Tankönyvíró program indult: új taneszközt dolgoznak ki a kilencedikeseknek

Szabó Ödön: legyen annyi önbecsülésünk, hogy nem csak fordításra vagyunk jók

Háromnapos gyakorlati képzést tartottak az érdeklődő tanároknak (Fotó: COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY/FACEBOOK)
Tankönyvíróképzést szervezett közel ötven érdeklődő pedagógusnak az RMDSZ és a Communitas Alapítvány február 6-a és 8-a között Kolozsváron. Ez azért vált szükségessé, mert a 2026/2027-es tanévben a kilencedik osztályt kezdő iskolások már más tantervek szerint fognak tanulni, és ez új tankönyveket, új tankönyvírási módszertant is jelent. Az új tankönyvek megírására a pályázatot ugyan még nem írta ki a minisztérium, a képzés azt szolgálja, hogy a pályázat meghirdetése után készen álljanak a magyar tankönyvíró pedagóguscsapatok. Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a tankönyvírás a közösségépítés része. Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke kifejtette: a tankönyvírás csapatmunka, amelybe utólag is be lehet kapcsolódni. De hogy a következő kilencedik osztályosok milyen tankönyvekből fognak tanulni, azt majd a szaktárca dönti el.

Az egyetemeknek számos feladatnak kell eleget tenniük, de a legfontosabb, hogyan oktassunk, és ezt a közoktatásban dolgozó pedagógusok nélkül nem tudjuk megtenni – mutatott rá beszédében Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese az RMDSZ és a Communitas Alapítvány által szervezett tankönyvíróképzés pénteki megnyitóján, amelyet a BBTE Biológia és Geológia Karának egyik épületében szerveztek. Hozzátette: nem tudnak eltekinteni attól, ami a közoktatásban zajlik. – Folyamatos újragondolásra van szükség, mert változnak a generációk, másak a gyerekek. Másként akarnak, mást akarnak. A cél az, hogy minél inkább magukba szívják a tudást, és fejlődő pályára tudjanak állni – fogalmazott a rektorhelyettes. 

Nagy kihívás a mostani fiataloknak tankönyvet írni, vélte Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő, a parlament oktatási szakbizottságának alelnöke is, aki szerint a romániai magyarságnak saját tankönyvírócsapatokra van szüksége. – Értelmiségi közösségünknek kell legyen annyi önbecsülése, hogy mi nem csak fordításra vagyunk jók. Ne akarjunk folyamatosan mások szellemi termékének a fordítói lenni – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a tankönyvírás a közösségépítés része. – Ezáltal a közösség a saját értelmiségére tud támaszkodni. A romániai magyarság országnyi közösséget jelent, hiszen Málta és Luxemburg lakosságánál nagyobb közösség vagyunk. Az RMDSZ-képviselők feladata és felelőssége, hogy a törvényes keret olyan legyen, ami megengedi és lehetővé teszi az anyanyelvünkön megírt tankönyvek megjelentetését – közölte az RMDSZ-es képviselő. 

– Nem szabad elszalasztani ezt a lehetőséget. Újabb és újabb dolgokat kell nyújtani a diákoknak. A mi felelősségünk a tankönyvek tartalma, és konkrét eredményt kell elérnünk – mondta Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) közép-erdélyi alelnöke. 

Jenei Edmund, a Kolozs Megyei Pedagógusok Háza (CCD) részéről felhívta a résztvevők figyelmét a CCD által összehangolt, tizenkét megye pedagógusait tömörítő munkacsapat tevékenységére, amely új tantervek kidolgozását tűzte ki célul. 

– A tudás akkor válik valódi értékké és közösségi erővé, ha azt saját anyanyelvünkön adjuk tovább – fogalmazott Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke és a tankönyvíró képzés főszervezője. Hozzátette: tankönyvíráskor nemcsak értékeket közölnek, hanem értéket teremtenek. – Az RMDSZ számára a tankkönyvírás és -kiadás nem újkeletű küldetés. A 2000-es évek elején a szövetségnek volt egy nagy ívű tankönyvíró programja, amelyben én is részt vettem. Akkor is bebizonyítottuk, hogy a hazai magyar közoktatás képes a saját igényei szerint magas színvonalon megalkotni a tananyagot. Ez a feladat ismét égetővé vált – jegyezte meg. Úgy vélte, a technológia és a módszerta­nok változtak, de stratégiai céljuk ugyanaz: gyermekeiknek anyanyelven írott tankönyvet adjanak a kezükbe. Elmondta: a líceumi tantervek gyökeresen megváltoztak. Részben szellősebbé tették ezeket, részben úgy alakították a tananyagot, hogy azok igazodjanak a diákok elvárásaihoz. Ezért teljesen új tankönyveket kell írni, hogy ne a fordításokból éljenek, hanem valódi tankönyvírócsapatokat állítsanak össze. – Az első lépés a tankönyvírók képzése. A tankönyvírás módszertana kimondja, hogy a könyveknek digitális változata is van, ami pdf-dokumentum, és emellett interaktív rész is társul hozzá. Az elmúlt húsz évhez képest a mostani tankönyvírás fordulópontot jelent. Az erre vonatkozó pályázatot februárban hirdeti meg a minisztérium, és szeptemberig el is kell bírálniuk az elkészült kiadványokat – mondta Mihályfalvi Katalin. 

Ami a kisebbségi diákok román nyelv és irodalom tankönyveit illeti, Mihályfalvi Katalin elmondta: a 9–12. osztályosoknak szánt tankönyvek jók. Ezt tükrözik a jobb érettségi eredmények is. Ezért új román nyelv és irodalom tankönyv megírása csak jövőre válik esedékessé. 

– Az RMDSZ decemberben hirdette meg a felhívást a tankönyvírásban való részvételre. Kezdetben 54-en jelentkeztek, a hétvégi képzésen pedig 47-en vettek részt. A tankönyvírás csapatmunka, de utólag is be lehet kapcsolódni egy-egy tankönyv megírásába. A döntő szó a szaktárcáé, az RMDSZ csak segítséget nyújt a tankönyvíró pedagógusoknak. A 0–4. osztály esetében már van jól működő tankönyvírócsapat, az 5–8. osztályos tankönyvek megírásához a tanterveket módosítani kell. Az a pedagóguscsapat, amely most a kilencedikes tankönyveket dolgozza ki, felel majd a tízedikes, tizenegyedikes és tizenkettedikes tankönyvek tartalmáért is – összegzett Mihályfalvi Katalin.