Mentőigazgató: még ezen a héten kivizsgáljuk az ügyet
Megdöbbentő esetről számolt be lapunknak egy kolozsvári hölgy: február másodikán, hívnia kellett az 112-es sürgősségi számot, ugyanis édesanyja barátja nagyon rosszul érezte magát.
– Vasárnap édesanyám barátja rosszul lett, hívnom kellett a mentőt, ugyanis az értési és beszélési nehézségekkel küszködő 68 éves férfin sztrókra utaló tünetek jelentkeztek. A mentőszolgálat munkatársainak a helyszínre érkezését követően rendkívül felháborító dolog történt. Anyanyelvén, azaz magyarul próbáltam megnyugtatni az idős férfit, hogy itt vannak a mentőszolgálat munkatársai, az orvos gondozásba veszi, s minden rendben lesz. Egyértelmű volt, hogy csak hozzá szólok, vele beszélek, őt nyugtatom. A román nemzetiségű mentőorvos azonnal rám szólt, hogy beszéljek románul. A helyzetre való tekintettel nem akartam reagálni, hagytam, hogy végezze a dolgát – mesélte lapunknak Sz. Cs., aki azt kérte, a kitettség miatt csupán a család- és keresztneve kezdőbetűit használjuk.
Az orvos ingerülten követelte a román nyelv használatát
A hölgy arról is beszámolt, hogy a mentőorvos akkor is ingerült hangon követelte a román nyelv használatát, amikor a magánlakásban a nagyothalló édesanyjának anyanyelvén, azaz magyarul magyarázta, mi történik a barátjával, a hölgy ugyanis nagyon aggódott a férfi egészségi állapota miatt.
– A kezelőorvos ekkor is igen ingerülten szólt hozzám. Ekkor már jeleztem neki, hogy nem az orvosi ellátással kapcsolatos beszélgetés folyik, hanem csupán anyanyelvén elmagyarázza az édesanyjának a helyzetet, hogy jobban megértse. A férfi azt követelte, hogy a magyarázat román nyelven hangozzon el – számolt be a Szabadságnak az esetről a hölgy.
Sz. Cs. megítélése szerint a mentős csapat példásan végezte feladatát, még a páciens cipőjének a feladásánál is segített.
Panaszlevél a mentőszolgálat vezetőségéhez
A Kolozs Megyei Mentőszolgálathoz intézett panaszlevélben a hölgy kiemelte: emberi, szociokulturális és jogi szempontból elfogadhatatlan volt a mentőorvos viselkedése és reakciója. „Azt kérem, olyan intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek szavatolják az ilyen esetek megelőzését olyan városban, amelyben sok magyar anyanyelvű nyugdíjas él, illetve más nemzeti kisebbségek is, mint például a romák vagy pakisztáni, indiai vendégmunkások vagy akár ukrajnai háborús menekültek.
Ugyanakkor arra kéri a Kolozs Megyei Mentőszolgálat vezetőségét, tájékoztassák az elrendelt intézkedésekről.
– Édesanyám barátja jobban érzi magát, az ideggyógyászaton kezelik. A sors iróniája, hogy az egészségügyi intézmény épületében román, magyar és angol nyelvű útbaigazító feliratok találhatók – jegyezte meg Sz. Cs. Az esetet nagyon felháborítónak, sőt mellbevágónak tartja, főleg mert bajban levő, sürgős orvosi ellátásra szoruló, agyvérzésgyanús idős férfi, illetve nagyothalló nyugdíjas hölgy jelenlétében történt az állami alkalmazott kirohanása.
„Urrá lett rajtam a kiszolgáltatottság érzése”
– Urrá lett rajtam a kiszolgáltatottság érzése, hiszen a román nyelv használatát követelő kezelőorvos éppen a szinte önkívületi állapotban lévő férfit látta el. Olyan személy részéről ért a megalázás és a nyelvi diszkrimináció, akit mi hívtunk segítségül. Úgy érzem, visszaélt ezzel a helyzettel, eljátszotta a kiskirályt. Kérdés, vajon hány idős magyar személlyel cselekedte még ugyanezt – fogalmazott a nő.
Az eset kapcsán Sz. Cs. számára visszaköszönt a rossz emlékű, szélsőségesen nacionalista volt kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar fémjelezte időszak, amikor az utcán és a tömegközlekedési járműveken gyakran fordultak elő ilyen esetek.
– Nem gondoltam volna, hogy Kolozsváron 2025-ben ilyesmi még előfordulhat. Korántsem a bosszúvágy, a retorzió érzése vezérel, csupán azt szeretném elérni, hogy többé ne fordulhasson elő ilyen – nyilatkozta a Szabadságnak a hölgy.
Csoma Botond: Az illetékes hatóságok fellépésére van szükség
Sz. Cs. a panaszlevél megfogalmazása és a helyzet kezelése szempontjából jogi segítségért fordult Csoma Botond jogászhoz, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselőjéhez. – Rendkívül súlyosként értékelem az esetet, főleg azért, mert orvos megnyilvánulásáról van szó, aki ebben az esetben az állami mentőszolgálat szakembereként látott el beteget, azaz orvosi segítséget nyújtott. A diszkriminációt tulajdonképpen a segítségnyújtó követte el a rászorulóval, azaz a kiszolgáltatott emberrel szemben is – fogalmazott az érdekvédelmi szervezet képviselője.
Csoma hozzátette: az eset erkölcsi és jogi szempontból is súlyos, mert az incidens magánbeszélgetés közben, magánlakásban történt olyan orvos részéről, aki ráadásul közpénzből működő egészségügyi intézmény alkalmazottja.
– Külön figyelmet igényel az a tény, hogy a hozzátartozó anyanyelvén próbált kommunikálni az agyvérzésgyanús beteggel, az orvos pedig rászólt, hogy románul beszéljen. S ez nem egyszer, hanem kétszer fordult elő. Az ismétlés akkor következik be, amikor a sértett fél nagyothalló édesanyjával beszél annak magánlakásán. Diszkriminatív és embertelen megnyilvánulás és magatartás – hangsúlyozta az RMDSZ parlamenti képviselője.
Az RMDSZ-es parlamenti képviselő az alsóházban is szóvá teszi az ügyet
Csoma kijelentette: átnézte a feljelentést, a magyar érdekvédelmi szervezet képviseletében egyeztetett a sértett féllel az ügyről.
– Egyeztettem Vass Leventével, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselőjével, aki az alsóház egészségügyi bizottságának a tagja, akivel a Kolozs Megyei Egészségügyi Igazgatósághoz és az egészségügyi minisztériumhoz közösen fordulunk nyilvános magyarázatért. Jómagam a parlamentben is szóvá fogom tenni az esetet, elmondom, mennyire embertelen rászólni olyan emberre, aki orvosi segítséget kér, hogy ne használja az anyanyelvét, s egy magánlakásban zajló beszélgetés során feltétlenül beszéljen románul. Úgy gondolom, egyértelmű fellépésre van szükség az illetékes hatóságok részéről – fejtette ki a parlamenti képviselő.
Az alsóház tagját arról is kérdeztük: szerinte az állami alkalmazott megnyilvánulása a romániai politikai helyzet, az utóbbi hónapok fejleményei, a nacionalista erők térnyerése kapcsán tört a felszínre.
– Szerintem ezt az esetet nem csak ezek befolyásolták. Tény, hogy a húsz évvel ezelőtti helyzethez képest a román–magyar etnikumközi kapcsolatok nagyon sokat javultak, viszont még mindig vannak olyan emberek, mint a mentőszolgálat munkatársa. Ők azt gondolják, hogy nekünk, magyaroknak csak otthon, családi körben szabad használnunk az anyanyelvünket. De lám, ez az orvos még ott is azt követelte, hogy románul beszéljenek – fogalmazott Csoma Botond.
Voltak még hasonló esetek
A parlamenti képviselőtől azt is megkérdeztük, tud-e ilyen jellegű esetekről.
– Nemrég egy taxis szólt rá a hátsó ülésen helyet foglaló ügyfelekre, hogy ne folytassanak magyar nyelvű beszélgetést. Ebben az esetben megtörtént a felelősségre vonás, és az illetőt megbüntették. Szintén néhány évvel ezelőtt a kolozsvári Mócok útján található gyermekkórház ortopédiai sürgősségén szólt rá a kezelőorvos a gyermekre, és azt kifogásolta, hogy nem beszél megfelelően románul – emlékeztetett a magyar érdekvédelmi szervezet képviselője.
Horia Simu: az orvos próbált minden információhoz hozzájutni
Az ügy kapcsán Horia Simu, a Kolozs Megyei Mentőszolgálat igazgatója a Szabadságnak elmondta: megkapták a panaszlevelet, kivizsgálják az ügyet, ám ő pillanatnyilag nem tartózkodik Kolozsváron.
– Úgy értettem, hogy mentőszolgálatunk képviselője csodálatosan ellátta a feladatát, ám azt kérte, a jelenlevők románul beszéljenek, hogy a páciens érdekében minden információhoz hozzáférhessen. Jelenleg ennél többet nem tudok mondani. Meghallgatjuk az érintett alkalmazottunk változatát, még ezen a héten kivizsgáljuk az ügyet, és választ adunk a panaszlevélre – jelentette ki lapunknak az igazgató.
