknek kerül ez a kérdéskör a hatáskörébe. Valahogy mégiscsak rá kell vennünk a bizottságot, hogy több mint egymillió ember kezdeményezését ne hagyják figyelmen kívül. A kisebbségvédelmi ügy frakciókon átívelő munka volt és lesz. Nem a demokrácia játékszabályainak megfelelő az, ami a patrióták frakciójával és annak tagjaival történt. Ugyanakkor a jogállamiság elveinek sem felel meg az, amit velünk is tettek. Ettől függetlenül, mi nem adjuk fel, a patrióták a harmadik legnagyobb EP-frakció, és számít a 84 képviselő szavazata” – válaszolta Gál Kinga.
