Elkerülhetetlennek tartják egyesek a jövő évi adóemeléseket
Marcel Ciolacu kormányfő bejelentette, hogy a munkáltatókat, a szakszervezeteket és a kormánytagokat magában foglaló társadalmi egyeztetési tanácsban megállapodás született arról, hogy január 1-től 4050 lejre nő a bruttó minimálbér. Emellett a minimálbér 300 lej értékű adómentessége is megmarad. Ez 9,5 százalékos növekedést jelent, ami nem olyan sok, de sokakat megriasztott a hír, hiszen az idén január 1-től számolva ez már a harmadik emelés. Jelenleg a minimálbér értéke 3700 lej. Természetesen figyelembe kell venni, hogy választások előtt állunk, ezért a minimálbér újabb növelésétől a politikusok mindenképpen szavazatokat remélnek, hiszen a lakosság nagy részének magasabb bevételt eredményez. Ugyanakkor a kkv-ék nem örülnek, hiszen számukra jelentős anyagi megterhelést jelent.
Sterică Fudulea, a Kis- és Középvállalkozások (kkv) Országos Tanácsának főtitkára elmondta, hat hónapon belül ez már a második emelés – hiszen nyáron is volt egy –, és figyelmeztetett, hogy a vállalkozóknak alkalmazottanként 350 lejes többletköltséget idéz elő az intézkedés. Vannak olyan hangok is, akik arra figyelmeztetnek, hogy a minimálbér túl gyors ütemű növelése az inflációt gerjeszti, mert nő ezáltal a dolgozók bére, de a cégek is drágítani fognak a megnövekedett bérköltségek miatt. Ha figyelembe vesszük azt is, a jövő évi költségvetést a közvélemény még nyomaiban sem ismeri, és nem kizárt, hogy adóemelésre is rászorul a kormány, akkor ez újabb nyomást jelenthet az infláció szempontjából, hiszen az adóemelés is közvetlenül fogja növelni a fogyasztói árindexet, amely amúgy is a legmagasabb Európában, és 2027-ig valószínűleg a jegybank által megállapított 1,5–3,5 százalékos célsáv felett marad.
Adrian Negrescu gazdasági elemző a Ziare.com-nak elmondta: ez a béremelés is – akárcsak a korábbiak – tükröződni fog az inflációban, mert a vállalatok valószínűleg továbbhárítják a megnövekedett bérköltségeket az általuk értékesített termékek és szolgáltatások árai révén a fogyasztókra. Az elemző szerint a minimálbér túl gyakori emelése csak egyfajta pénzügyi átverés, hiszen azt a benyomást kelti majd az emberekben, hogy több pénzük van, miközben valójában a vásárlóerejük egyre csökken. Jó hírnek tekinti, hogy 2025-től a minimálbér évente csak egyszer, január 1-jén emelkedne egy nagyon világos képlet alapján, nem pedig politikai érdekek szeszélyei szerint. Ez nagyobb kiszámíthatóságot jelent majd a vállalatok számára, hogy koherens bérpolitikát alakíthassanak ki – vélte az elemző.
A kormány egyébként nemrég fogadott el egy törvényt, amely átülteti a hazai törvényalkotási gyakorlatba az európai minimálbérre vonatkozó irányelvet. Ezt a jogszabályt megszavazta már a szenátus, és úgy módosította, hogy a bruttó minimálbér a bruttó átlagbér 47–52 százaléka körül kell legyen. A társadalmi egyeztetési tanácsban most az a döntés született, hogy ehhez az alsó határhoz igazítják a minimálbért. A törvénytervezetről egyébként a képviselőház kell kimondja a végső szót.
A szakszervezetek is elégedetlenek a döntéssel, hiszen ők azt szerették volna, hogy a minimálbér értéke érje el a jövőre prognosztizált bruttó átlagbér legalább felét, vagyis az 50 százalékát. A szakszervezetek azt is nehezményezik, hogy a kormányzat szintjén már nincs szó a progresszív adózás bevezetéséről, hiszen ezt korábban a szociáldemokraták javasolták, de a koalíciós partnerük, a liberálisok ellenezték.
A progresszív adózás ellen emelt szót Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnök-jelöltje is, aki szerint az adóhatóság nincs felkészülve arra, hogy nyomon kövesse az állampolgárok jövedelmét, és az intézkedés így nem biztos, hogy több bevételt eredményez az államháztartásban. A kormány fogadkozik, hogy jövő évben nem lesznek adóemelések, de egyelőre nem világos, hogy a kabinet milyen intézkedésekkel kezd neki a költségvetési konszolidációnak. A héten Marcel Ciolacu kormányfő bejelentette, hogy a kormány hétéves deficitcsökkentési tervről állapodott meg az Európai Bizottsággal (EB), de ennek elemeit még nem ismerjük. Egyelőre egy munkaváltozat látott napvilágot, és az Economedia.ro hírportál értesülése szerint október végéig a kormány beterjeszti majd hivatalosan Brüsszelben ezt a tervet. A költségvetési konszolidáció ugyanis kulcsfontosságú ahhoz, hogy Románia továbbra is részesüljön az uniós gazdaságélénkítési és fejlesztési alapok milliárdjaiból.
Az Economedia által ismertetett munkaterv szerint Bukarest meg akarja győzni az EB-t arról, hogy a következő hét évben az államháztartási hiányt a 3 százalékos célérték alá tudja csökkenteni. Ezt úgy akarja megvalósítani, hogy évente a bruttó hazai termék (GDP) 0,74 százalékával akarja mérsékelni a deficitet, amely az idén elérheti a 8 százalékot is. A dokumentum nem részletezi, hogy konkrétan milyen intézkedésekkel sikerül csökkenti ilyen mértékben a hiányt. Emellett a kiadásokra vonatkozó teljesítménymutatókat vezetnek be, csökkentik az állami tulajdonú vállalatok támogatását, illetve fenntartják az egységes adókulcsot és a mikrovállalkozásokra vonatkozó küszöbértéket. De alapvetően a részletekből fog majd kiderülni, hogy a konkrét intézkedések milyen megszorításokat hozhatnak a lakosságnak, a versenyszférának és az állami szektornak.
