Bátorítani kell a fogyasztót, válasszon hazai terméket
Winkler: kis türelmetlenséget érzek az EU részéről…
– A biogazdálkodás a mezőgazdaság olyan ága, amely néhány évvel ezelőtt még gyerekcipőben járt, de van fejlődési potenciálja. Jó előjeleket és nehézségeket egyaránt láthatunk. A gazdasági válság a biogazdálkodást is sújtotta, ezen kívül áringadozás, az energiaárak növekedése, piaci nehézségek és a tisztességtelen verseny is kedvezőtlenül befolyásolja az ágazatot. Ezért még több támogatásra, figyelemfelkeltésre és a fogyasztói szokások átalakítására van szükség. A biogazdálkodás termékei drágábbak, mint az ipari mezőgazdaság termékei, tehát a biogazdák igénye a plusz támogatásra jogos. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a gazdáknak egyedül kevés az esélye a sikerre, ezért ajánlott a társulás – hangoztatta Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő a konferencián.
Meglátása szerint a biogazdák támogatása azonban nemcsak pénzkérdés, hanem a vásárlók mentalitásváltásától is függ. Másképp nem várhatjuk el a fogyasztótól, hogy a szokásosnál nagyobb árat fizessen az ökotermékre. Ki kell alakulnia annak a tudatos fogyasztói rétegnek, amely hajlandó nagyobb árat fizetni ezekért – mondta.
– A zöld átmenetnek nevezett időszakban vagyunk. De a digitális és a zöld átállásnak akkor van értelme, ha méltányos módon történik. Ez azt jelenti, hogy ne a lakosság fizesse meg az átállás árát. Rengeteg pénz van a tagállamokban és így Romániában is különböző projektek megvalósítására, amely a digitalizációt, a versenyképességet és a kisvállalkozásokat támogatja – tette hozzá.
– Az Európai Tanács 2019-ben hozta létre az Európai zöld megállapodásnak nevezett stratégiai dokumentumot, amely a klímaválságra fogalmaz meg választ. De nem jutottunk túl messzire, mert 2020-ban bekövetkezett a világjárvány, tavaly pedig elkezdődött az ukrajnai háború. Mindkét eseménynek megvan a gazdasági hatása is – emlékeztetett.
– Az EU-nak a kettős – zöld és digitális – átállással kapcsolatos előírásai és ajánlásai során kis türelmetlenséget érzek – vélekedett Winkler Gyula. Az Európai Bizottság válasza az ukrán háborúra az volt, hogy a zöld és digitális átállást még határozottan, még több erőfeszítéssel kell végrehajtani. Ez akkor célravezető, ha a társadalom elfogadóképessége ezt megengedi – mondta.
– Nem az irodában kell összeállítani terveket, hanem ilyen konferenciákon, amikor az egyetemi közeg találkozik a szakmai szervezetekkel és a realitás talaján maradunk. Hiába írja elő valaki Romániának, hogy 2030-ig a biogazdálkodás érje el a 25 százalékot, ez lehetetlen. Tudomásul kell venni, hogy az ökogazdálkodás további támogatása és elterjesztése szükséges és jó célkitűzés – válaszolta Winkler Gyula a Szabadság azon kérdésre, hogy mi történik akkor, ha Románia nem éri el 2030-ig az EU által előírt paramétereket, hiszen az országban a biogazdálkodás jelenleg 4 százalékon áll, legjobb esetben a hét százalékot érhetjük el a kitűzött időpontig.
Elmondta azt is: ha azt akarjuk, hogy több támogatást kapjon hektáronként Románia, át kell tekinteni: hasznos-e a húsz évvel ezelőtti megközelítés, aminek értelmében már egy hektárra is jár uniós támogatás. Az egyhektáros mezőgazdaság ahhoz elég, hogy egy család önellátó legyen, azaz megtermelje azt, ami saját számára szükséges. Ez szociális és nem termelői tevékenység. E támogatási forma megváltoztatásának politikai felelősségét senki nem vállalja fel, és más megoldást sem tud ajánlani helyette.
A rendezvényt szervező Bioterra Egyesület 1997-ban jött létre, tavaly ünnepelte 25 éves évfordulóját. Az évente megrendezett konferenciák eleinte országos szintűek voltak, majd kiterjesztették nemzetközi szintre. A szombati konferencián több mint 225 résztvevő fogadta el a meghívást Romániából, Bulgáriából, Moldova Köztársaságból, Örményországból, Szerbiából, Szlovákiából és Litvániából.
A szélmalmokkal harcolnak
Az egyesület elnöke, Nagy Miklós elmondta: a biogazdák sokszor érzik úgy, hogy a szélmalmokkal harcolnak, senki nem figyel rájuk. A biogazdáknak a tavalyi támogatás folyósítását is csak az idén kezdték el, miközben a vegyszeres mezőgazdaságot művelő gazdák sokkal hamarabb megkapták ezt az összeget.
Cornel Cătoi, a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) rektora arra figyelmeztetett: a biogazdák sokkal több kockázatnak és nyomásnak vannak kitéve, mint a vegyszeres mezőgazdaságot művelő gazdák, nem beszélve a tisztességtelen versenyhelyzetről.
– Lehetséges-e egyidőben elérni az Európai Unió által a tagállamok irányába megfogalmazott három nagy célt, azaz a tartós fejlődést, az ökológiai mezőgazdaságot és a karbonsemlegességet, mindezt nagyon rövid idő alatt? Ez elsősorban mentalitásváltással, kitartással és rengeteg együttműködéssel érhető el – mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a biogazdák ennek az átállásnak az úttörői.
Kifejtette: Románia olyan évtized kezdetén áll, ami átalakítja az országot. Soha nem állt ennyi pénz a rendelkezésünkre fejlesztésekre, mint eddig. Egyrészt hazai források, másrészt uniós alapok. Sok olyan fejlesztési lehetőség van most, amire eddig nem volt példa. A kormánynak óriási felelőssége van, mivel elsőrangú célkitűzésnek minősítette a mezőgazdaságot. Csökkenteni kell a más államoktól való függőséget, be kell törnünk a régió és az EU piacára a hazai termékekkel.
Nagy István: egyre kevesebb a termőföld
– A mezőgazdaságot ért kihívások óriásiak. A gazdáknak választ kell adniuk arra, hogyan győzik le az aszályt, a fogyasztói szokások változását, a gyors klímaváltozás miatti új kórokozók és kártevők megjelenését. A tudomány segítsége nélkülözhetetlen. Arra biztatom a gazdákat, hogy a kihívásokkal teli időben lássák meg a lehetőségeket – mondta Nagy István magyar agrárminiszter.
Nagy István magyar agrárminiszter (középen) is részt vett a kolozsvári konferencián (Kiss Gábor felvétele)
– Az agrárium egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik, stratégiai ágazattá alakul. A termőföldből egyre kevesebb van, az ipari- és a városfejlesztések, az autópályák építése ugyanis mind a termőföld rovására történik. A lakosság száma világszerte növekszik, és egészséges élelmiszerre szükség van. Ám ezt nem lehet olcsóbban előállítani, mint az ipari mezőgazdasági egységekben. Termelésünk generálója a fogyasztó, aki megvásárolja a termékeinket. Tudatosítani kell a fogyasztóban, hogy keresse a hazai, a bio- vagy az ökogazdálkodás során előállított termékeket. Van termelői akarat, van termelői szándék, a tudás is megvan hozzá, eszközök, pályázati rendszerek is megvannak, és keressük a fogyasztókat – mondta.
– Célunk a termőföld megőrzése. Az elmúlt 50 évben a termőföldben levő mikroorganizmusok száma 10 százalékra esett vissza, ez óriási veszély. Elég baj az is, hogy egyre kevesebb a termőföld, de ha nem vigyázunk rá, ami marad, az is csak „díszlet” lesz. Óriási felelősség hárul tehát gazdákra és politikusokra. Minden támogatást meg kell adni, hogy a termőföld állapota jobb legyen – magyarázta.
Sergey Minasyan, Örményország bukaresti nagykövete elmondta: országa népességének nagy része a mezőgazdaságban dolgozik, amelyet igyekeznek még hatékonyabbá tenni. Az örmény kormány érdekelt a mezőgazdaság helyzetének javításában, a biogazdálkodás kiterjesztésében.
Daniel Buda liberális EP-képviselő szerint hiába van jó minőségű élelmiszer, ha az átlagember nem tudja azt megfizetni. A mezőgazdaság és a politikum fő kihívása a vásárló tudatosításában rejlik. Győzzük meg őket, vásároljanak bioélelmiszert, mert ez azt jelenti, sokkal kevesebbet költenek majd egészségük megőrzésére – vélekedett.
Fülöp Loránd, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára elmondta: a biogazdálkodásra még több pénzt kell fordítani, mert ez biztosítja az egészséges élelmiszert. A szaktárca ez év második felében hetven biogazdaságot fog támogatni.
Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági államtitkártól megtudtuk: a szaktárca áprilisban teszi közzé a pályázatok teljes körű tájékoztatását, a kiírások a fiatal gazdáknak nyárra várhatóak. Továbbra is pályázni lehet gépvásárlásra, zöldség- és gyümölcstermesztésre, komló- és szőlőtermesztésre, fűszer- és gyógynövények termesztésére. A biogazdák kapnak ugyan plusz pontszámot, de ez csak a termékek feldolgozására lesz érvényes, a termelésben nem, ezen pedig változtatni kell. Megmaradnak az állattenyésztéssel kapcsolatos támogatások is. Egy hozzászóló kérdésére válaszolva Barabási elismerte, hogy a gazdáktól kért 17-18 százalékos bankhitel borzasztóan magas, és a miniszter ez év során tárgyalni is fog erről a bankokkal, ám kamatcsökkentésre csak a jövő évben lehet számítani.
– A klíma, a talaj termőképessége és a gazdaságok átalakítása lassan és kis területen történik. A támogatásokat nagy késéssel kapják meg a biogazdák. A gazdaságoknak biogazdasággá való átalakítása nehézkes. Bár az átalakulás kezdetén nagyon kevés termés várható, mégsem kapunk semmilyen támogatást. A gazdák többsége ódzkodik a társulástól. A szakemberek elöregedtek, és a munkavállalók is gyengén képzettek – hangoztatta Aurel Petruş biogazdálkodási szakember.
– A világjárvány idején a gazdák nem tűntek el, nem vonultak homeoffice-ba, hanem azért dolgoztak, hogy legyen meg a mindennapi betevő számunkra. A mostani válságban pedig kötelességünk a gazdákat támogatni, megvédeni őket, a családjaikat és a vállalkozásaikat az elszabaduló energiáraktól, az inflációtól vagy épp a beáramló olcsó termékektől. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása éppen ezért kulcsfontosságú, mert most van kihez fordulni, van partner Bukarestben, amikor a fölművesek érdekeiről kell beszélni – hangoztatta Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke a konferencián.
Borítókép: Facebook/Bejön a vidék/Archív
