A megkérdezettek csaknem fele - 47 százalék – úgy véli, a jelenlegi geopolitikai és katonai kontextusban elképzelhető, hogy Oroszország megtámadja Romániát, 43 százalék nem osztja ezt a véleményt. A felmérésben résztvevők 37 százaléka szerint Romániának egyáltalán nem szabad beavatkoznia az orosz-ukrán háborúba, az ország támogatásának a humanitárius segítségnyújtásra kell korlátozódnia. 33 százalék szerint Romániának nagyobb szerepet kellene vállalnia ebben, 26 százalék szerint pedig elegendő, amennyit jelenleg tesz ezen a téren. Az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán a válaszadók több mint egyharmada (38 százalék) Izraelnek, 11 százalék Palesztinának ad igazat, 41 százalék szerint pedig egyik félnek sincs igaza – foglalja össze az Agerpres..
A megkérdezettek 51 százaléka azt mondta, hogy elégedetlen Nicușor Dan államfő eddigi külpolitikai tevékenységével, 43 százalék elégedett azzal, 6 százalék pedig nem tudja értékelni. A külügyminisztérium munkájával a válaszadók 51 százaléka elégedetlen, 38 százaléka elégedett, 11 százalék nem tudja értékelni. A felmérésben részt vevők közel fele - 47 százalék - úgy véli, hogy a Moldovai Köztársaságnak valamikor egyesülnie kellene Romániával, míg 46 százalék nem ért egyet ezzel.
A külföldi vezetők közül Maia Sandu moldovai és Donald Trump amerikai elnök élvezi a legnagyobb bizalmat a romániai lakosság körében (egyaránt 44 százalék), őket Emmanuel Macron (40 százalék), Ursula von der Leyen (39 százalék), Volodimir Zelenszkij (37 százalék), Keir Starmer (36 százalék), Hszi Csin-ping (33 százalék), Orbán Viktor (29 százalék) és Vlagyimir Putyin (18 százalék) követi a sorban. Ugyanakkor a válaszadók 13 százaléka úgy véli, hogy a Moldovai Köztársaság Románia legközelebbi barátja. Moldova mellett megnevezték még Franciaországot (11 százalék), az Egyesült Államokat és Németországot (5 százalék), Olaszországot (4 százalék), Bulgáriát és Szerbiát (3 százalék), Spanyolországot és Kínát (2 százalék), valamint Oroszországot (1 százalék).
A nemzetközi szervezetek bizalmi rangsorának élén a NATO áll (74 százalék), amelyet az EU (62 százalék), az ENSZ (61 százalék), az Európai Bizottság és az Európai Parlament (57 százalék), valamint a BRICS-csoport (27 százalék) követ. A közvélemény-kutatás szeptember 8. és 14. között készült 1000 fős mintán, a hibahatár +/- 3,4 százalék.
