Kántor Zoltán a magyar szórvány napja alkalmából az M1 aktuális csatornán kedden elmondta, láthatóan csökken a magyarság száma a szórványban, jelenleg a külhoni magyarság 40 százaléka olyan településen él, ahol nincsenek többségben a magyarok.
A szakértő fontosnak nevezte, hogy az utóbbi években több határon túli városban - például Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Temesváron - is elkezdtek magyar napokat szervezni. Ezeken bemutatják a magyar kultúrát a többségnek és egyúttal erősítik a helyi közösséget is.
Kántor Zoltán szociológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója
A magyar parlament tavaly nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának évfordulóját a magyar szórvány napjává. Az RMDSZ nagyváradi kongresszusa már 2011. február 27-én határozatban nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává, amelyet Erdélyben 2011 óta ünnepelnek meg. A döntést azzal indokolták, hogy az anyaország határain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban élő magyarok sajátos gondokkal küszködnek, és a szórványban élők a leginkább veszélyeztetettek közülük. Létszáma nehezen meghatározható: a Kárpát-medencében 200 ezer és 1 millió között ingadozik. A szórványosodási folyamat egyre gyorsul, és a határon túli magyarságon belül egyre többen élnek így.
