„Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány kiemelten fontosnak tartja, hogy az oktatás középpontjában a diákok és az oktatási intézmények valós igényei álljanak. Célunk, a kísérleti kerettantervek révén ösztönözzük az oktatási innovációt és a modernizációt, támogatva az intézményeket abban, hogy rugalmasabb, korszerűbb és a tanulók igényeihez jobban igazodó oktatási programokat valósítsanak meg” – nyilatkozta a sajtónak Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. Elmondta: az oktatási minisztérium kezdeményezésére kísérleti kerettantervi programok indulnak, amelyekhez a tanügyi intézmények pályázat útján csatlakozhatnak.
A kísérleti kerettantervek az oktatási minisztérium rendeletei formájában megjelenő jogszabályok, amelyek elsősorban a heti óraszámokat szabályozzák. A standard tantervre vonatkozó minisztériumi rendelet júniusban jelent meg, míg a rugalmas tanterv szabályozása július 1-jétől lépett hatályba, alkalmazásuk pedig a jövő tanévben induló IX. osztályokra érvényes – magyarázta Mihályfalvi Katalin. Ez utóbbi rendelet értelmében a líceumi oktatásban tanuló diákok heti óraszáma legfeljebb 35 óra lehet. A kísérleti kerettantervek célja az intézményi autonómia erősítése, valamint annak elősegítése, hogy az iskolák nagyobb felelősséggel és döntési szabadsággal alakíthassák saját oktatási programjukat a jogszabályi kereteken belül – hangsúlyozta az ügyvezető alelnök.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa elmondta: a kísérleti kerettantervek lehetőséget adnak arra, hogy némely döntés az iskolában szülessen meg. Ennek köszönhetően lehetővé válik, hogy az iskola a profiljához tartozó vagy közel eső tantárgyakat nagyobb óraszámban oktassa. Rámutatott: a jelenlegi rendszer a sikeres oktatást az érettségin elért eredményekben méri le. A kísérleti kerettanterv egyik legnagyobb előnye az, hogy az óraszámok megszabásával minél több diák érettségizzen sikeresen, és folytassa tanulmányait az egyetemen. Ugyanakkor, a kísérleti kerettantervek életbe léptetése nem jár többletfinanszírozással – fejtette ki a politikus. Arra is emlékeztetett, hogy a közoktatásban a jelenlegi finanszírozás alapját képező fejkvóta-rendszert is először kikísérletezték, és a felmerült hiányosságokat javították. Szabó Ödön szerint az RMDSZ és a Communitas Alapítvány által szervezett két napos tevékenység során a kísérleti kerettantervek kipróbálására jelentkezett 11 magyar líceum vezetőjét tájékoztatták a törvényes előírásokról, illetve a tanterv alkalmazását segítő új elemekről.
Kolozs megyéből a Báthory István Elméleti Líceum jelentkezett a kísérleti programra, ám Schuller Hajnal igazgatónő szerint a projekt részletei csak később öltenek testet. Részt vesz még többek között a projektben a Bethlen Gábor Kollégium (Fehér megye, Nagyenyed) a Bolyai Farkas Elméleti Líceum (Marosvásárhely, Maros megye), a Wesselényi Református Kollégium (Zilah, Szilágy megye), a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum (Temesvár, Temes megye), a Téglás Gábor Elméleti Líceum (Déva, Hunyad megye), a Csiki Gergely Főgimnázium (Arad, Arad megye) a Nagy Mózes Elméleti líceum (Kézdivásárhely, Kovászna megye).
„A kísérleti kerettantervek bevezetése hiányt próbál orvosolni olyan téren, ahol az iskoláknak nincs túl sok autonómiája. Ha olyan igény merül fel, hogy egy-egy líceum kitalálja a saját arculatának megfelelő oktatási rendet, most megteheti. Át lehet csoportosítani órákat, a törzsanyagot képező tantárgyakhoz hozzárendelhetők óraszámok, vagy össze lehet vonni órákat. A csütörtöki és a pénteki beszélgetés tartalmas volt. A nagyenyedi Bethlen-kollégiumban a reál osztályban próbálnánk ki a kísérleti kerettantervet. Viszont a líceum részvételét jóvá kell hagynia mind a tantestületnek, mind a szülői bizottságnak és a diákegyesületnek. A beleegyezéseket is tartalmazó dokumentációt január 15-ig kell benyújtani a minisztériumba” – magyarázta Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatója, akitől azt is megtudtuk, hogy a kísérleti kerettanterv bevezetése nem jelent sem óraszám-csökkentést, és a tanárok állását sem érinti.
