Politikusi véleménykülönbségek a kötelező vakcina szükségességéről
Florian Boldog egészségügyi miniszter Liviu Dragnea PSD-elnök oltástörvényre vonatkozó nyilatkozatára reagálva, miszerint fenntartásai vannak az oltások kötelezővé tétele kapcsán, megjegyezte: mindenkinek joga van a kételkedéshez. – Szerintem a védőoltások kötelezővé tétele az egyetlen lehetőség. Nem sietünk az oltástörvény elfogadásával, a megszokott ütemben halad az eljárása, zajlik a közvitája – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint az országban tombol a kanyarójárvány és csak egy lépésre vagyunk a katasztrófától.
Adrian Streinu Cercel egészségügyi államtitkár szerint, ha az átoltottsági arány 80 százalék alá csökken, fennáll a járványveszély. Ha ez 60 százalék alatti, akár el is könyvelhető a járvány. A közegészségügyi politikának egyetlen erre vonatkozó üzenete lehet: a védőltásoknak kötelezőeknek kell lenniük. – Nem lehet megtagadni egy újszülöttől az élethez való jogot a szülők tájékozatlansága miatt. Okkal szervezik az oltáskampányokat, hogy megelőzhetőek legyenek a potenciálisan halálos kimenetelű betegségek – fogalmazott Streinu Cercel.
Állandóságot és kiszámíthatóságot nyújthat
Sorin Grindeanu kormányfő is az oltástörvény szükségessége mellett állt ki. Úgy véli, az új jogszabály stabilitást és kiszámíthatóságot szavatol majd ezen a területen, amelyre az utóbbi időben többnyire a tűzoltómegoldások voltak jellemzőek. – Felkértem az illetékes intézményeket – és nem csak –, álljanak elő módosító javaslatokkal, hogy olyan törvényes keretet teremthessünk, amely állandóságot és kiszámíthatóságot biztosít. Az elmúlt években többnyire tűzoltómegldásokat alkalmaztak. Ahányszor valahol felcsaptak „a lángok”, megfékezték azokat, közben azonban máshol ütött ki tűz, és így tovább. Ez pedig nem normális munkamódszer – fogalmazott Grindeanu.
Klaus Johannis államfő Jakab Zsuzsannával, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatójával folytatott megbeszélést csütörtökön. Az államfő ismertette az immunizálással kapcsolatos kihívásokat, amelyekkel jelenleg Románia küzd, hangsúlyozva a felelősségteljes hozzáállás fontosságát. Az elnöki hivatal közleménye szerint a felek az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzései vonatkozásában vizsgálták meg az oltások kérdését. – Klaus Johannis a Románia és az Egészségügyi Világszervezet közti együttműködés elmélyítését támogatja, hangsúlyozva a nemzetközi szakértői véleményezés alapvető fontosságú a közegészségügy kérdéseiben – olvasható az idézett dokuemntumban.
Jakab Zsuzsanna nagyra értékelte, hogy az elnöki hivatal szerepet vállal az egészségügyi nevelésben, és megköszönte Johannisnak a WHO-val való együttműködést a nagy horderejű kérdésekben.
Mégis több az előny, mint a kockázat
A megkérdezettek 87 százaléka szerint igaz az állítás, miszerint „az oltás előnyei felülmúlják annak kockázatait”, és ennek a meggyőződésnek az aránya a korral együtt egyre nő. Ugyanakkor a válaszadóknak csak 64%-a véli hamisnak az állítást, miszerint „az oltások mellékhatásai felülmúlják annak előnyeit”, és ezek közül a legtöbben 36 és 50 év közöttiek és vidéken élnek, továbbá a tanulmányi szinttel együtt nő az így vélekedők száma. Magyarán: a 36–50 évesek, a vidéken élők és a tanultabbak nagyobb része szerint a kötelező oltásnak több előnye van, mint hátránya. A megkérdezettek 15%-a úgy véli, hogy egyes oltások nem jók a gyerekek számára, 1% szerint az oltások mind rosszak. Az oltáspártiság a korral együtt nő.
A lakosság háromnegyede (és a felsőfokú végzettségűek nagyobb része) szerint a háziorvos felelőssége az oltások menetrendjéről, előnyeiről és kockázatairól tájékoztatni, a megkérdezetteknek csak 22%-a véli, hogy a szülő kötelessége tájékozódni erről.
Ugyanakkor 83% szerint jó, hogy az egyes európai országok tanintézményei igénylik diákjaiktól a kötelező oltások elvégzésének igazolását, ezt minden tizedik válaszadó elítéli, többségükben a fiatalok (18–35 évesek). A minta 31%-ának kiskorú gyermekei vannak, a szülők 8%-ának gyerekei egyévesnél kisebbek. Tízből kilenc megkérdezett beoltatta legkisebb gyermekeit a kötelező oltásokkal, ezt a legtöbben Erdélyben és Bánságban mulasztották el megtenni.
Büntetést a szülőknek?
Az oltási aránynak az utóbbi években tapasztalt hazai csökkenését a minta szerint az oltóanyag hiánya okozza (27%), ami miatt a válaszadók 40%-a az egészségügyi politikák gyakori változásait, a minisztérium alkalmatlanságát okolják. Továbbá azért is csökken az oltási arány, mert a sajtóhírek gyakrabban számolnak be az oltás miatti megbetegedésekről (27%), továbbá az okok közé sorolják a szülők meggyőződéseit (17%), közszereplők oltásellenes kampányait (10%) és a szülők hiányos tájékozottságát (7%).
Mindezzel együtt a lakosság 94%-a beoltatná újszülött gyermekét, és csak 5%-a nem. A megkérdezettek 92%-a hallott a hazai kanyarójárványról, amelynek fő okát az oltás elmulasztásában látják (43%).
A kormány közvitára bocsátott oltástörvényéről a megkérdezetteknek csak 39%-a hallott, többségükben férfiak, 36 évesnél idősebbek, városiak, magasabban képzettek, az ország déli részében és Moldvában élők. 94% jó véleménnyel van arról a cikkelyről, amely az oltóanyagok biztosítására kötelezné az egészségügyi minisztériumot, 85% szerint jó az oltási igazolás igénylése tanintézetekben, 76% egyetért azzal, hogy az oltás mellékhatásai esetén az érintett családját kártalanítsák.
A megkérdezettek 36%-a pénzbírsággal sújtaná azokat a szülőket, akik nem oltatják be gyermekeiket a kötelező oltásokkal (főleg a férfi válaszadók), 33% a költségek fedezésére kötelezné a mulasztó szülőket a gyermek megbetegedése esetén (ezzel főként a 35 évesnél fiatalabbak értenek egyet), 20% szerint nem kellene közösségekbe fogadni a beoltatlan gyermekeket (ezt leginkább a 35 év alattiak ellenzik), 11% úgy véli, az oltást elmulasztó szülőket kiskorúval szembeni rossz bánásmód miatt kellene vád alá helyezni (ezt elsősorban az 51 év fölöttiek támogatnák), 18% szerint pedig a szülőknek jogukban áll megtagadni gyermekeik beoltását, ezért nem kellene büntetni őket (ezzel inkább a fiatalok, magasabb képzettségűek azonosulnak).
