A tervezetet múlt szerdán fogadta el a szenátus, a képviselőház most döntőházként szavazott a javaslatról, amelyet az alkotmánybírósági normakontroll után még Klaus Johannis államelnöknek is alá kell írnia ahhoz, hogy hatályba lépjen. A szociáldemokraták a korábban alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyek kiigazítására, az emberi jogok védelmére és az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelv érvényesítésére hivatkozva terjesztették elő a tervezetet.
A hétfői parlamenti vita során Florin Iordache szociáldemokrata képviselő kifejtette: véget akarnak vetni az ügyészek visszaéléseinek. Megelégelték a titkos együttműködési megállapodások alapján végzett igazságszolgáltatást - tette hozzá, utalva ezzel a hírszerzés és az igazságszolgáltatás legfőbb intézményei között létrejött titkos együttműködési megállapodásokra.
Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát (USR) vezetői szerint a szociáldemokraták ezzel vezetőjüket, Liviu Dragnea pártelnököt akarják tisztára mosni, akit már elítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre egy korrupciós perben, és egy másik perben is korrupcióval gyanúsítják. Emellett úgy vélték, hogy a módosított büntetőeljárással Románia a "bűnözők paradicsomává vált".
Az elfogadott módosítások között szerepel egyebek mellett, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékok semmisek, csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről, a fellebbviteli bíróság pedig nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétli a bizonyítási eljárást. Ha egy gyanúsított ellen a nyomozás során titkos megfigyelést rendelnek el, arról a megfigyelés befejezése után legkésőbb tíz nappal írásban kell majd értesíteni érintettet.
