Közleményében Florenţa hangsúlyozta, a legfőbb ügyészség félévente készít kimutatásokat a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és jelképek tilalmával, illetve erőszakra, gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítással kapcsolatos ügyekről. Ezek alapján azt a következtetést vonták le, kevés ilyen feljelentés érkezik, 2018 és 2022 között évente átlagban 21 bejelentést kaptak a hatóságok. Megjegyezte azt is, hogy ezeknek a kivizsgálása alapvetően a bírósági ügyészségek hatáskörébe tartozik, a legfőbb ügyészség csak akkor illetékes az ügyben, ha a feltételezett elkövető magas rangú állami tisztségviselő. Jelenleg több olyan büntetőeljárás is folyamatban van, amelyekben törvényhozók vagy európai parlamenti képviselők érintettek – tette hozzá.
A legfőbb ügyész szerint ugyanakkor az ország több térségében legtöbb egy vagy egyetlen bejelentés sem érkezett a gyűlöletre vagy diszkriminációra uszító magatartás figyelemmel követésében illetékes hatóságok vagy intézmények részéről. Példaként Bákó, Konstanca, Galac, Iaşi és Bihar megyét említette.
Törvénymódosításra van szükség
Alex Florenţa rámutatott, az elmúlt időszak eseményei, az online térben egyre inkább megnyilvánuló jogellenes magatartás, a bűncselekmény elkövetésére vagy erőszakra, diszkriminációra uszítások megkövetelik az ezzel kapcsolatos törvényi keret kiigazítását, frissítését. A legfőbb ügyész szerint olyan törvénymódosító javaslatokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a bűnüldöző szervek számára a jelenség elleni hatékony fellépést.
Florenţa beszámolt arról is, hogy kezdeményezésükre létrejött egy munkacsoport, amely a törvénymódosító indítványok kidolgozásával foglalkozik. A testület december 18-án tartotta meg első ülését, s ezen a legfőbb ügyészség több javaslatot terjesztett elő. A módosításra szoruló előírások között említette a 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet azon kitételét, amely szerint az emberiség elleni bűncselekményeket vagy háborús bűnöket elkövetett személyek kultuszának előmozdítása csak akkor büntetendő, ha létezik egy jogerős ítélet, amely megállapítja az illető bűnösségét.
Florenţa szerint ez a kitétel jelentősen szűkíti az érintettek körét, ezért úgy kellene módosítani a jogszabályt, hogy az a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőségében részt vett személyekre vonatkozzon, függetlenül attól, hogy elítélték őket vagy sem.
Egy másik törvénymódosítással a legfőbb ügyész szerint lehetővé kellene tenni a büntetőjogi felelősségre vonást olyan helyzetekben is, amikor nem történik konkrét, közvetlen fenyegetés, azonban a megnyilvánulás formája, a bejegyzéshez használt képek és egyéb elemek erős megfélemlítő hatással bírnak, ezért fenyegetésként is értelmezhetők. Alex Florenţa javaslatot tett továbbá az ilyen jellegű bűncselekmények büntetésének szigorítására, hangsúlyozva, hogy a büntetési tételek növelése hatékonyabbá tenné a nyomozást és az elrettentő hatás is nagyobb lenne.
