Már pénteken elkezdődött a voksolás a külföldi választókörökben
Bár Románia parlamenti köztársaságnak tekinti magát, az alkotmány jelentős hatalmat ad a közvetlenül választott államfő kezébe. Az alaptörvény tág mozgásteret biztosít az államfőnek abban, hogy kit bíz meg kormányalakítással. Az elnök vezeti a Legfelső Védelmi Tanácsot, ő nevezi ki – a miniszterelnök javaslata alapján – a kormány tagjait, illetve az ügyészeket és bírókat. Az államfőnek meghatározó szerepe van a román külpolitika irányításában, ő jogosult a nemzetközi szövetségekben képviselni a román államot.
Az idei elnökválasztás egyik legfőbb újdonsága az, hogy a külföldi választókörökben nemcsak – a hazai voksolás dátumaként kormányhatározattal kijelölt – november 10-én, hanem pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők. A külföldi szavazókörök pénteken, helyi idő szerint 12-től 21 óráig, szombaton és vasárnap (akárcsak Romániában) 7-től 21 óráig tartanak nyitva.
A korábbi botrányok után a külföldi voksolást most a szavazókörök számának bővítésével is könnyíteni próbálják: a májusi EP-választáshoz képest szinte megduplázódik a külföldi szavazókörök száma.
A választói névjegyzékben 19 millió polgár szerepel, számukra belföldön 18 748, külföldön pedig 835 szavazóhelyiséget rendeztek be. A belügyminisztérium útlevélosztálya szerint 700 ezer román szavazópolgárnak van állandó külföldi lakhelye, a külföldön élő román vendégmunkások számát azonban a hatóságok is ennek többszörösére, 3–4 millióra becsülik. Közülük alig 41 ezren regisztráltak a szeptember 15-i határidő lejárta előtt, hogy levélben akarnak voksolni.
Magyarországon is emelkedett a szavazókörök száma: a budapesti román nagykövetségen, illetve a Román Kulturális Intézetben két-két, Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán pedig egy-egy szavazókörzetet rendeztek be az elnökválasztáson szavazni óhajtó román állampolgárok számára.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók belföldön bármelyik településen, külföldön pedig a román külképviseletek által berendezett szavazókörök bármelyikében leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja a voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.
A novemberben megválasztott államfő december 21-én veszi át hivatalát, ekkor jár le ugyanis a tisztségben lévő – a mostani választáson is induló –Klaus Iohannis államfő mandátuma. Bár Iohannis több közvélemény-kutatás szerint is megközelítheti az 50 százalékos eredményt, az kizárható, hogy már az első fordulóban összegyűjtse a névjegyzékben szereplő 19 millió polgár többségének – csaknem 9,5 millió polgárnak a – támogatását, így biztosra vehető, hogy lesz második forduló.
A közvélemény-kutatások szerint három jelöltnek – a kormány éléről nemrég leváltott Viorica Dăncilă szociáldemokrata (PSD) pártelnöknek, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) vezető Dan Barnának, és a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművésznek, volt EP-képviselőnek – van jó esélye arra, hogy Iohannis ellenfele legyen az elnökválasztás november 24-én tartandó második fordulójában. A magyarságnak is van képviselője az elnökjelöltek között: az RMDSZ a szövetség elnökét, Kelemen Hunort indítja.
