A bizonytalanság miatt sokan nem váltanának munkahelyet
Az EY Románia tanácsadó cég által végzett felmérés egyértelműen megállapította: 2020 márciusától gyökeres változások következtek be a munkaadók és munkavállalók kapcsolatának dinamikájában. Elsősorban a munkavégzés helyszíne módosult, azaz egyre több cég döntött amellett, hogy alkalmazottait többnyire home office-ban dolgoztatja. Ez az irodaházak fenntartási költségeinek csökkentését eredményezte, sőt jó néhány cég felmondta a bérleményeket és ezzel sok pénzt spórolt. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az otthoni munka járulékos költségeit (például villanyáram, fűtés, internetkapcsolat) a legtöbb cég nem fizette alkalmazottai számára, így ez is megtakarítást jelentett számukra.
A felmérés szerint a világjárvány kezdetekor az alkalmazottak nagyon odafigyeltek arra, hogy a munkaadó mit lép, hogyan kezeli a krízishelyzetet, a döntéshozás előkészítése és a határozat meghozatala mennyire átlátható folyamat. A válaszadók szerint a cégek többségének sikerült megfelelni az alkalmazottak az egészségügyi biztonságra vonatkozó elvárásainak: 73 százalékuk azt nyilatkozta, hogy a vállalatok által bevezetett intézkedések és a munkavégzési eljárások növelték a munkavállalók biztonságérzetét.
A felmérésből az is kiderül, hogy nem nyerte el a munkatársak bizalmát a cégek által alkalmazott munkaeszközökre vagy stresszcsökkentésre vonatkozó intézkedéscsomag: a megkérdezettek 44 százaléka azt nyilatkozta, a világjárvány alatt az anyagi ösztönzésre, illetve a humán rekonverzióra tett erőfeszítések nem voltak megfelelőek és meggyőzőek.
A felmérés szerint a megkérdezettek fele elvárja a munkaadójától, hogy rendelkezésére bocsássa az otthoni munkavégzéshez szükséges eszközöket (hordozható számítógép, jogvédett programok megvásárlása és feltelepítése, bútorzat stb.). Ugyanakkor 45 százalékuk azt szeretné, hogy a cég fedezze a fizikai és szellemi jólétük biztosításával kapcsolatos költségeket. Ezen kívül a felmérésben részt vevők 20 százaléka elvárná, hogy munkaadója fizetéspótlékkal ösztönözze.
A szociológiai kutatás más érdekes adatokkal is szolgált a munkapiac és a humán erőforrás vonatkozásában: a felmérés alanyainak 54 százaléka elégedett a jelenlegi állásával, ám 30 százaléka készen áll új lehetőségeket kipróbálni, míg 10 százalék elégedetlen munkahelyével vagy éppen újat keres, 5 százalék pedig bizonytalan.
Érdemes azt is kiemelni, hogy a világjárvány miatt a megkérdezettek 46 százaléka nem válna meg a jelenlegi munkahelyétől, 12 százalék viszont stabilabb állást keres.
Megállapították: 2020 márciusától gyökeres változások következtek be a munkaviszony tekintetében, jelenleg a dolgozók 53 százaléka elsősorban azt várja el főnökétől, hogy rugalmas munkaprogramot tegyen lehetővé számára. A 80 százalékban meghatározatlan időre kötött munkaszerződéssel dolgozó alanyok 30 százaléka úgy vélekedik, a távmunkának a teljes idő felét kellene kitennie, míg csupán 5 százalékuk térne vissza a munkahelyi jelenlétet igénylő régi munkaprogramhoz.
A védőoltás beadatása után visszacsalogatnák az alkalmazottakat az irodákba
Pálfi Szilárd, egy kolozsvári a HR cég vezetője a Szabadságnak kétféle kényszerítő tényezőt vázolt: egyrészt az alkalmazottak védelme érdekében a cégek csoportokba osztották a bejáró kollégákat, alternatív munkaprogramokat alakítottak ki, hogy fertőzés eseten ne legyen érintett a teljes személyzet. Másrészt az óvodák és iskolák bezárása miatt a gyerekek otthon „ragadtak”, és a gyerekfelügyelet megoldása a szülőkre maradt. – Ahol nagyszülő, dadus nincs, ott a szülőknek, vagy legalábbis az egyiknek otthon kellett maradnia, így a rugalmasság fontos tényezővé vált mind a munkaadó, mind pedig a munkavállaló részéről. Voltak helyzetek, amikor nem sikerült egyezségre jutni, de a legtöbb esetben az egyik szülő bejárt dolgozni. A legnehezebb helyzetben a gyermekes családok voltak, a függetlenek alapból rugalmasabbak, alkalmazkodóbbak – fogalmazott a szakember.
Szerinte azokban a háztartásokban sem volt könnyű, ahol mind a 2 szülőnek otthonról kellett dolgoznia. – A járvány előtt a legtöbbünk otthona nem volt úgy berendezve, hogy munkahelyként funkcionáljon – mutatott rá.
A HR szakember úgy véli, munkavégzés szempontjából a legnehezebb helyzetbe az ipari és építkezési ágazat került. – Ezt a fajta munkát nem lehet otthonról végezni. Ilyen esetekben többnyire az édesanyák mondtak fel, maradtak inkább otthon gyermekeikkel – mondta.
Pálfi Szilárd szerint a védőoltás beadatása után a munkaadók egyre inkább azon lesznek, hogy visszacsalogassák az alkalmazottakat az irodákba. – Hosszú távon az otthonról végzett munka senkinek sem megfelelő: az alkalmazottak között nincs interakció, otthoni környezetben a figyelem megoszlik, csökken a termelékenység és hatékonyság. Szerintem az otthonról végezett munka csupán 50 százalékban hatékony. A gyermek kéri az ételt, szomjas, meg kell itatni, sétálni, foglalkozni kell vele – jegyezte meg.
