HR-szakember: a cégek számára ez toborzási előnyt jelent
Kétségtelen, hogy a cég méretétől függetlenül a humán erőforrás alkalmazásának pillanatában a legérzékenyebb mozzanat a bértárgyalás, éppen ezért igencsak megosztja a közvéleményt és a szakembereket az Európai Bizottság (EB) azon irányelve, amely szerint Romániának 2026-ig olyan törvénykezést kell elfogadnia, amely arra kötelezi a cégeket, hogy az álláshirdetéseikben tüntessék fel a leendő munkatárs konkrét fizetését, vagy ha azt nem is, de legalább a bérsávot – azaz, hogy minimum és maximum mekkora fizetésre számíthat majd az illető állást betöltő személy. A tájékoztatás egyfajta átláthatóságot nyújtana az álláskeresők számára, illetve biztosítaná a majdani méltányos fizetést, ugyanakkor az intézkedés az EU-n belüli bérkülönbségek csökkentésére irányuló erőfeszítések közé tartozik. A másik ilyen direktíva az európai minimálbér romániai bevezetése lenne, amelyről múlt pénteki ülésén határozott a kormány – a törvénytervezetet a parlamentnek is el kell még fogadnia.
Visszatérve az említett EU-s irányelvre, a szakemberek által nemrég végzett kutatás kimutatta: jelenleg az álláshirdetéseknek csak kis százaléka tartalmaz fizetésre vonatkozó információkat, így a romániai online álláshirdetési platformokon az összes elérhető állás csupán 30 százalékánál jelenik meg a várható fizetés. Ez gyakran frusztrálóvá teszi az álláskeresési folyamatot a jelöltek számára, akik nem tudják, hogy milyen javadalmazásra számíthatnak, illetve, hogy az ajánlat megfelel-e a képzettségüknek és a piaci szintnek.
Az EB döntése értelmében 2026-tól tehát a vállalatoknak kötelességük lesz feltüntetni az álláshirdetésekben a fizetésre vonatkozó adatokat. Az elkövetkező két esztendő időt ad arra, hogy bevezessék az intézkedést és átalakítsák a humán erőforrás alkalmazási formáját.
Az álláshirdetésekben a bérek átláthatóságát előíró európai jogszabályok célja elsősorban a méltányosság növelése és a munkavállalók közötti bérkülönbségek csökkentése. A szakemberek úgy vélik: azzal, hogy már a toborzási eljárás kezdetétől fogva tájékoztatást nyújt a fizetésekről, a cég biztosítani kívánja, hogy a jelöltek tisztában legyenek a fizetések értékével, valamint elősegíti az átláthatóság és az egyenlőség kultúrájának kialakulását a munkáltatók körében.
Az Európai Bizottság illetékeseinek a reményei szerint a bérek átláthatósága hozzájárul a munkavállalók és a munkáltatók közötti bizalom növeléséhez, csökkenti a bérekkel kapcsolatos nemek közti megkülönböztetést, és ösztönzi az egészségesebb versenyt a munkaerőpiacon. Ugyanakkor a pályázók is pontosabban tudják majd értékelni az állásajánlatokat, és megalapozottabb karrierdöntéseket tudnak majd hozni.
Ezenkívül a munkavállalók számára nyújtott nyilvánvaló előnyök mellett ez az intézkedés az üzleti szférára is pozitív hatással lehet. A cégeket ugyanis arra ösztönzik, hogy versenyképes béreket kínáljanak a tehetséges és jól képzett személyek bevonzására, valamint, hogy javítsák kompenzációs és juttatási politikájukat, hogy versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon.
Úgy vélik: a fizetés kötelező feltüntetése az álláshirdetésekben fontos lépés a tisztességesebb és átláthatóbb munkaerőpiac felé Romániában és az egész Európai Unióban. Bár a vállalatok számára kezdetben okozhat némi alkalmazkodási nehézséget, általánosságban üdvözlendő a lépés, mivel hosszú távon mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára előnyökkel jár.
Lapunk a kolozsvári Hummark HR-cég vezetőjét, Pálfi Szilárdot kérdezte a témában, aki szerint a fizetési ajánlat eddig inkább gyakorlati megfontolásból nem került nyilvánosságra, a cégek vezetői ugyanis, esetenként, rugalmasan kezelik a jelöltek szakmai felkészültségének színvonalát. Például előkönyvelői állás esetében nyitottak tudnak lenni a tehetséges kezdő iránt is, de örvendenek a rutinos, tapasztalt könyvelőnek is. Viszont a fizetési elvárás is változó lehet a jelöltek alkalmazásában – magyarázta, hozzátéve: van még másik megfontolás is, amely értelmében az állásinterjú során azokat a jelölteket részesítik előnyben, akik a fizetésen kívül értékelni tudják a nem pénzben kifejezhető javadalmakat, mint például a munkakörülményeket, a cégen belüli hangulatot, vagy éppen lelkesednek a saját munkájuk iránt.
– Ma a gyakorlat azt mutatja, hogy többnyire azok a cégek tüntetik fel a fizetési ajánlatukat, amelyek elsősorban ez által akarják magukhoz vonzani a jelölteket. Ez részben toborzási előny lehet, mivel a jelentkező számára elsődleges, biztos kiindulópont tud lenni, ugyanis arányaiban nézve kevesebben vannak azok a jelöltek, akik kimerítő ismerettel rendelkeznek egy-egy cég belső dolgairól – fogalmazott a szakember.
Pálfi Szilárd hozzátette: a fizetési csomagok mindig is a cégek stratégiai eszközei közé tartoztak. A történelem azt mutatja, hogy a stratégiák összetevőinek nyilvánosságra hozatala gyakran azért történik, hogy félrevezessen vagy elferdítse a valóságot. – Emiatt a „transzparencia” túlzott hangsúlyozása ösztönösen fokozott elővigyázatosságra késztet. Ez újfent olyan „európai demokrácia” álcájába bújtatott átverés lehet a Nyugat részéről, amely az átláthatóság nevében anyagi fölényével vonzza majd magához az alacsonyabb fizetési erejű országok állampolgárait – tette hozzá a Hummark alapítója.
