A holland kormányfő azt is kijelentette beszédében, nem zárultak le a schengeni csatlakozáshoz szükséges ellenőrzési mechanizmus keretében folyamatban lévő látogatások. „Hollandia nem fog akadályt jelenteni, de ugyanakkor szigorúnak, korrektnek és elkötelezettnek kell lennie” – hangsúlyozta Mark Rutte.
Sophia in'T Veld, aki a Renew képviselőcsoport koordinátora az Európai Parlament Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában (LIBE), arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, a holland kormánypártok zöme nem akarja a két ország schengeni csatlakozását, és attól tart, hogy a holland miniszterelnök „nagyon keveset fog tenni annak érdekében, hogy rábírja a holland parlamentet” Románia és Bulgária kérelmének elfogadására.
„Értsék meg, hogy nem ellenzi mindenki Hollandiában. Az én pártom (a 66-os Demokraták – szerk. megj.) azt akarja, hogy Románia és Bulgária azonnal csatlakozzon Schengenhez, de a kormánypártok zöme nem akarja ezt” – fogalmazott a holland politikus.
Az Európai Parlament (EP) kedden fogadta el a Románia és Bulgária haladéktalan schengeni csatlakozását támogató, nem kötelező jogi erejű határozatát. A határozatban az EP megállapítja, a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, és bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már hosszú ideje teljesíti a csatlakozás feltételeit. A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív, s negatívan hat a munkavállalók és a polgárok életére; az import, az export és az áruk szabad mozgásának akadályozása az EU egységes piacának is árt – olvasható a határozatban.
A schengeni térség bővítéséhez az ET egyöntetű döntésére van szükség. Jelenleg Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével az EU valamennyi tagállama tagja a schengeni övezetnek. Emellett tagja a térségnek Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is.
Bukarest méltatlankodik…
Értetlenül, méltatlankodva reagáltak a bukaresti vezetők arra, hogy Hollandia - a korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos aggályait hangoztatva - továbbra is hátráltatja Románia és Bulgária felvételét a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) házelnök Romániát és a románokat sértő igazságtalanságként értékelte, hogy Hollandia ismét meg akarja akadályozni országa felvételét az Európán belüli szabad mozgást lehetővé tető térségbe. Leszögezte: sosem fogja elfogadni, hogy bármilyen más - főleg európai - ország Románia fejlődésének útját állja, olyan körülmények között, amikor Románia teljesíti a schengeni csatlakozás feltételeit, és „példás módon teljesítette kötelességét” az ukrajnai háború kapcsán fenyegető élelmezési válság elkerülése érdekében.
Nicolae Ciuca liberális (PNL) miniszterelnök szerint Hollandia képviselői a helyszínen is bármikor meggyőződhetnek arról, hogy Románia felkészült a schengeni csatlakozásra. A jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés kapcsán a kormányfő azt hangoztatta, a Bukarest által újonnan elfogadott igazságügyi törvénycsomag mindenben megfelel az uniós követelményeknek.
A párt első alelnöke, Rares Bogdan EP-képviselő rámutatott, a holland határozat éles ellentétben áll az EP-ben megszavazott állásfoglalással. Szerinte elfogadhatatlan, hogy ismét elutasítsák országa schengeni csatlakozását, ha pedig ez bekövetkezik, akkor „Románia is fenntartja a jogot, hogy gyökeresen megváltoztassa eddigi magatartását”. A PNL politikusa felkérte a Romániában működő 22 ezer holland cég üzleti partnereit, hogy „segítsenek nyomást gyakorolni” Hágára.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint a schengeni csatlakozás technikai feltételeit Románia több mint egy évtizede teljesíti, de időközben „egyesek további feltételeket találtak ki”, az igazságügyi reformhoz, az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmushoz kötötték (CVM) a jóváhagyást. Leszögezte: felelőtlenség lenne ebben a pillanatban kudarcról beszélni. Úgy vélekedett: a - schengeni csatlakozás ügyében illetékes - bel- és igazságügyi EU-tanács soron következő, december 8-i miniszteri üléséig megszülethet a döntés a CVM lezárásáról, és ezáltal Rutte miniszterelnök is meggyőződhet arról, hogy jogállamisági aggályai alaptalanok.
Azt követően éledtek fel a schengeni remények, hogy idén a csatlakozást korábban ellenző Németország és Franciaország részéről is bátorító jelzések érkeztek. Bogdan Aurescu külügyminiszter szerint Finnország sem fog már vétót emelni, miután a román diplomácia is közbenjárt Törökországnál a finn és svéd NATO-tagság elfogadása érdekében.
