A kamaszok fokozatosan lemaradnak a június elsejei meglepikről
A felmérés szerint, míg a három év körüli gyermekek esetében az ajándék ismeretterjesztő vagy kreatív jellege lényegesen nagyobb jelentőséggel bír, addig a négy-öt éves gyermekek esetében a termék minősége és biztonsága fontosabb.
Nemek szerint is megfigyelhetők különbségek a szülők hozzáállásában és viselkedésében ajándékvásárláskor: a nők a férfiaknál nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyermek érdeklődési körére és szenvedélyére, míg a férfiak nagyobb hangsúlyt fektetnek az ajándék szentimentális értékére.
A Reveal Marketing Research tanulmánya azt is megállapította, hogy a gyermekek milyen alkalommal kapnak jellemzően ajándékot. Így a leggyakrabban említett alkalmak a születésnap (83 százalék), az ünnepek, elsősorban karácsony, húsvét stb. (73 százalék) és a gyermeknap (49 százalék). Értelemszerűen a gyermeknapon a 16–18 évesek lényegesen kisebb arányban kapnak ajándékot, mint fiatalabb társaik (36 százalék).
A felmérés visszaigazolja azt is, hogy az általános és középiskolások (6–15 évesek) nagyobb arányban kapnak ajándékot a jó iskolai eredmények jutalmaként.
A szülők szerint az ajándékok legfőbb előnyei a kreativitás és a képzelet serkentése (a megkérdezettek 64 százalék a vélekedik így), különösen a hároméves kor alatti gyermekek esetében (81 százalék), az öröm és a megbecsülés ösztönzése (61 százalék) és az érzelmi kötődés erősítése (60 százalék). A serdülőkorban bekövetkező változások és kihívások miatt a 13–15 évesek szülei nagyobb mértékben említik az ajándékok szerepét a gyermekükkel való érzelmi kötődés erősítésében.
A gyermekek érdeklődési köre és ajándékozási preferenciái érésük során változnak. Míg a 12 éves gyermekek elsősorban a játékok iránt érdeklődnek (74 százalék a válaszadók körében), addig a 13–18 évesek inkább a ruhák és kiegészítők (73 százalék), illetve a technológia – tablet, telefon stb. – (61 százalék) iránt.
A szülők az ajándékoknak a gyermekekre gyakorolt esetleges hátrányairól is kifejtették véleményüket, amelyek közül a legfontosabbak az anyagi jutalmak állandó elvárása, irreális elvárások kialakulása az életben (48 százalék), a valódi értékek fel nem ismerése (42 százalékuk nyilatkozta), a meglévő játékok iránti érdeklődés és a kreativitás csökkenése (37 százalék) – különösen a hat év alatti gyermekek esetében –, illetve az anyagi tárgyaktól való függés (36 százalék).
A felmérés adatai szerint a szülők 83 százaléka állítja, hogy meghatározóan részt vesz gyermeke táplálkozásában, ebben a vonatkozásban a nők aránya jelentősen magasabb (91 százalék), mint a férfiaké (74 százalék).
A megkérdezett szülők 78 százaléka említi, hogy gyermekei szinte mindennap reggeliznek, a 13–15 éves tinédzserek (70 százalék) azonban a leggyakrabban kihagyják a nap első étkezését.
A legtöbb gyermek naponta egyszer eszik édességet (59 százalék), a 13–18 évesek között jóval nagyobb arányban (65 százalék), illetve naponta két-három alkalommal (30 százalék).
A gyerekek és a tinédzserek természetesen szeretik a szénsavas italokat, 50 százalékuk hetente többször is fogyasztja őket, ebből 7 százalék naponta vagy majdnem naponta. A várakozásoknak megfelelően a 13–18 éves tinédzserek között nagyobb a fogyasztás gyakorisága.
A szülők szerint a gyermekek 94 százaléka általában heti rendszerességgel eszik friss gyümölcsöt, a legtöbben naponta vagy majdnem naponta (52 százalék), különösen a három év alattiak (80 százalék). A 2021-es felméréshez képest aggasztó, hogy tíz szülőből a korábbi három helyett már öten állítják, hogy gyermekük nem eszik naponta vagy majdnem naponta friss gyümölcsöt.
Az egészséges és megfelelő táplálkozás elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlődéséhez, és a szülők fele (51 százalék) az internetről tájékozódik erről. További információforrás a gyermekorvostól kapott tanács (48 százalék), amelyet a három év alatti gyermekek szülei említettek leggyakrabban (68 százalék), továbbá a könyvek és magazinok (37 százalék), valamint a más szülőktől kapott információk (34 százalék).
A felmérés szerint tízből öt gyermeknek nehézséget okoz a reggeli ébredés. Kiderül az is: a legtöbb gyermek (63 százalék) napi egy-három órát tölt a szabadban. Érdemes megjegyezni, hogy tízből két 13–18 éves tinédzser kevesebb mint egy órát tölt naponta a szabadban. A szabadban töltött idő mennyisége természetesen lakóhely szerint eltér, a vidéki gyerekek átlagosan több időt tölthetnek a lakás falain kívül.
Minden második gyermeknek nehézséget okoz a reggeli ébredés
A kedvelt tevékenységtípusokat elemezve látható, hogy korcsoportonként eltérőek: a 12 éves kor alatti gyermekek inkább aktívan játszanak, futnak, míg a 13–18 éves serdülők inkább a fizikai tevékenységeket váltakoztatják pihenéssel, elmélkedéssel.
A gyermekek másik napi tevékenysége az online időtöltés: tízből öt gyermek átlagosan napi egy-három órát tölt az interneten. Az online töltött idő az életkor előrehaladtával növekszik, a tizenévesek (13–18 évesek) több mint egyharmada napi három óránál többet internetezik.
Ami pedig a gyermekek pihenését illeti, a legtöbben (42 százalék) este 9 és 10 óra között fekszenek le, a 12 év alattiak körében ez az arány jelentősen magasabb, további egyharmaduk (34 százalék) pedig este tíz után, különösen a 13–18 éves korosztályban (44 százalék).
Az alvási rendet illetően tízből hét szülő azt állítja, hogy gyermeke általában néhány percen belül, vagy legfeljebb 15-30 perccel az ágyba/szobába érkezés után elalszik. A szülők fele (51 százalék) azt is említi, hogy gyermekeik általában elég könnyen felébrednek reggel, míg 37 százalék átlagosnak ítéli az ébredés nehézségét, különösen a 16–18 éveseknél (43 százalék), 12 százalék pedig elég nehéznek véli, különösen a 13–15 éveseknél (22 százalék).
(Borítókép: Pixabay/illusztráció)
