Tudose: "Az a szülő, aki elutasítja az oltást, valójában halálra ítéli gyermekét”
ÖSSZEFOGLALÓ
Az Agerpres hírügynökség ismertetése szerint a beoltatlanok közül 30 706 gyermek kilenc és tizenegy hónap közötti, közülük 25 026-an be vannak jelentve a háziorvosnál, míg 5 680-an nincsenek. Továbbá 194 496 gyermek egy és kilenc éves közötti, közülük 155 727 rendelkezik háziorvossal, 37 769 viszont nem.
A jelentés értelmében a belügyminisztériummal közösen indított kampány keretében minden megyében bizottságot hoztak létre a megyei tanács, a helyi önkormányzat és a területi egészségügyi igazgatóság képviselőiből. A testületet a prefektus irányítja, akinek feladata gyakorlatba ültetni a kanyarójárvány terjedését gátló intézkedéseket. A bizottságok országszerte 2 277 olyan települést azonosítottak, ahol fennáll a kanyaró-gócpontok kialakulásának kockázata (többnyire romák lakta helyekről van szó, ahol nincsenek háziorvosok). Itt oltási központokat létesítenek: országszerte 964 ilyen központ alakul, amelyekben 1929 orvos és 2080 egészségügyi asszisztens lát majd el szolgálatot.
A szaktárca által közzétett dokumentum az országos oltási program keretében beadott vakcinákkal kapcsolatos beszerzésekre is kitér. Eszerint a B típusú hepatitis ellen védő oltóanyagból 180 ezer dózis szükséges évente, ezt 27 682 csecsemő nem kapta meg június 30-ig. A BCG (tuberkulózis elleni) oltásból szintén 180 ezer kellene, június végéig 12 156 csecsemőnek nem adták be a vakcinát.
A hat összetételű oltóanyagból 540 ezer dózis szükséges egy évben, ezt múlt hónap végéig 87 330 csecsemő nem kapta meg. A négykomponensű vakcinából 190 ezer kellene évente, június végéig azonban 116 261 gyermek beoltása maradt el.
A minisztérium jelentése rávilágít az országos oltási program néhány gyenge pontjára is. Ezek közé sorolja, hogy nem létezik tartalékkészlet járványok esetére, nem különítenek el költségvetést a sürgősségi esetekben való közbelépésre, továbbá nincs megfelelően felkészített személyzet és egységes eljárás, amely ilyen helyzetekben alkalmazható.
A jelentés szerint a járvány a Kolozs és Beszterce megyei roma közösségekből indult, ahova a vírus korábban Olaszországban és más nyugat-európai országokban már azonosított törzse okozott fertőzést.
Florian Bogod egészségügyi miniszter - akinek két hete egy kormányülésen Mihai Tudose miniszterelnök a sajtó jelenlétében adott ultimátumot a kanyarójárvány elleni hatékonyabb fellépésre és a lakosság átoltottsági szintjének növelésére - öt olyan megye tisztifőorvosának leváltását kérte, ahol a gyerekek fele sem kapta meg a kanyaró elleni oltást.
"Az a szülő, amelyik elutasítja az oltást, gyermeke életét veszélyezteti. Amikor egy szülő valójában halálra ítéli gyermekét, nem tudom, milyen mértékben lehet még szülői jogokról beszélni" - jelentette ki Tudose. A kormányfő ultimátuma nyomán az egészségügyi hatóságok országos médiakampányt indítottak, amelyben arra bíztatják a szülőket, hogy oltassák be gyermekeiket.
Romániában eddig országszerte 8246 igazolt kanyarós megbetegedést jelentettek a betegség tavaly februári megjelenése óta, közülük több mint hatezren idén kapták el a kórt. A járvány az ország teljes területére kiterjed, és eddig 32 halálos áldozatot követelt. A legtöbben Románia nyugati megyéiben kapták el a kanyarót: Temes, Krassó-Szörény és Arad megyében is meghaladja az ezret a kanyarós megbetegedések száma. Az országban továbbra is terjed a kanyaró: az utóbbi időszakban is hetente két-háromszáz új kanyarós megbetegedést jelentenek az egészségügyi hatóságok.
