Szövérfi Zsuzsanna Széken született, matematikatanár lett, civil aktivista, alapított egy népi hagyományőrző szervezetet, a Motívum Egyesületet, három gyermek büszke és boldog édesanyja. Harminc évet Marosvásárhelyen tanított, ma már ideje 75 százalékát Széken és Szamosújváron tölti, egy éve a szamosújvári Kemény Zsigmond-líceumban is tanít. Hazatért, a nagyszülei házában rendezett be gyűjteményt, amely előzetes telefonos egyeztetés nyomán látogatható. A széki szobában vetett ágy, festett bútor, stafírungos láda látható főleg női ruhákkal. Mindezt szívesen mutatja be a látogatóknak, érdeklődőknek, hiszen Szövérfi Zsuzsanna szíve vágya a széki népművészetet őrizni, a viselet elemeit a viselhető divatba beemelni. A széki házban látható népviseletből származó darabok egy része örökség, de vannak vásárolt darabok is. Saját ruháiban pedig a népművészetet ötvözi a jelenkori divattal, ezek a darabok egyediek, ugyanakkor képviselik mindazt, amit a gyökerek jelentenek számára.
Fiatalkorától ötvözte a hagyományos elemeket a könnyebben viselhető darabokkal, édesanyja rá is szólt: „Öltözz fel rendesen!”, azaz azt kérte számon, miért nem ölti fel a teljes „rendes” viseletet, miért csak elemeket emel be az öltözködésébe. Széken régen úrvacsorára megfelelő ruhát kellett ölteni, akinek nem volt, inkább nem ment el, minthogy szégyenben maradjon. Régen a sós kútra vízért is templomi ruhában mentek, ezzel a só értékének megbecsülését fejezték ki.
Szövérfi Zsuzsanna saját menyasszonyi ruháját maga tervezte, Marosvásárhelyen istentiszteletre is népi és modern darabokat ötvözve öltözködött. Azt vallja, az örökség nem úgy él, ha a ládába van bezárva, hanem ha éltetjük, a modern öltözetbe a mai darabok mellé beillesztjük és viseljük. Szövérfi Zsuzsanna nem tartja magát divattervezőnek, ez nagy szó volna. Motivációja és célja: láttatni a széki viseletet, minél többfelé, eddig Marosvásárhelyen és Kolozsváron sikerült. Vásárhelyen a táncházasok kivételével nem ismerték a széki viseletet. Náznán Olga, a Lorántffy Zsuzsanna Közművelődési Egyesület vezetője kérésére mutatta meg saját használatra készült, széki inspirációjú ruháit először. A közönség körében nagy sikere volt az elegáns és letisztult, nem „csicsás” kollekciónak. A hímzett minták nem inspirációk, hanem valódi széki minták. A Kolozsváron bemutatott ruhák némelyikét meg lehet vásárolni, de többnyire magának készíti azokat, illetve a széki viselet szépségét akarja megmutatni Szövérfi Zsuzsanna.
A széki női viseletben a piros és fekete dominál. Széknek több kiemelkedő korszaka, de sok sötét történelmi kora is volt. A tatár betörés szomorú emléke nyomán a női viseletben a fekete dominál – a fekete-piros táncra a régi kolozsváriak még emlékeznek, a táncoló, kimenős lányokat Kányádi Sándor halhatatlanná tette. „Fekete-piros csütörtök/És vasárnap délután/ – Amikor kimenős a lány –,/Fekete-piros fekete/Táncot jár/A járda szöglete.[...]//Egy pár lány, két pár lány/Fekete-piros fekete/Táncot jár” – írta a költő.
A kendőre hímzett minták közt van egy kevés kék, zöld. Szövérfi Zsuzsanna e tekintetben hűen őrzi a hagyományt, ruháin nem használ olyan színt, amit a széki viseletben nem szokás. Hétköznapokon posztómellényt viseltek, a bársony volt az ünnepi, ez az anyag gyakran megjelenik e ruhák alapanyagaként. Akik a széki viseletet ismerik, a „brassai” nevű kockás anyagot sokszor megcsodálták, minden lánynak van ilyen a ládájában. Eredetileg Brassóból hozták, aztán meg is szőtték a székiek, ma már kapható. A régiek meg tudják különböztetni, melyik régi, melyik új. Ezt a vidám kockás, pliszírozott szoknyaformát is felleljük a kollekcióban.
A széki hagyomány ápolására jött létre a Motívum Egyesület: a névben benne van a minta szó, de korántsem csak hímzést akar jelenteni, hanem viselkedésmintát is, amit Szövérfi Zsuzsanna nevelőként fontosnak tart megmutatni, tovább örökíteni. Az egyesület legutóbbi eseménye júniusban Szamosújváron, a Lászlóffy-házban egy neveléstudományi alkalom volt. A meghívott Uzsalyiné Pécsi Rita magyarországi neveléskutató az Önbizalom, önértékelés, önbecsülés címmel tartott előadást. Az 1717-es tatárjárás nyomán a falut ért hatalmas veszteségekre és a helyiek áldozataira emlékeznek a székiek Bertalan-napon, augusztus 24-én. A Motívum Egyesület ekkorra tervezi, hogy a Székről származó írókat emlékezni összehívja. Mindez a széki gyökerek, az örökség értékelését, megőrzését szolgálja.
