Bukarestet is meghódították az erdélyi magyar színházak

A Bukfesztet, akárcsak a Magyar Színházi Fesztivált (Ma­feszt) a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) szervezi. Ez utóbbi romániai magyar szakmai egyesületet a partiumi és a bánsági színházak alapították, de kisebb székelyföldi társulatok is tagjai. Kezdetben a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a nagyváradi Szigligeti Színház, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a Csíki Játékszín működtette, ez az öt társulat indította útjára 2022-ben a Bukfesztet. Nem minden erdélyi magyar színház volt meggyőződve kezdettől fogva az újonnan létesített szakmai szervezet létjogosultságáról, ezért a nagy nevű, a román színházi szakma által elismert társulatok távol maradtak, mint például Marosvásárhely, Kolozsvár vagy Sepsiszentgyörgy, ami sok értetlenséget okozott, főleg a román közönség körében. Noha a MASZÍN-nak kezdettől fogva partnere volt az UNITER a bukaresti seregszemle megszervezésében, nem volt könnyű megismertetni és meghonosítani a fesztivált. A szervezők kitartó munkájának, illetve rendszeres támogatóiknak – Magyarország bukaresti nagykövetségének, a bukaresti Liszt Intézetnek és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának – köszönhetően sikerült bebizonyítaniuk, hogy minőségi előadásokat visznek színre a kisebb, önkormányzati tulajdonban lévő erdélyi magyar színházak is, és a román közönség fokozatosan felfedezte a fiatalabb erdélyi magyar vagy magyarországi rendezőket is. Kezdetben a társulatok igyekeztek nagy nevű román rendezők előadásait elhozni, hiszen ez csaliként működött a bukaresti, főleg szakmai közönség számára. De kitartottak azon elképzelésük mellett, hogy fiatal magyar rendezők munkáit is népszerűsítsék.

Kiteljesedett a MASZÍN

Az idei Bukfeszt azért lesz különleges, mert a szervezőknek sikerült kiteljesíteniük a MASZÍN-t, amely immár a valamennyi erdélyi magyar kőszínházat tömöríti. A tagtársulatok gyarapodásának köszönhetően kilenc nap alatt tizenkét színház tizenhárom előadást visz színre Bukarestben. Ez a robbanásszerű növekedés főként annak tudható be, hogy először képviselteti magát az egyesületben és a Bukfeszten is a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. A szervezetbe visszatért az alapítók közé tartozó Aradi Kamaraszínház is, de ők még annyira frissek, hogy idén még nem lesznek jelen a Bukfeszten – mint azt Bessenyei Gedő István, a MASZÍN elnöke elmondta a Bukaresti Rádiónak és a Szabadságnak adott interjúban.

A szervezők célja az volt, hogy jobban megcélozzák a román szakmai közönséget, amely nem mindig utazik el vidékre, hogy megnézze az előadásokat a színházak székhelyén, hiszen Romániában a nagy távolságok miatt az utazások sokszor valóságos kalandnak bizonyulnak. De fontos volt számukra az is, hogy a Bukarestben élő magyaroknak is biztosítsanak anyanyelvű színházi élményt. A szervezet a híd szerepét szeretné betölteni a romániai és a magyarországi színházi szakma között – magyarázta az elnök –, ennek érdekében alapították a Bukfesztet, de a magyar fővárosban is szeretnének létrehozni hasonló fesztivált. Ez utóbbi ötlet még csak a tervezgetés és az álmodozás szintjén van, de a bukaresti seregszemle is hasonló kósza gondolatként merült fel annak idején Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója részéről, és innen jutottak el oda, hogy a Bukfeszt mára konszolidálta helyét a bukaresti kulturális életben.

Büszkén vállalható a seregszemle kínálata

Bessenyei Gedő István úgy gondolja, minden tagszínháznak van olyan komoly kulturális arcéle, hogy képes bemutatni kifejezetten erős előadásokat, így a fesztivál kínálata összességében büszkén vállalható. A tagszínházak gyarapodásának köszönhetően a seregszemle sokszínűbbé vált, gyermekelőadást és táncszínházi produkciót is láthat a közönség a klasszikus nagyszínpadi, valamint kamara-előadások mellett. A MASZÍN elnöke fontos eredménynek tartja, hogy a tizenhárom előadás közül hatnak a Bukaresti Nemzeti Színház ad otthont. Ebben fontos szerepet játszott, hogy a nemzeti élére nemrég új vezetőt, a temesvári Ada Lupu Hausvatert nevezték ki, aki azonnal nyitottnak mutatkozott az együttműködés tekintetében. Stier Péter, a MASZÍN ügyvezető elnöke kifejtette, sokat köszönhetnek a nemzetinek, hiszen ebben az időszakban minden színházban már zajlik az évad, ezért nagyon nehéz szabad termet találni hétvégén. A hat teremmel rendelkező nemzeti színház nyitottnak bizonyult az együttműködésre, és sikerült megoldást találniuk – nyugtázta Stier Péter. Bessenyei Gedő István szerint a nemzeti bevonása növeli a fesztivál láthatóságát, ugyanakkor kiemelte az Odeon Színház szerepét is, amely elsőként karolta fel, és fogadta be a seregszemlét. Mint mondta, „akkor sem szabad elfelejteni, kiknek vagyunk hálásak a nulladik lépéstől, amikor kicsit már jól kezd menni a sorunk”.

Az elnök rámutatott: a fesztivál sokszínűségét biztosítja az a tény, hogy tapasztalt rendezők munkáit is bemutatják. Példaként említette az UNITER által életműdíjjal kitüntetett Tompa Gábort, akinek két rendezését is láthatja a közönség: a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának Fosse Én vagyok a szél című előadását, valamint a Harag György Társulat által bemutatott A kopasz énekesnőt. A kínálatban ott van Radu Afrim Kommuna című székely ökorománca is, amelyet akkora várakozás előz meg, hogy az előadást a szervezőknek át kellett tenniük a Bukaresti Nemzeti Színház nagytermébe. De fiatal magyar rendezők produkciói is láthatók, így például a Kiliti Krisztián által színpadra állított donjuan és a Bélai Marcel által jegyzett Románia következő elnöke című, Radu Popescu által írt román kortárs dráma. Mindkét utóbbi előadást a Tomcsa Sándor Színház viszi színre. Bélai Marcelnek tavaly bemutatták Kafka A per című regényének színpadi változatát, amely kivívta a közönség és a román szakma tetszését, s feltehetően ennek köszönhetően is dolgozott már a rendező bukaresti színházzal is. Nem beszélve arról, hogy Bélai Marcelnek a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Színház által színre vitt Mein Kampfját az idei FNT-re is beválogatták.

A Bukfeszt összességében sokat tett azért, hogy a román szakma jobban megismerhesse a kisebb erdélyi magyar színházakat, és talán abban is van valamennyi szerepe, hogy tavaly a szatmáriak III. Richárdja nyerte meg a legjobb előadásért járó UNITER-díjat, míg Albu István ezért a produkcióért vihette haza a legjobb rendezőnek járó díjat. A sepsiszentgyörgyi színház élére nemrég kinevezett Albu István elmondta: elsősorban a közös nyelvnek és egyfajta közös gondolkodásnak köszönhető, hogy az erdélyi magyar színházak mind összefogtak és a MASZÍN-ba tömörültek. Úgy látja, hogy most az erdélyi magyar színjátszás igen jó időszakát éli, hiszen a magyar és a román színházi világ találkozásánál nagyon izgalmas, egyedi formát hozott létre.

Kiemelte, hogy Radu Afrim régóta együtt dolgozik a sepsiszentgyörgyi társulattal, és kialakult egy közös munkamódszer, egymásra hangolódtak, minden egyes közös munkájuknak különös varázsa, mámora van. Úgy vélte, a sepsiszentgyörgyiek által bemutatott Kommuna című előadás tökéletesen tükrözi azt a párbeszédet, ami egy román rendező és egy magyar társulat között jön létre, s figyelembe véve azt is, hogy a román fővárosban, a nemzeti színházban mutatják be az előadást, a legjobb példájává válik a kultúrák közötti párbeszédnek.

UNITER: győzelem a Bukfeszt

A Bukfeszt kezdetben vajúdott, botladozott, mint minden újonnan indított projekt. Mára megizmosodott, amiért örömét fejezte ki a bukaresti sajtótájékoztatón Aura Corbeanu, az UNITER ügyvezető alelnöke, aki győzelemnek tekinti a Bukfeszt sikerét. Kifejtette: azért tekinti győzelemnek, mert nőtt a MASZÍN tagjainak száma, azaz eljutottak odáig, hogy ugyanazon a szinten együttműködjenek az UNITER-rel. Egy másik rendkívül fontos dolog a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, hiszen mindig felmerülhet a kétség, hogy pénzügyi eltérés alakul ki a fesztivál megtervezésének pillanata és a megvalósítás között. Az árak megnőttek, meg kellett birkózniuk ezzel, de mégis sikerült betartaniuk elképzelésüket, hogy tizenhárom előadást mutassanak be a fővárosban – magyarázta Aura Corbeanu. Úgy véli, azért is győzelem, mert az erdélyi magyar színházak nem adták fel céljukat, megteremtették azt a multikulturális kapcsolatot, hogy a magyar színházak művészei bemutatkozhassanak Bukarestben, ahol a közönség – a város szerkezetének és lakosságának köszönhetően – szintén multikulturális. Elismerését fejezte ki a MASZÍN-nak azért, mert fellépéseikkel segítettek az UNITER-nek, hogy bővítsék a bukaresti közönséget az FNT-re beválogatott magyar színházi előadásokon. Nagyon fontosnak tartja azokat a beszélgetéseket is, amelyeket a magyar színházak a Bukfeszt idején szerveznek minden előadás után a közönség számára az alkotókkal. „A magyar színházak bukaresti fesztiválja gazdagítja városunk kulturális kínálatát, szélesíti a közönség perspektíváját, ami nagyon jó eredményeket fog hozni közép- és hosszú távon” – nyilatkozta Aura Corbeanu, az UNITER ügyvezető alelnöke.