Torockó és Körösfő a hagyományos népi építészeti útvonalon
KEREKES EDIT, ZAY ÉVA
„Egyre közelebb vagyunk a Hívogató Románia. Az országjáró projekt megvalósításához. A turisztikai útvonalakra erdélyi magyar közösségünk számára kiemelkedően fontos helyszínek kerültek fel: a torockószentgyörgyi vár, a segesvári vár, a gernyeszegi kastély, az Urmánczy kastély és más partiumi, székelyföldi kastélyok, kúriák. Szent Lászlóhoz köthető öt helyszínt is felújítunk, például a szacsvai református templomot, a kökösi unitárius templomot és a bihari várat. Hagyományos falusi házak is megújulnak, például Bikfalván, Torockón, Verespatakon, Etéden vagy éppen Berethalmon. Ez mindannyiunk számára történelmi pillanat” – mondta Hegedüs Csilla államtitkár, a program koordinátora.
A 12 útvonal 370 turisztikai látványosságot foglal magába, ebből 225 épületet fel is újítanak. A turisztikai-kulturális útvonalak kialakítására február 25-én meghirdetett pályázatra március 20-ig 395 javaslat érkezett. Ezek elbírálása a négy minisztérium közös rendeletében elfogadott módszertan szerint történt, minisztériumközi konzultáció során. Az útvonalak kialakítására 103 millió euró jut az országos helyreállítási tervből (PNRR). A rendelkezésre álló alapból 5 kastélyt, 5 kúriát, 10 fatemplomot, 5 bojárházat, 5 kolostort, 5 Szent Lászlóhoz köthető helyszínt, 5 római erődítményt, 5 várat, 150 népi építészeti értéket (hagyományos falusi ház) és 30 Duna-deltai helyszínt újítanak fel. A program a felújítandó helyszínek népszerűsítését is támogatja.
Tekintettel arra, hogy bizonyos turisztikai-kulturális útvonalakra nem nyújtottak be elegendő pályázatot, a MIPE (az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium) második nyilvános felhívást hirdet a beruházásra elkülönített összes forrás felhasználására.
„Nagyon fontos, hogy a PNRR által nyújtott lehetőséget kiaknázzuk! Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy komoly turisztikai potenciállal rendelkező települések, éppen azok, ahol nagy szükség lenne erre a támogatásra, kimaradjanak ezekből a beruházásokból. A második esély is adott, jönni kell a javaslatokkal, mert amellett, hogy hasznosítjuk a kulturális és épített örökségünket, munkahelyeket teremtünk, a környezetünket tesszük szebbé és jobbá” – tette hozzá Hegedüs Csilla.
Az épületek felújítását az Országos Befektetési Társaság (CNI) és a kulturális minisztérium koordinálja. A PNRR által finanszírozott beruházások befejezésének határideje 2026. június 30.
A római castrumok túraútvonalának részeként például újraépítenék a sebesvári Porta Praetoriát, a vártúrából felújítanák a torockószentgyörgyi várat, a kastélyútvonalból a vajdahunyadi várat, a zsibói Béldi-kastélyt, a sepsikőröspataki Kálnoky-kastélyt, a gernyeszegi Teleki-kastélyt és az Urmánczy-kastélyt; a kúriák turistaútvonalából többek között az aranyosgyéresi Szentkereszty–Bethlen-kúriát és az oltszemi Mikó-kastélyt; a Szent László-útvonalból például a szentjobbi apátságot és tucatnyinál több település hagyományos épületeit (8-8 házat), köztük Berethalmon, Torockón, Verespatakon és Körösfőn.
A Kolozs megyei Sebesváron (Bologa) az egykori római erődítmény kapuját építenék fel. A népvándorlás idején megsemmisült castrum helyén a tatárjáráskor elpusztult földvár épült, majd a 13. század első felében építette fel a Geregye nemzetség a kővárat, amelynek romjai – falrészek és a kör alakú őrtorony valamivel épebb maradványai – ma is láthatók.
A 15. században épült vajdahunyadi vár – a Hunyadiak, később az iktári Bethlen család tulajdona – az egyik legépebben megőrződött romániai vár. Felújítása már az 1860-as években elkezdődött, és kisebb-nagyobb szünetekkel azóta is zajlik. A legutóbbi jelentős restaurálás 2019-ben kezdődött és azóta zajlik folyamatosan különféle forrásokból. Vajdahunyad polgármestere közösségi oldalán adta hírül, hogy a helyreállítási alapból mintegy 20 millió lejes támogatást nyertek, ami kiegészíti a korábbi, 5 millió eurós vissza nem térítendő európai támogatást.
Ebben a szakaszban restaurálják a Buzogány-torony és a Kaputorony külső freskóit, valamint a lovagterem, a Fehér-rondella, illetve a nemesi konyha alagsorát. Az eredetivel azonosra cserélnék a lovagterem padlózatát, és a fellelhető leírások alapján újraalkotnák a Mátyás-loggia falfestményeit. A projektben szerepel még a hidak és világítási rendszer felújítása, új térfigyelőkamera-rendszer felszerelése is.
A polgármester tovább keresné a pályázati lehetőségeket, ugyanis szeretnék felújítani és bevonni a turisztikai körforgásba a huszárvárat is, tematikus parkot hoznának létre a kastély szomszédságában, néprajzi múzeumot nyitnának a városban.
Egymillió euró az aranyosgyéresi Szentkereszty–Bethlen-kúria felújítására (Forrás: Facebook)
Restaurálják a torockószentgyörgyi vár(romot) is
Torockó önkormányzata márciusban tette le a torockószentgyörgyi vár restaurálására vonatkozó pályázati csomagot az európai alapok minisztériumához. A tervben szerepel a megmaradt várfalak, romos várrészek megerősítése, a vár bejárásának biztonságossá tétele, a várhoz vezető gyalogút kijelölése, digitális applikáció létrehozása információkkal a várról és történetéről, parkoló, vizesblokk, turisztikai információs pont kialakítása.
A torockószentgyörgyi vár legkorábbi részei egyes feltételezések szerint a 13. század második felében épültek; Kelemen Lajos történész, levéltáros szerint a torockószentgyörgyi erődítmény vélhetőleg az Ákos nemzetségből származó, Thoroczkay Ehellős birtokában volt, akárcsak a Székelykőn álló vár.
Kezdetben, mint a középkori várak általában, csak a nagy méretű északi lakótoronyból, s annak előterét övező falakból állt, de aztán további épületrészekkel bővült a 14. század utolsó harmadában és a 15. század második felében. A nagy északi bástyát a 14. század utolsó harmadában további palotaszárnyakkal bővítették – valószínűleg a család ott élő ágainak mindegyike gondoskodott magának megfelelő lakrészekről a közös várban. A várat egy leírás szerint a Rákóczi-szabadságharc idején (1703–1711) az osztrák hadsereg ágyúval lőtte, és ekkor nagyon sok kárt tettek benne. A torony még a 19. században leomlott, és mostanra az egykori középkori vár ugyan romos, mindamellett a környék meghatározó turisztikai látványossága.
Gernyeszeg – a jellegzetes erdélyi, barokk főúri rezidencia
A restaurálásra javasolt történeti épületek sorában van a Gernyeszeg központját uraló Teleki-kastély is. Ez a történelemi családnak a legszebb erdélyi kastélya és Erdélynek is egyik legjellegzetesebb vidéki főúri rezidenciája. Visszafogott eleganciájú barokk stílusban, 1772–1803 között épült, főbb építtetői, Teleki László és fia, József, a neves kancellár, Teleki Mihály leszármazottai.
Főbejárata észak felé néz, az architekturális részletekben gazdag főhomlokzat az épületegyüttes leghangsúlyosabb része. A földszinten átjáró folyosó vezet a belső udvarra. Az U alaprajzú kastély egyemeletes, két szárnya szimmetrikusan illeszkedik az északra néző főszárnyhoz. Az oldalszárnyak udvar felőli részén fedett folyosó vonul végig, amely a 19. század közepéig még nyitott körfolyosó volt.
Az építés első korszaka 1172-től 1178-ig tartott, és olyan jó ütemben zajlott, hogy a kastélyt eltervező gróf Teleki László halála előtt már csaknem megvalósulva láthatta otthonát. Fia, József életében elkészültek a melléképületek és a szép park is. Az 1800-as évektől már az ő József nevű fia vette át a további munkálatok irányítását. Ennek fia volt a kastély egyik nevezetes ura, Teleki Domokos (1810–1876), az erdélyi reformpárt ismert vezetője. Az abszolutizmus éveiben ideje nagy részét Gernyeszegen töltötte, itt írta politikai cikkeit, történelmi jellegű írásait, sokat áldozott az egyházra, a környék iskoláztatására. A 20. század elején unokája, a műgyűjtő Teleki Domokos gróf (1880−1955) barokk szoborgalériával is gazdagította a parkot. Ezek a szobrok valószínűleg Bécsben a 18. század elején készültek, és stilisztikai színvonaluknak köszönhetően a műfaj egyedi emlékei Erdélyben; a Rómer Flóris Terv keretében ezeken is elvégezték már a legsürgősebb konzerválási munkálatokat, fedett helyre helyezték őket.
A gernyeszegi kastély főhomlokzata az épületegyüttes talán legfinomabban kiképzett része (Forrás: Facebook/telekicastle)
A kastélyt a gróf Teleki család leszármazottai a restitúciós törvény nyújtotta lehetőségek keretében visszaigényelték, és sikerült bírósági eljárás nyomán visszakapniuk. Az örökös-tulajdonosok egyike az épületegyüttes menedzselésével foglalkozó, az erdélyi kastélyok kedvelőinek körében jól ismert Teleki Kálmán, aki évek óta dolgozik a kastély helyreállításán, fenntartásán, megfelelő funkciókkal való működtetésén és látogatók számára is megnyitotta a műemlék épületet és parkját. Az államosított kastélyban visszaszolgáltatása előtt gyermekotthon működött, meglehetősen lelakták, és további felújításra szorul, de a jó gazda keze alatt már az eddigiekben is kedvező irányú változtatások történtek.
Jobb sors várhat a zsibói Béldi-kastélyra
A zsibói Béldi-kastélyt Zsibó városától mintegy három kilométerre, a tölgyerdőben építtette a 20. század elején a Béldi család. Az államosítást követően kórház és öregotthon is működött benne. A visszaigénylési eljárás nyomán 2005-ben visszakapták a család leszármazottai, Béldi László és Kerekes Mária – tőlük bérelte, majd 2009-ben megvásárolta a mintegy 1100 négyzetméteres alapterületű épületet és a körülötte levő 4,5 hektáros parkot a Szilágy Megyei Tanács (egymillió lejért, akkoriban a tulajdonosok által kért 800 ezer helyett körülbelül 227 ezer euróért). Az önkormányzat úgynevezett foglalkoztatóterápiás integrációs központot, egyfajta ideggyógyászati szanatóriumot működtetett a kastélyban hatvan pácienssel, és az akkori sajtóhírek szerint a (havi 19 ezer lejnyi) bérösszeget sokallva javasolták a tulajdonosoknak a felvásárlást. A kastély – az önkormányzat képviselőinek korábbi nyilatkozatai szerint – felújítást igényel.
Megújulhat a sepsikőröspataki Kálnoky-rezidencia is
A Sepsiszentgyörgytől hat kilométerre, a Körös-patak partján fekvő Sepsikőröspataknak értékes műemléke a Kálnoky-kastély, amely Orbán Balázs szerint a kőröspataki Kálnoky család harmadik lakóhelyének tekinthető.
A napjainkban látható, a településszerkezetbe illeszkedő kastély helyén a 16. században kőház állt. A kastelyerdelyben.ro honlapon olvasható leírás szerint erről a korai lakóházról tanúskodik Kálnoky Bálint 1599-ben írt végrendelete, amely szerint feleségével, Petki Annával együtt építtette „a kőröspataki nemesi lakot”. Az udvarház hamar elromosodott, áldozatul esett Mihály vajda támadásának, majd az 1658–1661 közötti sorozatos török-tatár betöréseknek. A soron következő átalakítása, bővítése (I.) Kálnoky Sámuel érdeme, aki az 1660–1670-es évek fordulóján kezdett el itt építkezni. A kastélyhoz egykor kápolna is tartozott, amely családi temetkezőhelyként is szolgált, de ezt a 19. századra elbontották, feliratos kőkerete átkerült a falu katolikus temploma mellé épült új kriptába.
A 17. századi udvarházat övező falakat a 18. század folyamán lebontották, és az építőanyag felhasználásával készült el a négyszög alaprajzú, belső udvaros kastély, gróf Kálnoky (I.) Antal (1707–1783) építtető munkája folytán. A 19. század újabb nagy munkálatokat, látványos átalakulásokat hozott. Gróf Kálnoky Pál (1814–1881) és Kálnoky Félix (1824–1889) birtoklása idején az akkorra megromosodott épületek egy részét lebontották, a többit átépítették. A ma látható homlokzatokat valószínűleg a 19. század utolsó évtizedeiben alakították ki.
A 18. századi összeírások szerint a kastélyt egykor gyönyörű park övezte, virágházakkal, halastavakkal, szökőkutakkal, sétányokkal. Az államosítás után a kastély pusztulásnak indult. Belső berendezéséből szinte semmi nem maradt, egyik részében malmot rendeztek be. A termekben később irodahelyiségek, raktárak, műhelyek kaptak helyet. Az épület állapota egyre romlott, homlokzata tönkrement, rendezett kertje, parkja is csak maradványaiban lelhető fel. Az 1990-es évek végén a Kálnoky család tagjai újra birtokukba vehették az épületet, akkor kezdődött meg szakszerű kutatása is, a kastély jelenleg is felújítás alatt áll.
Folytathatják a felújítást az Urmánczy-kastély örökösei
Az 1903 és 1906 között épült maroshévízi Urmánczy-kastély megrendelője Urmánczy Jeromos örmény származású földbirtokos, tervezője Giacomuzzi Virgilio (Vigilio) dél-tiroli építész volt. Az épület kastélyszerű jellegét hangsúlyozza a markáns terméskőlábazat, a magas központi sátortetőhöz csatlakozó kisebb-nagyobb kiszögellések, tornyok. Az épületbelső központi tere a két szint magasságú, impozáns hall volt, innen nyílt a többi terem, a kert felé néző férfiszobák, az ebédlő, majd a szalon és a csöndesebb hátsó traktusban a tulajdonosok apartmanja. Az emeleten a kisebb gyermek- és vendégszobák voltak, az alagsorban pedig a cselédszobák, konyha, raktárak, pince.
Az első világháborúban a román hadsereg 14-es hadosztályának főhadiszállását alakították ki az épületben. Az államosítás után 1963-ig üresen állt; 1963-ban a kastélyból és melléképületeiből kórház lett. 1972-ben a toronyalji főbejáratot megszüntették, az új bejáratot az ekkor beépített loggiába helyezték át. A tetőt a kert felé néző oldalon megmagasították, az emeleten három új szobát alakítottak ki. Az 1963-ban két szintre osztott hall falépcsőjét betonlépcsőre cserélték. A legtöbb kárt viszont 1982-ben a városi kórház építése okozta: az új épület eltakarta a kastély főhomlokzatát és az épület rendeltetés, s gazda nélkül maradt. Az egykor a település központjáig lenyúló parkba tömbházakat és méretes közigazgatási épületet is felhúztak.
A lelakott kastélyt romossá vált melléképületeivel együtt 2009-ben adták vissza a leszármazottaknak, az állam ezután 2013-ig bérelte. Az örökösök eltávolították az utólagosan beépített falakat, a befalazott ajtókat újra kibontották. Az egyik ismert örökös a kastély igazgatásával, fenntartásával is foglalkozó Szabó Tekla Katalin művészettörténész.
Egymillió eurós támogatást kap a helyreállítási alapból a 19. század második felében épült aranyosgyéresi Szentkereszty–Bethlen-kúria is. Építtetője, Szentkereszty Zsigmond báró parkot és mesterséges tavat alakított ki a kastély körül. A 20. században a kúriában bethleni gr. Bethlen Ödön lakott családjával. Az épületben a második világháború után elemi iskola működött, ma a Pavel Dan Elméleti Líceum könyvtára.
Népi építészet és gasztroútvonalak
A tizenkét turistaútvonal egyike a hagyományos népi építészetet helyezi középpontba. Ennek részeként a 16 érintett település mindegyikében nyolc hagyományos házat újítanak fel. Torockón már több mint 25 éve működik értékvédő program, amelyben Budapest V. kerületének önkormányzata támogatási rendszert hozott létre a helyi építészeti örökség megőrzésére, ennek lebonyolítását a kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány végzi. Azóta többtucatnyi torockói házat újítottak fel tulajdonosaik a hagyományos építészeti elemek megőrzésével, műemlékvédő szakmai irányítás mellett. A projekt 2000-ben Europa Nostra díjat (az Európai Unió műemlékvédelmi elismerése) nyert. A felújítandó épületek listáján Verespataké mellett Körösfő község hagyományos falusi házai is szerepelnek.
A gasztroútvonalon 28 vidék szerepel, köztük a Hargita megyei hagyományos gasztronómiai út, a máramarosi málés konyha, a szilágysági, mócvidéki és körösvidék gasztronómiai mikrorégió, a Duna-deltai és a kalotaszegi konyha.
(Borítókép: Mobilalkalmazást is készíttetnének a torockószentgyörgyi várról / Forrás: Molnár Szabolcs/terjhazavandor.ro)
