Tăriceanu arra utalt: 2014-ben Klaus Johannis kevesebb, mint 9 százalékkal vert rá Victor Pontára, 2009-ben a szintén jobboldali támogatottságnak örvendő Traian Băsescu 0,68 százalék különbséggel nyerte el második mandátumát Mircea Geoană bosszúságára, 2004-ben pedig ugyancsak Băsescu 2,46 százalékkal győzött a második fordulóban akkori nagy riválisa, Adrian Năstase ellen – mind a három baloldali jelölt a PSD elnöke volt a választások idején.
Johannis biztos befutó?
Elemzők szerint Tăriceanu arra számít, hogy ő maga lesz a PSD-ALDE közös jelöltje, aki a jobboldalról is hozna szavazatokat, a koalíció pedig ezzel a „plusszal” nyerné meg az elnökválasztást. Tăriceanu jelenlegi népszerűségi mutatói is arra utalnak: az ALDE-vezér reménye, hogy őt nevezik meg a koalíció közös elnökjelöltjének, nem alaptalan. Az IMAS hétfőn, január 7-én közzétett felmérése szerint Klaus Johannis a szavazatok 34,9 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lennének az elnökválasztások, a második helyen Călin Popescu Tăriceanu áll 12,9 százalékkal, a harmadik helyen pedig Victor Ponta 12,7 százalékkal. A negyedik Dacian Cioloș 9,2 százalékkal, majd Liviu Dragnea 5,3 százalékkal.
A közvéleménykutatások szerint Tăriceanu messze népszerűbb pártjánál, tehát a „plusz” akár be is jöhet: az idézett IMAS-felmérés szerint az ALDE alig 6,3 százalékot ér el, ami gyakorlatilag fele Tăriceanu támogatottságának, tehát a volt liberális kormányfő más pártok támogatói közül is jócskán vonz szavazatokat.
Az IMAS-adatokból az derül ki: hosszú idő óta ismét a PNL vezeti a pártpreferenciákat (17,1 százalék), a PSD-nek pedig „sikerült” letornáznia magát a második helyre (16,4 százalék). A harmadik az USR (7,5 százalék), majd az ALDE (6,3 százalék).
Hogy Tăriceanunak matematikailag igaza lehet, ami a plusz szavazatokat illeti, azt senki nem vonja kétségbe. Szakértők szerint azonban nem egyértelmű, hogy a PSD törzsszavazóit olyan arányban lehet mozgósítani Tăriceanu mellett, mint egy „vérbeli” szociáldemokrata esetében. Erre vonatkozó mérvadó felmérések nem kerültek még nyilvánosságra. Az ALDE által megrendelt közvéleménykutatásokból az derül ki: azoknak a (keveseknek) a fele, akik a közös jelölt ötletét támogatják, Tăriceanut akarják. Ez azonban még kevés ahhoz, hogy a PSD valóban érdekelt legyen abban, hogy elnökjelöltje a kisebbik koalíciós pártból vétessék. Arra a kérdésre, hogy ha nem jön össze a közös elnökjelölt, akkor az ALDE színeiben indul-e Tăriceanu, a politikus kitérő választ adott.
Ami a PSD-t illeti, év végén Liviu Dragnea nem válaszolt egyértelműen a kérdésre, van-e már elképzelésük a baloldal elnökjelöltjével kapcsolatban. Annyit mondott: nem zár ki egyetlen forgatókönyvet sem, beleértve azt is, hogy ő maga indul az idei megmérettetésen.
Ponta keresztbe tesz
A baloldali elnökjelölt sorsa még ködös: szociáldemokrata berkekben a közös jelölt szükségessége nem egyértelmű. Mint ahogy az sem, hogy a korrupciós perekben nyakig ülő Liviu Dragneának kellene egyáltalán szerepet vállalnia a megmérettetésben. A legfőbb kerékkötő Victor Ponta volt pártelnök-kormányfő, aki a Dragneával való szakítása óta új pártot, alapított, a Pro Romániát és annak mellvédje mögül igyekszik irtani volt pártját. Egyes értesülések szerint Ponta és politikai alakulata hajlandó lenne támogatni a PSD elnökjelöltjét, amennyiben az nem Dragnea. „Ha mégis Dragnea lesz a jelölt, oda jutunk, hogy testületileg Johannisra fogunk szavazni, csakhogy ne a PSD-vezér legyen az elnök”, nyilatkozta Ponta.
Arra a kérdésre, hogy ismertség és népszerűség tekintetében szintén jó helyezést elérő Gabriela Firea olyan jelöltnek számít-e, akit a Pro România támogatna, Ponta határozott igennel válaszolt. Az IMAS ugyan nem sorolta a potenciális elnökjelöltek közé Bukarest főpolgármesterét, de amikor arra kérdezett rá, kit tartanak a PSD-ben a legalkalmasabbnak az elnökjelöltségre, a megkérdezettek 42 százaléka jelölte meg Gabriela Fireát, Dragnea párton belüli ellenfelét.
Kövesi nem akarja, Cioloș igen
Miközben a PSD és az ALDE a közös jelölt lehetőségét mérlegeli – ha mérlegeli - kis zavar támadt a jobboldalon is. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyértelműen Klaus Johannist támogatja, akinek elsősorban Erdélyben van nagy támogatottsága. A Mentsétek meg Romániát Párt (USR) azonban bejelentette, saját jelöltben gondolkodik Dan Barnát, a párt elnökét nevezve meg, mint potenciális kandidátust, aki viszont gyakorlatilag ismeretlen a nagyközönség számára. Szóba került Laura Codruța Kövesi is, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) egykori, „rettegetként” aposztrofált vezetője azonban kizárta ennek lehetőségét, hogy politikai pályára lépjen, idézik a lapok a volt főügyészt. Ilyen körülmények közt úgy tűnik, Dacian Ciolos lesz az USR elnökjelöltje, amennyiben a párt nem gondolja meg magát és nem sorakozik fel a második mandátumért induló Johannis mögött.
