Az Oscar-díjas A nagy szépség, az Ifjúság, valamint Az ifjú pápa rendezője legújabb filmjében nem a politikai motivációkat, hanem a volt olasz kormányfő belső érzelmi világát akarta megmutatni, ezért Berlusconinak utolsó miniszterelnöksége idején és közvetlen azelőtt történt magánéleti eseményeire koncentrált: a feleségével való viszonyára, aki válókeresetet nyújtott be ellene, és a sajtóban bunga-bunga partiknak nevezett összejövetelekre, amelyek Berlusconi arcorei villájában zajlottak, és amelyekre a politikus fiatal nőket rendelt.
Paolo Sorrentino szerint Berlusconi a politikában ugyanazokat a képességeit használta, mint amelyekkel sikeres vállalkozó lett: reményeket adott el, a választóit saját tulajdonának tekintette, de a sok ígéret és illúzió után igazán jelentős politikai teljesítményt nem hagyott maga után Olaszországban.
„Paolo a forgatókönyvben azt írta, hogy Berlusconi úgy néz ki, mint a joker a kártyában” – mondta Toni Servillo, aki a vizualitásából ragadta meg a szerepet. Sokat dolgozott azon a sminkesekkel, hogy a jellegzetes mosolya által könnyen felismerhetővé tegye Berlusconit, ugyanis szerinte a személyiségének lényege a csábítás. „Elcsábította az embereket, a befektetőket, a szavazókat” – hangsúlyozta a színész.
„Azt akarjuk üzenni ezzel a filmmel, hogy vigyázni kell azokkal a politikusokkal, akik saját mítoszuk megteremtésén dolgoznak” – fogalmazott Toni Servillo. Miközben az igazi államférfiak a teljesítményük által válnak halhatatlanná, Berlusconi a politikát arra használta fel, hogy saját legendáját teremtse meg – tette hozzá.
A 2006 és 2010 között játszódó film első fele az olasz társadalomnak azt az immorális és karrierista rétegét mutatja be, a címben is megjelölt kábítószer- és szexéhes „többieket”, akik arról álmodnak, hogy a milliárdos médiamogul Berlusconi közelébe kerülhetnek. Sorrentino a tőle megszokott képi virtuozitással és zenei betétekkel mutatja meg ennek a világnak a közönségességét és mindennapos túlkapásait.
„Ezek a szép fiatalok kollektív őrületben élnek, a hatalmas és vagyonos politikus bűvöletében, aki egyúttal elérhető is számukra. Egyetlen céljuk, hogy miután a kiválasztottak közé kerültek, ott is maradhassanak” – mondta a rendező az MTI-nek. Toni Servillo úgy látja, hogy a „többiek” nem egyszerűen Berlusconi teremtényei, hanem olyan emberek, akik hisznek abban, hogy kifizetődő középszerűnek lenni.
A film második, intimebb és összetettebb része a 70 éves milliomos Berlusconiról szól, aki visszavonult politikusként unatkozik a villájában, ahol a házassága megmentésével próbálkozik. Miközben a magánember empátiát kelt a nézőben, a film azt is megmutatja, hogy Berlusconi korrupt politikusként hogyan készíti elő visszatérését a miniszterelnöki székbe vagy hogyan tanítja meg az unokáját hazudni.
Az 59 éves Toni Servillo ötödik alkalommal dolgozott együtt Sorrentinóval. Ő játszotta a hétszeres olasz miniszterelnökről, Giulio Andreottiról szóló Il divo – A megfoghatatlan című filmjének is a főszerepét.
„Andreotti olyan volt, mint egy templomi ember, sokkal befelé fordulóbb. Berlusconi olyan, mint egy hollywoodi sztár. Állandó mosolya az illuzionisták optimizmusát sugallja, s ez végül is konszenzust teremt. Mintha azt akarná mondani, hogy a jobb életet ő teremti meg nekünk. Berlusconi azt üzeni, hogy emberek, előttem is, utánam is a vízözön” – mondta a színész.
Paolo Sorrentino a forgatás előtt egyszer találkozott a politikussal, aki meghívta ebédelni, amikor megtudta, hogy filmet készít róla. Azóta viszont nem beszéltek egymással, és nem tudja, hogy a volt olasz miniszterelnök mit gondol az elkészült alkotásról.
(Borítókép: Toni Servillo alakítja Silvio Berlusconit)
