RMDSZ: jogállamot akarunk, nem ügyészállamot! (FRISSÍTVE CSOMA BOTOND NYILATKOZATÁVAL)

A szövetség megszavazta a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását

RMDSZ: jogállamot akarunk, nem ügyészállamot! (FRISSÍTVE CSOMA BOTOND NYILATKOZATÁVAL)
„Nem akarunk ügyészállamot, a jogállamban hiszünk, ennek erősítéséért szavaztuk meg a parlamentben a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását. Minden állampolgár érdeke az, hogy megvalósuljon a hatalmi ágak valós szétválasztása. Szükség van erre a törvényre – ez a jogállam működésének egyik garanciája. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erősítik”, áll az RMDSZ állásfoglalásában, amelyet azt követően adtak ki, hogy hétfőn a képviselőház elfogadta az igazságszolgáltatási reform kormány által előterjesztett első törvénytervezetét, amely a bírák és ügyészek jogállását módosítja.

„Még az államelnök sem szólhat bele a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatába. A megszavazott módosítás nemhogy politikai kontroll alá vonja az igazságszolgáltatást, hanem ellenkezőleg: függetleníti ezt. A bírák és ügyészek kinevezése kizárólag szakmai alapon történik, a Legfelsőbb Bírói Tanács kinevezésére. Az államelnök szerepe formális lett, a politikum nem szólhat egyáltalán bele ebbe.

Támogatjuk a korrupcióellenes harcot, ez a törvény pedig semmilyen mértékben nem korlátozza ezt az erőfeszítést. Sőt, egyértelmű, mindenkire egyformán érvényes szabályozás született ma: a bírák és ügyészek karrierjének valós szétválasztását szavaztuk meg.

Az ügyészek és a bírák egymástól függetlenek kell legyenek, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe. Ez jelen pillanatban nincs így Romániában, ezért van szükség az igazságszolgáltatást működtető törvények módosítására.

Egy működő jogállamban különbség van az ügyészek és a bírák függetlenségi mértéke között, hiszen az ügyészek sehol nem a bírói hatalom részei. Aki hibázik, legyen felelőssége is!

Az RMDSZ javaslatára a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal. A ma elfogadott módosítás ugyanakkor 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetést ró ki azokra a titkosszolgálatokban dolgozó személyekre, akik megkörnyékezik, és befolyásolni próbálják a bírákat és ügyészeket. Továbbá bevezeti: bármilyen együttműködési megállapodás, határozat, protokollúm, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) vagy egy titkosszolgálat ír alá az igazságszolgáltatásért felelős intézményekkel, közérdekű információnak számít, nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy ne lehessen ezeket az információkat titkosítani, mint eddig.

A jobb szakmai felkészülés érdekében a bírói és ügyészi képzést 2 évről 4 évre emelik, egy év gyakornokság helyett kettő lesz. A négyéves bírói és ügyészi képzés alatt, egy éves elméleti képzés után, félévente más-más jogiszakma területén kell gyakornokoskodni.

Hétfőn a képviselőház elfogadta azt a törvénykezdeményezést, amelynek értelmében az ANI újabb eljárásokat nem indíthat azon képviselők és szenátorok ellen, akik esetében 2013 előtt érdekellentét helyzete állt fenn, és a jelen törvénymódosítás hatályba lépéséig nem indított eljárást. Csoma Botond képviselő lapunknak elmondta: ANI-ügyben az RMDSZ-frakciónak nem volt közös álláspontja, mindenki saját lelkiismeret szerint szavazott. Ami őt illeti, Kolozs megye képviselője nemmel szavazott, mivel úgy véli, az ANI-nak volt jogalapja az érdekkonfliktust megállapítani 2013 előtt is, hiszen azt a 161/2003-as alaptörvény szabályozza. A frakció megosztott volt ebben a kérdésben, az ülésen jelen levő 17 képviselő közül heten nemmel, heten pedig igennel szavaztak, ketten tartózkodtak.