A SAR a koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban felmerült főbb kérdések megválaszolása, a különféle aggályok és téveszmék eloszlatása céljából indított nemrég tájékoztató jellegű rendezvénysorozatot. Október 26-án délután már második alkalommal szervezték meg a virtuális térben a „Vakcinálás – mítoszok és valóság között II.” címmel meghirdetett beszélgetést, amelyet bárki élőben követhetett a Facebookon, és amely továbbra is megtekinthető a România Curată portál közösségi oldalán.
Az IRES közvélemény-kutató intézet szeptemberi felmérése során 1704, 18 év fölötti romániai lakost kérdezett meg telefonon; 1612 válaszadó 18 és 35 év közötti fiatalok, 1032-en pedig szülők voltak12 és 18 év közötti gyerekekkel.
„A minta egyszerű, véletlenszerű, és reprezentatív a romániai felnőtt lakosságra nézve, a felső hibahatár ± 2,44%-os”, magyarázta Dan Jurcan.
Túlértékelt a papság befolyása az oltáskampányt illetően
Elmondta: felmérésük egyik kulcskérdése ez volt: „milyen társadalmi szereplőkben bíznak meg leginkább a romániaiak a járványt illető információk közlése tekintetében?” Mint a kiderült, a lakosság 50 százaléka leginkább az orvosoknak ad hitelt; a 18 és 35 év közöttiek és a szülők kategóriája esetén ez az arány még magasabb, 52, illetve 56 százalékos. Az ellenkező póluson vannak a törvényhozók és az államfő, akikre a válaszadóknak mindössze egy százaléka tekint bizalommal, valamint az újságírók, akiknek a megkérdezettek két százaléka adna hitelt a járvánnyal kapcsolatos információközlés tekintetében. Meglepő adat, hogy a papságra a lakosságnak mindössze 6 százaléka tekint megbízható szereplőként ebben a vonatkozásban, a fiataloknak pedig mindössze négy százaléka. „Ez az eredmény arra mutat, hogy messze túlértékelték az egyház és a papság befolyását, meggyőzőerejét az oltáskampány vonatkozásában”, fejtette ki a szociológus. Ugyanakkor, öt romániaiból egy nem bízik meg senkiben a járványra vonatkozó tájékoztatásban.
Nem bíznak az oltásban
A felmérés szerint a lakosság 38 százaléka oltatta be magát teljes körűen szeptemberig valamelyik Covid-19 elleni védőoltással, egy százalékuk egy adagot kapott, 61 százalékban viszont oltatlanok voltak.
Arra a kérdésre, hogy miért nem jelentkeztek mindeddig védőoltásra, a válaszadók 28 százaléka azt nyilatkozta: „nem bízik a vakcinákban”, 14 százalékuk úgy tartja, „nincs szükségük a védőoltásra”, 12 százalék azért nem oltatta be magát, mivel fél az esetleges mellékhatásoktól, vagy a haláltól, és 9 százalékos azoknak az aránya, akik szerint „nem is létezik koronavírus, tehát járvány sem.”
A megkérdezettek 16 százaléka nem zárja ki, hogy az elkövetkezendőkben mégis jelentkezik oltásra. (Az arány alacsonyabb, 15%-os a fiatalok, valamivel magasabb, 22 százalékos a szülők körében).
A teljes oltatlan népesség 81 százaléka viszont hajthatatlannak nevezte magát. Arra a kérdésre, hogy minek hatására változtatnák meg oltásellenes hozzáállásukat, a megkérdezettek egynegyede válaszolta azt, hogy amennyiben kötelező volna az oltás, ehhez tartanák magukat. A válaszadók 14 százaléka azért oltatná be magát, hogy több szabadsága legyen a járványügyi korlátozások közepette (ebben a kategóriában a fiatalok körében az arány magasabb, 27%-os).
Arra a kérdésre, hogy kik lennének azok, akiknek a hatására megváltoztatnák álláspontjukat, az oltatlanok 37 százaléka az orvosokat és egészségügyi szakértőket jelölte meg. A fiataloknál a családtagok bírnak legnagyobb befolyással: 37 százalékuk mondta azt, hogy családtagjuk képes lenne meggyőzni őket arról, hogy beoltassák magukat.
Sajnos nem ígérkezik tartósnak az oltakozási láz
Dan Jurcan szerint bár a nemrég bejelentett újabb járványügyi korlátozások fellendítették az oltáskampányt, az IRES adatai azt mutatják: míg májusban több mint 30, szeptember végére már csak 16 százalékos volt azoknak a romániaiaknak az aránya, akik nyitottak lennének a védőoltás általi immunizálásra. A szociológus úgy véli: jóllehet az október 25-én hatályba lépett korlátozások hatására megindult ugyan egy „oltási hullám”, vélhetőleg ez nem lesz tartós, mivel – mint említettük - tízből nyolc romániai olyan álláspontra helyezkedett, „hogy semmi és senki nem tudná meggyőzni arról, hogy beoltassa magát.”
„Az orvosokban, egészségügyi szakemberekben, az általuk nyújtott hiteles tájékoztatás eredményességében maradt még remény, és az is nyilvánvaló, hogy a médiának azért nagy szerepe van abban, hogy a lakosság minél szélesebb köreit elérjék a hiteles, és közérthetően kommunikált információk”, vélte az IRES kutatási igazgatója.
A beszélgetést moderáló Anda Metac, a SAR képviselője Dr. Radu Lupescut mindenekelőtt arról faggatta, hogyan jártak el a hatóságok Franciaországban, ahol mostanra már a közel 68 milliós lakosság 88 százaléka megkapta legalább egyik adagját valamelyik koronavírus-elleni védőoltásnak.
Az intenzív terápiás szakorvos, akit egyébként nemrég a francia államfő érdemrenddel is kitüntetett a világjárvány elleni küzdelemben való szerepvállalásáért, elmondta: Franciaországban nehézkesen indult a kampány, az idősek, a krónikus betegek, majd az orvosok és az egészségügyi személyzet voltak az elsőként immunizált kategóriák között. Ugyanakkor, már a kampány kezdetétől kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az idős, a járvány által veszélyeztetett betegeket és családjaikat – háziorvosaik által – megfelelően tájékoztassák a védőoltás fontosságáról, esetleges félelmeiket eloszlassák. Idén nyáron Franciaországban is lassult ugyan a vakcinálás ritmusa, de a delta vírusvariáns nyár eleji megjelenése után újabb korlátozásokat kezdtek bevezetni, amely főként az oltatlanokat érintették, így az oltáskampány újra fellendült. „Tulajdonképpen, a kétkedők jelentős része is beoltatta magát, így mostanra már csak 10–12 százalékos maradt az oltatlanok aránya”, magyarázta.
Veszélyes a kiskorúakra is a delta variáns
Felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus delta változata sajnos a gyerekek és fiatalok körében is okozhat súlyos megbetegedést; az amerikai adatok például azt mutatják, hogy a megfertőződött kiskorúak egyharmada intenzív terápiás ápolásra szorul, és öt százalékukat kell lélegeztetőgéppel is segíteni. „Bár a teljes népesség szintjén nem nagy az intenzív osztályra került kiskorú fertőzöttek száma, azért ez az egyharmados arány egyáltalán nem elhanyagolható”, emelte ki.
Hangsúlyozta: minden gyógyszernek – a Paracetamolnak, az aszpirinnek, az antibiotikumoknak is egytől-egyig – vannak bizonyos mellékhatásai. A koronavírus-ellen kidolgozott védőoltásoknak, főleg az mRNS-típusú vakcináknak „semmilyen ellenjavallatuk nincs”; az oltáskampány lebonyolítói folyamatosan figyelik azt, hogy (ritka) esetekben nem-e lép fel allergiás reakció az oltóanyag valamelyik komponensére. Ilyen reakció egyébként bármikor, bármilyen gyógyszer esetén adódhat bárkinél – emelte ki dr. Lupescu.
„Nem a szomszédra, a tudományra kellene hallgatni”
Megjegyezte: az AstraZeneca gyógyszergyár készítménye esetében „nagyon ritka” besorolási gyakoriságú” mellékhatásként jegyezték például a trombózist, ami a már rendelkezésre álló adatok szerint ez azt jelenti, hogy egy millióból ezer esetben adódhat vérrögképződési zavar, miközben a koronavírustól való megbetegedés folytán ez az arány 165 ezer az egymillióhoz.
Az orvos szerint fontos lenne, hogy az emberek megértsék: nem a szomszéd, vagy a Facebook-ismerős álláspontja a hiteles, hanem a tudományos kutatások eredményei, „A bizonytalanságokat, kétségeket, meg nem értett folyamatokat aknázzák ki és erősítik az oltásellenes hangadók, akikkel szemben a hatóságok Franciaországban szankciókkal léptek fel”, magyarázta.
„Franciaországban nemigen kaptak teret az úgynevezett prime-time, azaz főműsoridős adásokban sem az oltásellenes, vagy különös elméleteket hangoztató embereknek, és nem is voltak túl hitelesek. Volt példa arra is, hogy az oltásellenes orvosoknak is különböző típusú szankciókkal kellett szembenézniük”, részletezte az ottani eljárásmódokat dr. Lupescu.
Sokkal veszélyesebb a vírus, mint az oltás
„Az emberek hajlamosak arra, hogy megfelelő információk híján, higgyenek azoknak, aki kamillateával és homlokra tapasztott bélyegekkel gyógyítanák a koronavírus-fertőzést”, jegyezte meg az orvos. Hangsúlyozta: a koronavírus-elleni védőoltások – a hangoztatott téveszmékkel ellentétben – NEM okoznak terméketlenséget sem: széleskörű amerikai adatok vannak arra vonatkozóan, hogy az elmúlt több mint másfél év alatt csak az Egyesült Államokban több millió termékeny korú nő fertőződött már meg koronavírussal, következésképpen, szervezetébe belekerült a vírus tüskefehérjéje, és mégsem nőtt a terméketlenségi ráta a társadalomban. Kérdésre válaszolva dr. Lupescu azt is kiemelte: az autoimmun betegségekkel küzdő betegek esetében „kockázatosnak tartja” a védőoltás elmaradását, mivel esetükben a fertőzés súlyos következményekkel járhat. Mint mondta, sok, szervátültetésen átesett páciensnek is beadták már a Covid 19-elleni vakcinát, hiszen az ő immunválaszuk gyenge, és az a javallott, hogy legyen oltás általi védettségük.
„A tény továbbra is az, hogy 1:10-hez az esélye annak, hogy az oltottak súlyosan megbetegedjenek a koronavírustól, azaz tízszer védettebb a nehéz lefolyású betegség, és a halál ellen a beoltott, mint az oltatlan”, hangsúlyozta. Hozzátette: sok fiatal azzal érvelhet, hogy elég erős ahhoz a szervezete, hogy kibírja a megfertőződést, de az adatok azt is tanúsítják, hogy jelentős azoknak az egyébként egészséges fiatal embereknek a hányada is, akik hónapok óta küzdenek az úgynevezett „long-Covid”, vagyis a hosszan elhúzódó Covid hatásaival: vissza-visszatérő fejfájással, csökkent, megváltozott szaglás- és/vagy ízleléssel, fáradékonysággal, mellkasi fájdalmakkal, memóriavesztéssel.
Összegezve: a koronavírus-okozta megbetegedés sokkal nagyobb egészségügyi kockázatot jelent az emberekre nézve, mint az oltás bármelyik mellékhatása – hangsúlyozta a szakorvos.
Csődös romániai oltáskampány
Dan Jurcan szerint a romániai oltáskampány tulajdonképpen csődösnek tekinthető, és ehhez jelentős részben hozzájárult az is, hogy az oltásellenes hangadók médiaszereplését nem ellensúlyozták kellőképpen a hatóságok ugyanazokon a médiafelületeken, ugyanakkor nem tanúsítanak kellő szigort és kitartást a járványügyi szabályok és korlátozások betartásának ellenőrzésében.
Megállapította: az orvosok, egészségügyi szakértők hiteles szereplőkként vonhatók be az oltáskampányba, de azért a települések elöljáróinak, a papoknak, iskolaigazgatóknak is példamutatóan kellene eljárniuk a cél, a minél szélesebb körű népesség beoltásának előmozdításában. „Az mindenesetre ambivalens jelzésnek minősül egy falu lakói számára, ha a polgármester, a pap, az iskolaigazgató nem oltatja be magát”, nyomatékosította a szociológus. Hozzátette továbbá: véleménye szerint a járványügyi intézkedések kidolgozásáért felelős országos bizottságba talán több szakembert – kommunikációs szakértőt, szociológust, pszichológust – is érdemes lenne bevonni, hogy minél közérthetőbben és hitelesebben sikerüljön tájékoztatni a népességet, és minél több embert meggyőzni arról, hogy a járványt az oltottság által lehet megfékezni, mint ahogyan más országok (főleg az észak-európai államok) példája ezt már meggyőzően tanúsítja.
.
