Most már valamennyi érintett egyházmegye elkezdte szervezni a zarándokok regisztrálását, folynak a biztonsági előkészületek, országos operatív törzs is alakult a rendvédelmi és nemzetbiztonsági erőkből. Mindez azért, hogy feledhetetlen és zavartalan legyen a történelem során Romániában a második pápalátogatásnak számító vizit. Pont húsz év telt el II. János Pál pápa első, úttörőnek tekintett látogatásától. Óhatatlanul mindenki párhuzamot von, megpróbálja összevetni a két történelmi eseményt. Ha párhuzamba állítjuk a két pápalátogatást, akkor a lényeges különbségként jelenik meg, hogy Ferenc pápa pasztorális látogatást tesz, ami azt jelenti, hogy elsősorban katolikus híveit keresi fel. Mint tudjuk, II. János Pál pápa itt tartózkodásakor az ökumenizmusra került a hangsúly, a katolicizmus és az ortodoxia közötti párbeszéd fellendítése volt a fontosabb akkor a Vatikán számára, illetve a diplomácia is hozzájárult ahhoz, hogy a pápa csak híveinek egy kis részével találkozhatott.
Ferenc pápa méltó utóda II. János Pál pápának, hiszen ő is karizmatikus egyházfő, aki nagy hangsúlyt fektet az egyház megújulására és a hitélet fellendítésére. A romániai magyarságnak, különösen a magyar katolikus híveknek rendkívüli eseménynek számít, ugyanis az ezer éves alapítású erdélyi püspökség történetében először fog pápa ellátogatni szűkebb hazánkba, Erdélybe. Ez is egy hatalmas különbség a húsz évvel ezelőtti látogatáshoz képest, hiszen ki merte volna gondolni, hogy ilyen rövid idő alatt a pápa ismét eljön Romániába úgy, hogy ezúttal magyar anyanyelvű híveit is felkeresi és ellátogat az erdélyi katolicizmus központjába, a csíksomlyói Mária-kegyhelyre.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye korán elkezdte a szervezést, ami érthető, hiszen több előzetes információ is arra mutat, hogy a legtöbb zarándok Csíksomlyón fog összegyűlni, ami természetes, ugyanis a magyar anyanyelvű hívek teszik ki a romániai katolikusok többségét. A szervezés egyelőre gördülékenyen halad, hamarosan, március 31-én lejár a regisztráció határideje, amit a szervezők szükség esetén akár meg is hosszabbíthatnak. Az eddigi közlések során feltűnt az alapos, részletekre kiterjedő tájékoztatás, de belevegyült egyfajta aggodalom is. Mintha túlsúlyba került volna az olyan jellegű információ, amely a zarándoklat nehézségeit helyezi előtérbe. A szervezőknek valóban felelősséggel kell viseltetniük a hívek iránt, és jó, ha figyelmeztetik őket az előrelátható nehézségekre, a hosszas gyaloglásra és biztonsági ellenőrzésre, a regisztrációra, de vigyázni kell arra, hogy milyen mértékben szól a kommunikáció a nehézségekről, illetve a zarándoklat kegyelmeiről, jelentőségéről. Tudatosítani kell az emberekben, hogy ez olyan történelmi látogatás, amit nem tudjuk mikor fog megismétlődni - ha egyáltalán lesz még ilyen -, tekintettel arra, hogy a csaknem félévezredes csíksomlyói kegyhelyet most először fogja felkeresni pápa.
A gyulafehérvári és fogarasi görög-katolikus püspökség is 42 ezer zarándokot vár a balázsfalvi Szabadság Mezőre. Az ottani szervezők nagy hangsúlyt fektettek a zarándokok megnyugtatására és arról biztosították őket, hogy otthonos hangulata lesz az ünnepi liturgiának, amelynek keretében boldoggá avatják a hét vértanú román görög-katolikus püspököt. Nyilvánvalóan Csíksomlyón nincs lehetőségük a szervezőknek, hogy székeket helyezzenek el a zarándokoknak, csak a kiemelt vendégeknek és az asszisztenciának van része ilyen figyelmességben. De attól még nem kell annyira félni ettől az eseménytől, hiszen a pünkösdi búcsúkon is rendszerint hatalmas tömeg lepi el a csíksomlyói hegynyerget és soha semmilyen rendbontás nem történt. A hely kisugárzása, a Szűzanya védelme olyan nyugodt, békés hangulatot varázsol, amiből a fizikai erőfeszítés ellenére nagyon sok szellemi és lelki erőt lehet meríteni.
A mai ember eltávolodott a természettől, egy hosszabb gyaloglástól máris megijedünk. A nagy többség egyre kevésbé hajlandó fizikai és szellemi erőfeszítést tenni bármiért is. Langyosakká váltunk, márpedig ésszerű kockáztatás, erőfeszítés nélkül nem fogunk soha egyről kettőre jutni sem a hitéletben, sem a szakmánkban, sem a magánéletünkben. Ki kell mozdulnunk a komfortzónánkból és egy ilyen zarándoklat a pápalátogatás alkalmából tökéletes lehetőség, hogy ismét megízleljük az áldozathozatal édes gyümölcsét. Több bátorságra van szükségünk ahhoz, hogy megtaláljuk boldogulásunkat, rátaláljunk az Istenhez vezető útra. E bátorság nélkül csak olyanok leszünk, mint a szárazföldre vetett hal. Ne hagyjuk, hogy természetes környezetünktől, vallásunktól, hagyományainktól, kultúránktól eltávolodjunk, mert ez biztos út a haláltusa fele. Ferenc pápa derűlátása adjon erőt minél többünknek, hogy vállaljuk a június 1-jei csíksomlyói zarándoklatot.
