Válaszolt a mentőszolgálat, kimagyarázzák az magyarellenes megnyilvánulást

Néhány nappal ezelőtt választ kapott a Kolozs Megyei Mentőszolgálattól az a kolozsvári nő, akire sztrókos ellátása közben rászólt az állami egészségügyi intézmény asszisztense, ne folytasson magánbeszélgetést magyarul a beteggel és saját édesanyjával a magánlakásban.

*** Február 5-i cikkünk ide kattintva olvasható. ***

A Simu Horia mentőigazgató és Meseşan Anca jogtanácsos kézjegyével ellátott dokumentumban az szerepel: a páciensek jogairól szóló, 2003-ban elfogadott 46-os számú törvény értelmében, amennyiben a beteg nem ismeri a román nyelvet, akkor anyanyelvén vagy olyan nyelven kell tájékoztatni, amelyet ismer, vagy más kommunikációs formát kell választani. Ugyanakkor az említett törvény 9-es és 10-es paragrafusa értelmében, írják a mentősök a válaszban, a páciens kijelölhet egy másik személyt, akit helyzetével kapcsolatban tájékoztatnak.

A válasz kitér arra is, hogy a 68 éves páciens tudott románul beszélni és – bár állapota miatt nehezen –, de ezen a nyelven kommunikált a mentős csapattal, így jutott információhoz és közölt információt magáról és az állapotáról. A mentőszolgálat illetékesei azt állítják, az orvos asszisztens akkor kérte a román nyelv használatát, amikor a mentős csapat és a páciens közötti beszélgetést megszakították, késleltetve ezáltal a személyzet hozzáférését a beteg állapotára vonatkozó létfontosságú információkhoz. 

„Ugyanakkor a páciens által nehezen kommunikált információt a magyarul nem beszélő mentős csapatnak meg kellett értenie. A személyzet tiszteletteljes módon és kizárólag a beteg egészségi állapotára vonatkozó információk gyűjtése céljából fogalmazta meg a román nyelv használatára vonatkozó kérést” – olvasható a mentőszolgálat válaszában. Hozzáteszik: amennyiben nem befolyásolja az orvosi beavatkozást, a hozzátartozók közötti kommunikáció nem tartozik a mentős csapatra. Hangsúlyozzák: az személyzetet arra képzik ki, hogy a beteget bármiféle diszkrimináció ellássa. „Mindezek ellenére elnézését kérjük, amennyiben az interakció nem az ön elvárása szerint zajlott. Elemezzük a helyzetet, és ahol szükséges intézkedünk a helyzet javítása érdekében” – olvasható a dokumentumban. 

A válasszal kapcsolatban Sz. Cs. lapuknak kijelentette: álláspontja szerint a Kolozs Megyei Mentőszolgálat kimagyarázza az ügyet. „Remélem, hogy a jövőben a mentőorvos sokkal jobban meggondolja a Kolozsváron élő kisebbségekkel vagy más nemzetiségűekkel kapcsolatos cselekedeteit. Nem az orvosi asszisztenssel, hanem édesanyámmal társalogtam, illetve adott pillanatban a beteget nyugtattam. Szerecsenfürdetésnek lehetünk tanúi” – jelentette ki a hölgy, aki hozzátette: pontosításokat tartalmazó elektronikus üzenetet küld a mentőszolgálatnak, amelyben kitér a tárgyi hibákra, ám ezek után részéről lezártnak tekinti az ügyet. Sz. Cs. abbéli reményét fejezte ki, hogy a jövőben ilyesmi egyetlen magyar nemzetiségű személlyel sem fordul elő. 

Amint arról lapunk február 5-i lapszámában beszámoltunk rosszullétre panaszkodó idős személyhez hívott mentőt egy magyar család női hozzátartozója, a magánlakásban a román nemzetiségű orvos azt követelte az ellátásra szoruló hozzátartozójától, ne magyarul, hanem román nyelven folytassa le az agyvérzésgyanús férfi megnyugtatását célzó magánbeszélgetést. A mentőszolgálat orvosi asszisztense akkor is ingerült hangon követelte a román nyelv használatát, amikor a hölgy a nagyothalló édesanyjának anyanyelvén, azaz magyarul számolt be arról, barátjával éppen mi történik, és a 78 éves nő barátja hogyan érzi magát. 

Amikor a hölgy elmagyarázta az orvosi asszisztensnek, édesanyjának éppen helyzetjelentést ad, a mentőszolgálat munkatársa felhívta a figyelmét, hogy ezt románul tegye. 

Az ügyben Horea Simut, a mentőszolgálat igazgatóját és Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselőt is megszólaltattuk, akihez a diszkriminációt elszenvedett hölgy támogatásért fordult.