A romániai háztartások közel fele rendelkezik okostévével
SARÁNY ORSOLYA, NAGY-HINTÓS DIANA
A Romániai televízió fogyasztási mutatók 2017 – TVCI Románia 2017 című országos felmérés szerint a romániai lakosokra jellemző, hogy kettőnél több tévékészülék található a lakásukban. A CATI módszerrel (Computer Assisted Telephone Interviewing – Számítógéppel támogatott telefonos lekérdezés) készített felmérés szerint a megkérdezettek 17%-ának négynél több, 30%-nak három, 36%-nak kettő, míg 19%-nak egy tévékészüléke van – mondta el Mihai Ursoi, az Astra Romániáért, Bulgáriáért, illetve Moldova Köztársaságért felelős országos igazgatója.
A tévé előtt töltött időre is kitértek a közvéleménykutatók: a megkérdezettek fele napi 2-3 órát tölt tévénézéssel, egyötöde akár 4-6 órát is képes a készülék előtt eltölteni, míg tíz emberből egy 8 óránál többet tévézik naponta. Hétvégén enyhe növekedést tapasztaltak a tévénézéssel eltöltött órák számát illetően: a megkérdezettek egyharmada napi 4-6, míg 17%-a több mint 7 órát áldoz tévénézésre hétvégi szabadidejéből.
– Egy francia felmérés szerint Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol a tévénézéssel töltött órák száma növekedést mutat, a lineáris televíziózás esetében az arány jóval meghaladja a globális átlagértéket. Míg a globális átlagérték három óra, addig Romániában ez 2015-ben 5,27, 2016-ban pedig 5,46 óra volt. Ennél fontosabb az, hogy a fiatal generáció esetében is hasonlóan magasak ezek az értékek: 2015-ben átlagosan 3,14 órát, míg 2016-ban 3,37 órát töltöttek naponta tévénézéssel – magyarázta Ursoi a számadatokat ismertető eseményen.
Milyen jellegű tartalmakat fogyaszt a romániai lakosság?
A kedvelt tartalmakra is rákérdeztek a közvéleménykutatók. Míg tavaly a tévénézők 81%-ának volt a kedvence a hírműsor, ez az arány idén 77%-ra csökkent. A szórakoztató tartalmak iránti érdeklődés viszont nőtt az elmúlt években, 75%-os csúcsot ért el idén a megkérdezettek körében. De nemcsak a szórakoztató tartalmak iránt nőtt az érdeklődés: az elmúlt két évben az utazási tévéműsorok, a dokumentumjellegű tartalmak, illetve a sportadók is kedveltebbek lettek Romániában.
A megkérdezettek hajlandók többletkiadást is bevállalni a jó minőségű tévéműsorokért: míg előző évben a felmérés résztvevői közül csak 39% volt hajlandó 25 lejjel többet fizetni öt nagy felbontású tévéműsorért, idén ez az arány 60%-ra emelkedett, miközben az öt nagy felbontású tévéműsor ára 22 lejre csökkent. A résztvevők 72%-a veszi figyelembe új tévékészülék vásárlásakor a nagy felbontású minőséget a tavalyi 61%-hoz képest. A HD minőségű tévéműsorok közül a dokumentum-, a szórakoztató-, illetve a sport tematikájúak a közkedveltek.
Nemcsak a nagy felbontású vizuális élményt részesítik előnyben a megkérdezettek, hanem a tévékészülék minőségét is: a megkérdezettek egyharmadának síkképernyős készüléke, 44%-ának pedig okostévéje van.
Az Országos Kommunikációs Szabályozóhatóság jelentése szerint Romániában 7,3 millió háztartás fizet tévészolgáltatásért, ám a TVCI Románia 2017 kutatás adatai értelmében a megkérdezettek egyharmada egyetlen szolgáltatóhoz fér hozzá. Hasonlóképpen, négyből egy megkérdezettnek egyetlen vételi üzemmód áll rendelkezésére.
A felmérés eredményei rávilágítanak arra a tényre is, hogy a szolgáltató kiválasztásánál a díjszabás mellett a romániai lakosok azt is figyelembe veszik, hogy hány képernyőn férhetnek hozzá az általuk kiválasztott tévéprogram-csomaghoz. Hasonlóan fontos, hogy a készüléket egyetlen távirányítóval lehessen használni.
A megkérdezettek mindössze egyötöde választ szolgáltatót az ár függvényében, ugyanennyiüknek fontos a szolgáltató kiválasztásánál a minőség, illetve az általuk kínált exkluzív tévéműsorok, speciális ajánlatok.
Nem elég a tiltás, a szülőnek kell jó példát mutatnia
Roth Mária, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint egyáltalán nem ok az örömre, hogy a Romániában élők napi tévéműsor-fogyasztása ekkora méreteket ölt. A szakembert azonban sokkal jobban aggasztja az, hogy a megkérdezettek olyan tévéadókat vagy tévéműsorokat néznek, amelyek hamis információkat közvetítenek, vagy amelyekből „semmi jót nem lehet tanulni”. A tendencia megfékezését azonban nem lehet csak a családra hárítani, hanem szerinte az Országos Audiovizuális Tanácsnak (CNA) is szigorúbban kellene ellenőriznie a tévéműsorok kínálatát.
Sportadók nézése helyett ösztönözzük sportolásra gyerekeinket
– Nem elég a szülői tiltás ahhoz, hogy a gyerekek és a fiatalok ne töltsenek el ennyi időt a tévékészülék előtt. A gyerekeknek érdekes, életkoruknak megfelelő és az érdeklődésüket felkeltő programokat kell szervezni. De hiába a jó szervezés, ha a szülő maga nem jár elől jó példával, és ő maga is sok időt tölt tévésműsorok nézésével. Például ahelyett, hogy sportműsorokat nézne, inkább sportoljon valamit a szülő a gyerekkel együtt délután. Nem kell ahhoz nagy anyagi befektetés, hogy az udvaron felállítsanak egy pingpongasztalt, vagy egy kosárpalánkot labdázáshoz – összegzett a szakember, aki szerint főleg az alacsonyabb végzettséggel rendelkező felnőttek azok, akik több időt töltenek a tévékészülék előtt silány minőségű tévéműsorokat nézve.
Minden második gyerek veszélynek van kitéve az interneten
Nemcsak a televíziós műsorok fogyasztása jelent veszélyt a fiatalokra tekintve, hanem az internethasználat is: a Microsoft nemzetközi felmérése azt állapította meg, hogy minden második gyerek veszélynek van kitéve az interneten. A Microsoft Magyarország hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: az elmúlt években a számítógép, az okostelefon vagy a tablet a nyári vakáció elengedhetetlen kellékévé vált. A gyerekek ilyenkor a megszokottnál jóval többet használják ezeket az eszközöket, mint iskolaidőben.
A Microsoft reprezentatív nemzetközi kutatása szerint csak az elmúlt évben a világon a tizenéves internethasználók 62 százaléka szembesült valamilyen veszéllyel az online térben. A felmérés azonosította az öt leggyakoribb veszélyforrást is. A „feketelista” első helyén a kéretlen internetes kapcsolatfelvétel szerepel, a megkérdezettek 43 százaléka szembesült már ilyen helyzettel. A második legtöbbször előforduló veszély a rosszindulatú, „gonosz bánásmód”, ezt követi a trollkodás, a kéretlen szexuális tartamú üzenet, majd az online zaklatás zárja a sort.
A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százalékát érte már valamilyen negatív hatás az interneten. Ennek „legaggasztóbb” következményének azt tartják, hogy a bizalomvesztés miatt az online és az offline térben sérültek a családi és baráti kapcsolatok. A világhálón leselkedő veszélyek ezen felül idegrendszeri hatásokkal járhatnak – emelték ki, példaként említve az alvászavart, stresszt, az iskolai teljesítmény romlását, valamint az intimszféra komoly sérülését.
(Borítókép: Tévénézés helyett kínáljunk más alternatívát gyermekeinknek)
