Márton szerint az új BETK legfontosabb módosítása értelmében bevezetik, hogy senki ellen nem lehet semmilyen intézkedést foganatosítani, amennyiben hiányoznak a konkrét, létező és tagadhatatlan elemek, amelyek alátámasztják a gyanút.
„A módosítás értelmében bizonyítékok és konkrét létező elemekre alapozó gyanú nélkül, nem hallgathatnak le és nem helyezhetnek előzetes letartóztatásba senkit” – fogalmazott Márton. Az RMDSZ szakpolitikusa továbbá hangsúlyozta, hogy nem lehet egy nemzetbiztonsági lehallgatásra adott engedély alapján szerzett bizonyítékokat más perekben felhasználni.
„Elfogadhatatlan volt az a gyakorlat, amely ezt eddig lehetővé tette. Ha más perekben akarnak felhasználni valamit, akkor azokra igenis kérjenek külön lehallgatási felhatalmazást. Az ügyésznek ezentúl konkrétan le kell írnia, hogy mire kéri az engedélyt. Ugyanez érvényes a házkutatás esetében is, illetve kiterjeszttettük a vagyonelkobzásra is. Nem lehet valakinek zárolni a számláját pusztán azért, mert másodágú rokona egy gyanúsítottnak és konkrét bizonyítékok hiányában azt feltételezik, hogy talán hozzá is kerülhetett az átmentett vagyonból, ami feltehetően a bűncselekményből fakad”.
Márton Árpád rámutatott arra is, hogy amíg el nem ítéltek végérvényesen valakit, addig a hatóságok nem beszélhetnek róla úgy, mint egy bűnözőről: „nem lehet az illető személyt bilincsben, rendőrök környezetében mutogatni, felvételeket mutatni, amint leteperik és megannyi más olyan jelenséget elművelni, amelyek egy végérvényes ítélet hiányában presztízsvesztéshez és karaktergyilkossághoz vezethetnek.
Az új BETK további nyelvi jogokat biztosít a kisebbségben élő nemzetiségek számára. „Nem csak a gyanúsítottnak és a vádlottnak, hanem a tanúnak is joga van tolmácshoz. Továbbá, ha egy per során fennáll az a helyzet, hogy nem indokolt a peres eljárás indítása, akkor a sértett féllel közölni kell a jelenlegi törvény szerint, amennyiben nem ért románul, egy olyan nyelven, amelyet ért, az okát annak, hogy miért nem folytatják a pert, ha az a személy valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, akkor annak a nyelvén. Tehát, ha magyar, akkor magyarul” –mondta Márton Árpád.
Rámutatott arra is, hogy a per újrafelvételére vonatkozó előírásokkal kapcsolatosan nem csak az ártatlanság vélelmét, hanem a saját perben való részvétel jogát is megerősítették az új BETK-ben. „Az RMDSZ módosító javaslata értelmében, amennyiben az illető személy nem volt jelen a tárgyaláson, vagy nem volt jelen egy olyan ügyvéd, aki tisztességesen látta volna el a védelmét, akkor jogában áll a per újrafelvételét kérni, illetve ahhoz is joga van, hogy ezt közöljék is vele. Ez leginkább abban az esetben fontos, hogyha nem volt tisztességesen leértesítve a per minden fázisról, illetve arról, hogy olyan fázisa következik a pernek, amikor ítéleteket mondanak. Ilyen vonatkozásban lehetőség váljon arra, hogy amennyiben a jelen törvénykönyvben előírt szabályokat be nem tartva hoztak ítéletet, akkor is legyen a per rendkívüli újrafelvételre lehetősége” – részletezte Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője, akit az RMDSZ hírlevele idéz.