A Széchenyi-díjat kapott Péntek János méltatásában úgy fogalmaznak: a nyelvész, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a kisebbségben élő magyarság anyanyelvhasználatának kutatásában, illetve a népnyelv és a népi kultúra viszonyának vizsgálatában elért eredményei, valamint iskolateremtő oktatómunkája és példaértékű szociolingvisztikai, dialektológiai életműve elismeréseként kapta a díjat.
Péntek János 1941. július 7-én született Körösfőn. 1964-ben szerzett diplomát a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészettudományi Karán. 1976-ban lett a filológiai tudományok doktora, 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Tanulmányai befejeztével a BBTE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékén gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1990 és 2007 között tanszékvezető egyetemi tanár volt, 2007-től professor emeritus. 1997-től az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke, 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 2001-től a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai vezetője, 2007 és 2014 között az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, majd alelnöke. Kutatási területe az erdélyi magyar népnyelv, népi kultúra és díszítőművészet, a kétnyelvűség, a kisebbségi nyelvhasználat és a szociolingvisztika. Harminchat könyvet írt és szerkesztett, hetvennyolc könyvrészlet és kilencvennégy folyóiratcikk szerzője. Kitüntetései, tudományos elismerései: Csűry Bálint-emlékérem (1985), Lőrincze Lajos-díj (1995), Bárczi Géza-emlékérem (1996), Lotz János-emlékérem (2001), Kriterion-koszorú (2002), Kemény Zsigmond-díj (2005), Arany János-életműdíj (2007), Akadémiai Díj (2019). 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozat).
Kossuth-díjat kapott Orbán János Dénes Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, prózaíró, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a kortárs magyar irodalmat egyedi stílusú, formailag és nyelvileg is bravúros költeményeivel, prózáival és drámáival gazdagító írásművészete, valamint példaadó irodalomszervező és tehetséggondozó tevékenysége elismeréseként – áll az indoklásban.
Orbán János Dénes 1973. július 4-én született Brassóban. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar-angol szakán diplomázott 1995-ben, bölcsésztanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen és Bécsben egészítette ki. 1996 és 1998 között óraadó tanárként oktatott a BBTE-n és irodalomszervezéssel foglalkozott. 1994 és 1998 között a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör elnöki tisztségét töltötte be. 1994-ben megalapította az Előretolt Helyőrség alkotói műhelyt, amely 1995-ben az azonos nevű folyóirattal és irodalmi könyvsorozattal jelentkezett. A folyóiratot 2000-ig, a könyvsorozatot 2014-ig szerkesztette, számos fiatal írónak adva bemutatkozási lehetőséget. 1995 és 2014 között a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője, 1998 és 2014 között igazgatója volt. 2003 és 2008 között az Irodalmi Jelen folyóirat szerkesztőjeként, 2006 és 2012 között az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnökeként működött. A 2015-ben alapított budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője. 1992 óta publikál, 1995 óta jelennek meg önálló kötetei. Egyedi stílusú, formailag és nyelvileg egyaránt bravúros költeményei, prózái és drámái az irodalmi hagyománnyal folytatott termékeny párbeszédnek is tekinthetők. 2002-ben József Attila-, 2004-ben Babérkoszorú díjat kapott. 2014-ben elnyerte a Salvatore Quasimodo-emlékdíjat, 2020-ban Térey János-ösztöndíjban részesült, 2021-ben Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki. 2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagjává választották.
