Szórvány oktatási konferencia: sikeres embereket nevel-e az oktatási rendszerünk?

Az esemény péntek este a szórvány frakció képviselői és a pedagógusok közötti baráti beszélgetéssel indult, amelyet festői környezetben, a nagyenyedi tónál levő vendégfogadó egységnél tartottak meg.

Szombaton a Bethlen-kollégium díszterme adott otthont a köszöntőkből és panelbeszélgetésekből álló programnak, amelyet Szőcs Ildikó igazgató konferált, aki kiemelte: az oktatás terén nagyon fontos az állandó kapcsolattartás, ezzel a konferenciával pedig „a lélektől-lélekig utat” rövidítik le.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki kihangsúlyozta: az oktatást a szövetség mindig prioritásként kezelte, az RMPSZ-szel való jó együttműködésnek köszönhetően pedig pontos rálátást kaptak a szórványmegyékre, így számos problémát sikerült megoldani. „Az elmúlt években tovább erősítettük a szórványkollégiumi rendszert, hogy minden gyereknek legyen lehetősége magyarul tanulni. Jelenleg 63 iskolában működik a délutáni oktatási program, ahol a kisdiákok meleg ebédet is kapnak. Idén 38 kisbuszt hoztunk a szórványba, hogy biztosítsuk a kistelepülésekről az utazást az iskolába. Továbbra is azon dolgozunk, hogy a magyar oktatás erős legyen és versenyképes tudást adjon” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Magyarország kolozsvári főkonzulátusa részéről Szélesné Herman Ágnes konzul köszöntötte a résztvevőket. A politikus szerint a konferencia jelentőségét annak címe is elárulja: szórvány és oktatás, hiszen mindkettő nehéz feladatokkal jár együtt. A politikus leszögezte: örvendetes, hogy a román nyelvnek a magyar tagozaton történő oktatásában történtek változások, mert „a szülőföldön való boldogulás elengedhetetlen feltétele az államnyelv ismerete”.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az esemény ötletgazdája elmondta: időt kell szentelni a találkozásra, a problémák megbeszélésére, és örömét fejezte ki, hogy oktatási ügyben már sokadszorra találkoznak a Bethlen Gábor Kollégiumban. „Az együttműködés együtt gondolkozást is jelent. A tavalyi dévai és most a nagyenyedi RMDSZ – RMPSZ szórvány oktatási egyeztetés és megbeszélés alapján közösen eldöntöttük, hogy a jövőben is folytatjuk az évente egyszer megszervezendő egyeztetést, egyfajta vándorkonferenciaként, hiszen a szórványban a cél közös, a siker titka pedig az összetartás” – emelte ki a politikus.

A köszöntőket két panelbeszélgetés követte. Az elsőnek moderátora Winkler Gyula, témája pedig az RMDSZ és az RMPSZ együttdolgozása az úgynevezett „egyiskolás” megyékben, a magyar vizsgatételek visszatérő motívuma, az oktatási-nevelési támogatás differenciálása, a magyar pedagógusok számára hozzáférhető továbbképzők és sok más lényeges oktatási kérdés volt.

Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke ismertette a pedagógusszövetség mindhárom  területi oktatási és módszertani központjának a szórvány oktatást támogató szolgáltatásait. Megtudtuk: az elmúlt tanévekben központokként 10-17 képzés zajlott, amelyeknek a szórványban dolgozó pedagógusok is részesei lehettek, és amelyek célja az volt, hogy kiváló hazai és magyarországi szakemberek segítségével elősegítsék a pedagógusok szakmai fejlődését.

Bartalis Ágnes, az Iskola Alapítvány program koordinátora az öt évvel ezelőtt útjára indult délutáni oktatási program valamint az iskolabusz-program eredményeit ismertette.

Mihályfalvi Katalin, oktatásért felelős ügyvezető alelnök a vizsgarendszer és felmérések kényes kérdéseiről, a beiskolázási gondokról és a pedagógushiány megoldási lehetőségeiről referált.

Arról, hogy az új tanügyi törvény alkalmazása a szórványban milyen kihívásokat jelent, a második, Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester által moderált panelbeszélgetésben került szó, amelyen Szabó Ödön parlamenti képviselő és Kallós Zoltán oktatási államtitkár vettek részt.

Lőrincz Helga leszögezte: a politikum azzal segíthet az erdélyi magyar nyelvű oktatásnak, hogy „elviszi Bukarestbe” a szülők és pedagógusok által megfogalmazott igényeket, szem előtt tartva, hogy „mi az, ami van, mi az, amit lehet és mi az, amit szeretnénk”.

Szabó Ödön kifejtette, az új, már elfogadott tanügyi törvénynek most készülnek a módszertani alkalmazási szabályai. A törvényalkotási vitákban az RMDSZ-nek három fő célja volt: megtartani azt, ami már a miénk, előrelépni a finanszírozás kérdésében ott, ahol lehet, illetve a rendszerszintű változásoknál a magyar tanintézmények ne legyenek vesztesek. A képviselő kiemelte: egyik legjelentősebb eredménye az új törvénnyel kapcsolatos egyeztetéseknek, hogy sikerült elfogadtatni azt a javaslatot, miszerint azokban az iskolákban, ahol kisebbségi osztályok is működnek, nekik is legyen képviselőjük a vezetőtanácsban.

Kallós Zoltán az új oktatási törvény jogalkotási és alkalmazási nehézségeit részletezte, és arra hívta fel a figyelmet, hogy el kell magyarázni az illetékeseknek, hogyan kell ezt a törvényt alkalmazni, továbbá ügyelni kell, hogy az adott részeket mikortól kell alkalmazni.

A beszélgetésen szó esett a szövetség által a bölcsődei és óvodai oktatásban elért eredményekről is.

A konferencián részt vett, többek között, Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke és Benedek Zakariás, a szórványért felelős parlamenti képviselő, akik érdemben hozzászóltak a témához.

Ebédszünet után került sor a kollégium Apafi-termében az immár hagyományossá vált, tizenkettedik alkalommal megszervezett Fehér Megyei Magyar Pedagógusnapra. A Fehér megyei RMPSZ, a tanfelügyelőség és a Dr. Brendus Gyula Egyesület társszervezésében megvalósult találkozó célja, hogy egybehívja a megye pedagógusait a sikerek és problémák közös megbeszélése végett. A felhívásnak mindig nagyon sok pedagógus eleget tett, hozzáállásuk példamutató lehet más megyék számára is.

Az idei találkozó kiemelt pontja Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójának a sikerről szóló vetítettképes előadása volt. Az érdekes, továbbgondolásra ösztönző szakmai bemutatón elhangzott: nem szabad kikerülnünk azt a kérdést, hogy sikeres embereket nevel-e az oktatási rendszerünk, képességeket fejleszt-e, vagy csak a kimeneti vizsgák letevéséhez szükséges információk megszerzését helyezi előtérbe? Az elhangzottakból megtudtuk: a siker többtényezős, a legfontosabb faktorai pedig a család hozzáállása, a pedagógusok munkája valamint az is, hogy mindkettő valljon közös értékeket – a pályaorientáció az iskolában, az önkéntességre és a közösségre való nevelés, hiszen „közösség nélkül a siker sem siker”.

Az új tanügyi törvénnyel kapcsolatosan Lőrincz Helga alpolgármester kijelentette: körültekintően és okosan kell azt alkalmazni, mert „mi nem kell ennek a tanügyi rendszernek, de semmilyen más rendszernek sem az elszenvedői legyünk”.

Nagy Tímea, a Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő ismertette a magyar iskolákban jelenleg megtapasztalt legfontosabb sikereket és nehézségeket. A legfrissebb statisztikai adatokat bemutatva a tanfelügyelő rávilágított arra, hogy a kisebbségi iskolákban nagyon alacsony a lemorzsolódási és iskolaelhagyási ráta, de oda kell figyelni, mert nálunk is kezdi felütni a fejét ez a probléma.

A találkozó utolsó részében kielemezték minden település sajátos helyzetét, elsősorban a beiskolázási gondokra fókuszáva, majd Nagy Tímea tanfelügyelő és Szabó Csilla Erzsébet, a Fehér megyei RMPSZ elnöke, oklevéllel jutalmazták a résztvevő pedagógusokat.

Brítókép: BAKK SZABOLCS