Csak látszólag kevés a nem halálos munkabaleset: valójában ritkán jelentik
Az Európai Unióban 2021-ben a legtöbb halálos baleset a bányaiparban történt: 7,2 baleset jutott százezer dolgozóra, a legtöbb nem halálos munkabaleset pedig az építőiparban – 3152 incidens százezer főre. Összesen 3347 halálos balesetet jegyeztek, minden halálos balesetre 862 nem halálos baleset jutott – olvasható az EU statisztikai hivatala, az Eurostat jelentésében. A halálos munkabalesetek száma 2012-től kezdődően 2019-ig átlagosan csökkent majdnem 10 százalékkal, a nem halálos baleseteké enyhén nőtt. Abszolút számokban minden kategóriában csökkenést jegyeztek 2020-ban – ebben jelentős szerepet játszott a Covid-járvány és a hozzá kapcsolódó kijárási tilalmak, amelyek hosszú időkre leállították a munkatevékenységeket. Abszolút számokban 2021-ben a legtöbb halálos baleset az építőiparban történt (22,1%), a szállításban és raktározásban (16,4%), a termelésben (14,4%), a mezőgazdaságban, erdészetben és halászatban (11,4%) és a kereskedelemben (9,6%). Százezer dolgozóra számítva a leggyakrabban a bányászatban történt halálos baleset (7,2 baleset) és az építőiparban (6,3), a legkisebb volt a balesetek aránya az egészségügyben és társadalmi munkaterületeken (százezer dolgozóra 0,5). 2012–2019 között a halálos balesetek előfordulási aránya valamivel kisebb mértékben csökkent, mint a halálos balesetek abszolút száma, ez a foglalkoztatottak számának növekedésével magyarázható.
2021-ben 2,9 millió nem halálos baleset történt, amely legalább négy napnyi munkaképtelenséget eredményezett, a legtöbb a termelőiparban (547 ezer). Érdekes, hogy számszerűen több nem halálos munkabaleset történt az egészségügyben és társadalmi munkaterületeken (384 ezer), mint az építőiparban (369 ezer) vagy kereskedelemben (357 ezer). Tekintve, hogy ezekben az ágazatokban nagyon eltérő a foglalkoztatottak száma, a balesetek előfordulási (százezer dolgozóra számolt) aránya jobban kifejezi, hogy az alkalmazottak milyen mértékben vannak kitéve baleseti kockázatnak: a legmagasabb az előfordulási arány az építőiparban (3152 baleset százezer dolgozóra), szállításban és tárolásban (2622), adminisztrációban (2380), a legalacsonyabb a közigazgatásban és védelemben (1214).
Nem halálos munkahelyi balesetekben kétszer annyi férfi érintett, mint nő, bizonyos mértékben ez is jelzi, hogy általában több a férfi dolgozó a nőinél. A balesetek nemek szerinti megoszlását ugyanakkor erőteljesen meghatározza a tevékenység jellege, több férfi dolgozik például bányászatban és építőiparban, és több nő az egészségügyben. A munkahelyen eltöltött idő is számottevő: minél több időt tölt valaki a munkában, annál nagyobb az esélye a balesetnek – a nők emiatt is „védettebbek”, hiszen a férfiakkal szemben nagyobb számban dolgoznak részmunkaidőben.
Az építőiparban például a férfiakat érő munkabalesetek száma hétszer nagyobb, bányászatban 5,7-szer. Egyedül az egészségügyben és társadalmi munkában éri több baleset a nőket. A balesetek előfordulási aránya nők esetében a legmagasabb szállításban és raktározásban, egészségügyben, adminisztrációban ás szolgáltatóiparban, míg a férfiak esetében az építkezésben, adminisztrációban, szállításban. Az átlagosnál gyakrabban éri baleset a 25 évesnél fiatalabbakat (a balesetek közel 13%-a) és az 55 évesnél idősebbeket (a balesetek 19,2%-a).
Az összes munkabaleset jelentős többsége (86%-a) három hónapnál rövidebb időtartamú kiesést jelentett 2021-ben, nagyjából minden tizedik baleset ennél hosszabb lábadozási időszakot vagy maradandó munkaképtelenséget eredményezett. A vendéglátóiparban, termelésben és áruforgalmazásban történt munkabalesetek zöme (közel 90%-a) legfeljebb három hónapon belül gyógyuló sérülésekkel járt. A három hónapon túl gyógyuló munkabalesetek kétszer nagyobb gyakorisággal érik a bányászokat, mint a többi ágazatban dolgozókat. Átlagban a munkabalesetek 0,1%-a volt halálos: 0,4% a bányászatban, 0,3% mezőgazdaságban, erdészetben és halászatban, 0,2% szállításban, raktározásban és építkezésben.
Romániában férfiaknak-nőknek legkockázatosabb munkaterület a termelőipar és a mezőgazdaság (FOTÓK: PIXABAY)
Nem halálos balesetekben leggyakrabban a vállak, karok és kezek (38,3%), illetve a csípők és lábak (29,1%) sérülnek. A halálos baleseteknél ágazattól függetlenül átlagosan 10-ből három esetben a teljes testet vagy több testrészt érte sérülés, tízből két esetben sérült a fej és ennél is ritkábban a mellkas és a belső szervek. Legnagyobb a teljes testet érintő balesetek aránya a bányaiparban (45,5%), legalacsonyabb az adminisztrációban.
Romániában 2021-ben 2779 nem halálos munkabaleset történt, kétezerrel kevesebb, mint a járványt megelőző évben, 2019-ben, de még annál is kevesebb, mint 2020-ban, a járvány esztendejében, amikor 3956 nem halálos balesetet jegyeztek az országban.
Romániában a férfiakat több mint kétszer gyakrabban éri nem halálos munkahelyi baleset, mint a nőket. A legnagyobb munkabaleseti kockázatnak a termelésben dolgozó férfiak vannak kitéve, a legtöbb nem halálos munkahelyi baleset a termelőiparban dolgozó férfiakkal fordul elő. A nők esetében is ez a legveszélyesebb ágazat, aztán mindkét nem számára a sorban következő legkockázatosabb munkaterület a mezőgazdaság, erdészet és halászat. A harmadik legveszélyesebb ágazat a férfiak esetében a szállítás és raktározás, nőknél az egészségügy, negyedik férfiaknál az építőipar, nőknél a szállítás, raktározás és a vendéglátóipar.
Az egyes országok adatainak összevetésekor a százezer dolgozóra számolt előfordulási arány bár pontosabb képet nyújt az abszolút számoknál, még mindig nem képez megfelelő összehasonlítási alapot ahhoz, hogy például a különböző államok munkabaleseteket megelőző intézkedéseinek hatékonyságát vizsgálhassuk. A munkabalesetek valószínűsége ugyanis többek közt nagyban függ attól, hogy milyen gazdasági tevékenységet végez az adott dolgozó, és az egyes tevékenységek jelentősége és súlya országonként eltérő. Pontosabb összehasonlítás alapjául standardizált előfordulási arányokat számolnak ki, amelyek azon a feltételezésen alapulnak, hogy a gazdasági tevékenységek minden tagállamban relatíve azonos jelentőségűek, mint az EU egészében. Ezek az arányok szintén 100 ezer dolgozóra vonatkoznak.
A halálos munkabalesetek standardizált előfordulási aránya százezer dolgozóra számolva Romániában 3,77 volt (ötödik legnagyobb az EU-ban), szemben a 2,23-as uniós átlaggal, csak Litvániában, Máltán, Lettországban és Franciaországban nagyobb, a legalacsonyabb pedig Hollandiában (0,43) és Finnországban (0,96). Ez az adat a hazai férfiak (6,16) esetében az uniós átlagnak közel kétszerese, míg a nőknél (0,22) nagyjából azonos az uniós átlaggal.
A négy napon túl gyógyuló sérüléseket okozó nem halálos munkabalesetek (százezer dolgozóra számolt) standardizált előfordulási aránya 52 (az uniós átlag 1624): férfiaknál közel 70, nőknél 28,65. Ez gyakorlatilag a legalacsonyabb érték az EU-ban, mégsem feltétlenül örvendetes, ugyanis nem azt jelzi, hogy kevesebb baleset történik, inkább azt, hogy ritkán jelentik. Ez azzal van összefüggésben, hogy a munkahelyi balesetek jelentési kötelezettsége a kelet-európai és balti államok zöméhez hasonlóan „csupán” törvény által előírt. Ezzel szemben lényegesen magasabb számokat jelentenek azokban a tagállamokban, ahol a balesetjelentési rendszer biztosítás alapú, vagyis az áldozatoknak jelentős pénzügyi kártérítést biztosít, szemben a volt szocialista országokkal, ahol csupán az általános társadalombiztosítási rendszer szabályai érvényesülnek.
