Fejkvóta helyett intézményi finanszírozás
– A 1/2011-es oktatási törvényhez képest, amely a köz- és a felsőoktatásról egyaránt rendelkezett, most formai változás az, hogy két törvényről beszélünk. A két törvénybe beillesztették az oktatás minőségének biztosításával foglalkozó részt is, amit annak idején nem foglaltak bele az 1-es törvénybe, hanem utólag kormányhatározattal fogadtak el. Az új törvény tartalmi újdonságai között említem a pénzügyi forrásokra és a szerkezeti felépítésre vonatkozó részeket. Például az 1/2011-es törvénybe ugyan belefoglalták, hogy az oktatásra kell fordítania a bruttó nemzeti össztermék (GDP vagy PIB) 6%-át, de tizenkét éven át minden évben elhalasztották ennek a cikkelynek az alkalmazását. Az új törvény nem GDP-arányos százalékot fogalmaz meg, hanem a beterjesztett költségvetés 15%-át jelöli meg, mint oktatásra szánt összeget. Ez a 15% megfelelhet a GDP 4,8-4,9%-ának. A jelenleg még érvényben levő törvény normatív finanszírozást ír elő, miszerint a diáknak van egy fejkvótája, és ahova beiratkozik, a pénz annak az intézménynek a költségvetésébe jut. Ez a rendelkezés főleg a kisebb létszámú iskolákat tette volna működésképtelenné, de az sem biztos, hogy a 700-800-as létszámú iskoláknak elegendő lett volna, mert minél magasabb képesítéssel rendelkeznek a pedagógusok, annál nagyobb a fizetésük. Az elmúlt tizenkét évben azonban egyetlen iskolát sem zártak be a fejkvóta elégtelensége miatt. Az új törvényben van egy kitétel, amely szerint a szórványban, a vidéken működő és a kisebb létszámú iskolákat helyezi biztonságba. Először vezetik be a feladatfinanszírozást vagy intézményi finanszírozást. Ez azt jelenti, hogy 300-as létszám alatt az intézmény működéséhez szükséges forrás biztosított. A szerkezeti változások közé tartozik az eddig országos szintű minőségbiztosítási intézet (román nevén ARACIP) megyei szintű szervezeteinek kialakítása, a tanfelügyelőségek pedig igazgatósággá alakulnak át. A pedagógus-továbbképző intézetek országos keretben működnek tovább – magyarázta Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő.
– A szeptember 4-én életbe lépő törvénycsomag kidolgozása széles konzultáció által valósul meg, hogy a nemzeti kisebbségek jogai a mostani törvényben ne csorbuljanak, hanem ugyanazon a szinten maradjanak, vagy javuljanak. A széles konzultáció során szem előtt tartottuk, hogy a kisebbségre vonatkozó egyetlen jog se maradjon ki az elkövetkezendő törvénycsomagból. Úgy gondoljuk, fontos a versenyképes oktatási rendszerünk legyen a bölcsődétől a felsőoktatás minden szintjéig – közölte Kallós Zoltán oktatási államtitkár.
Elkülönített helyek a nemzeti
kisebbségi fiatalok számára
László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) oktatásért felelős referense elmondta: a KMDSZ több javaslatot tett a felsőoktatásra vonatkozó törvény kialakítása során, amelyek az egyetemi hallgatók számára előnyösek, például a 90%-os utazási kedvezmény, a nemzeti kisebbségekhez tartozó fiatalok számára fenntartott hely azokon az egyetemeken, ahol nincs magyar nyelvű oktatás stb.
– Az ország minden egyetemén a nemzeti kisebbséghez tartozó fiatal majd azon a nyelven felvételizhet, amilyen nyelvű középiskolába járt. Másik nagyon fontos elem az volt, hogy törvénybe foglalták azt, hogy a nemzeti kisebbségek számára elkülönített helyeket hirdetnek meg azokon az egyetemeken, ahol nincs magyar nyelvű oktatás. Nagyon nehéz folyamat volt átvinni. A tervezetben két külön kategória szerepelt 10-10 elkülönített hellyel. Egyrészt a hátrányos helyzetű diákok számára, másrészt a speciális oktatásból érkezők (speciális nevelésben részesült, sérült gyermekek számára) számára el volt különítve 10-10 hely. A bizottságban felvetettük, hogy legyen plusz tíz hely a nemzeti kisebbségi hallgatók számára, de ezt első körben elutasították. A jelenlegi törvényben az szerepel, hogy a hátrányos vagy speciális helyzetben levő fiataloknak és a nemzeti kisebbségeknek összesen 25 helyet hirdetnek meg. Általában a sérült és a hátrányos helyzetű gyermekek számára elkülönített helyek nem telnek be, és mivel a kisebbségi oktatás számára a helyek száma nem korlátozódik 10-re, az elkülönített helyekre bejutó nemzeti kisebbségi tanulók száma akár 15-20 is lehet. Ez történelmi áttörés. Először tudtuk belefoglalni a felsőoktatási törvénybe azt is, hogy a nemzeti kisebbségi diákok és pedagógusok létszámtól függetlenül ugyanannyi szavazati joggal rendelkeznek az egyetemi szenátusban, mint a többségi karok képviselői – fejtette ki Szabó Ödön.
Alig van kapcsolat a magyar
és a román diáktanácsok között
Kallós Zoltán oktatási államtitkár elmondta: a törvénytervezet kidolgozása során a pedagógusokkal, diáktanácsokkal való kommunikáció nagyon intenzív volt – ugyanakkor eredményes is, mivel a javaslatok jó része bekerült a törvénybe.
– Lehetett volna ennél jobb törvénycsomagot is létrehozni, de az adott politikai helyzetben ez volta maximum – tette hozzá az államtitkár.
Megerősítette a jó kommunikációt László Petra, aki azt is elmondta, hogy a KMDSZ több diákszervezettel dolgozott együtt tájékoztatás céljából, és egy felmérést is végeztek, amelynek eredménye az volt: az egyetemi hallgatók tájékozatlanság miatt nincsenek tisztában sem a jogaikkal sem a kötelezettségeikkel.
A jó kommunikáció kapcsán Szabó Ödön sérelmezte, hogy a magyar és a román diáktanácsok, hallgatói szövetségek nem tartják egymással a kapcsolatot, nem ismerik egymást, és ennek később lesznek negatív hozadékai. – A magyar és a román diákszervezetek közötti kapcsolatok mára jórészt leépültek. Bűn kivonulni, nem tárgyalni a saját generációtok diákvezéreivel. A jelenlegi tanügyminiszter, Ligia Deca egykor az egyetemi hallgatók országos szövetségének az elnöke volt. Teljesen más lett volna, ha olyan emberrel tárgyalt volna, aki akkoriban OMDSZ-elnök (Országos Magyar Diákszövetség – szerk. megj.) volt, és hivatkozhattak volna a közös diák-harcostársi múltra. Az elmúlt időszakban a tanügyi törvény nagyon sok pontja a személyek közötti kapcsolaton múlt. Csak idő kérdése, hogy a jelenlegi diákvezérek mikor kerülnek a helyünkre, és mikor lesz szükség arra, hogy „át tudjatok fordítani” dolgokat. A román diákréteg tudatosan készül arra, hogy majd vezető tisztséget töltsön be. Ne feledjétek: a mindennapi életünket Bukarestben döntik el. Ezért fontos, hogy legyen kapcsolati háló, amire építsetek – tette hozzá Szabó Ödön. Példaként a képviselő elmondta: a MAKOSZ-nak (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége – szerk. megj.) nem állt érdekében kiharcolni azt, hogy az országos testületben arányos képviseletet biztosítsanak számukra.
– Először szabályozza a közoktatási törvény a diáktanácsokat (románul: consiliul elevilor – szerk. megj.). Az RMDSZ szerette volna, ha a szabályozásban benne van, hogy arányos jelenlétet kell biztosítani az országos testületben a kisebbségi diákok számára. Akkor a törvény szavatolta volna a magyar diákok jelenlétét az országos diákligában. De az országos diáktanács elutasította ezt a javaslatot, a magyar oldalon pedig nem volt senki, aki megvédje az álláspontunkat. A tanügyi törvényben benne van, hogy mind a tanfelügyelőségen, mind a minőségbiztosító testületben (ARACIP) arányos jelenlétünk lesz, de a diákképviselet kérdésében ezt nem tudtuk érvényesíteni – közölte rezignáltan Szabó Ödön képviselő.
„Merénylet” a multikulturális egyetemek ellen?
Lupescu Kata moderátor felvetette, hogy a felsőoktatási törvényben sokkal kevesebbszer fordul elő a „nemzeti kisebbség” szókapcsolat, mind a közoktatási törvényben. Kallós Zoltán szerint ennek az a magyarázata, hogy jóval több közoktatási intézményben folyik magyar nyelvű oktatás, semmint felső oktatási intézményben.
Ezzel kapcsolatosan Szabó Ödön elmesélte, hogy a felsőoktatási törvénycsomagba egy szociáldemokrata szenátor be akarta vezetni, hogy az az egyetem minősüljön multikulturális intézménynek, ahol nem a nemzeti kisebbségek nyelvén, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvein folyik az oktatás. Szabó Ödön átlátott a szitán, és sikerült ezt megakadályoznia.
– Ha megszavazták volna a szociáldemokrata javaslatot, akkor sem a marosvásárhelyi MOGYE, sem a marosvásárhelyi színművészeti egyetem nem maradt multikulturális felsőoktatási intézmény, hiszen ott csak egy romániai nemzeti kisebbség nyelvén, azaz magyarul folyik az oktatás. Ez visszalépést jelentett volna a jelenlegi helyzethez képest, hiszen csak a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) maradt volna multikulturális felsőoktatási intézmény, mert ott a magyar mellett német nyelvű oktatási is folyik – tette hozzá Szabó Ödön.
Mi a jövő?
– Az első és a legfontosabb, hogy a törvényeket alkalmazni tudjuk, azaz a módszertan kidolgozása. Ezeket a kormányhatározatokat, amelyek a rendszert működőképessé teszik, az elkövetkező hat-nyolc hónapban kell kidolgozni. Egy nagyon jó törvényt is el lehet baltázni rossz, hiányos alkalmazási módszertanokkal. Az első lépés, ami már folyamatban van, hogy a törvény alkalmazható legyen, a majd megszületendő jó módszertanok. A most még érvényben lévő 1/2011-es törvény legnagyobb hibája az, hogy túl sokszor módosították, és a módosítások következtében nem vált összefüggő jogszabállyá. Fontos, hogy minél jobban megtanuljunk románul, hogy a megalkotott jó törvényeket helyesen tudjuk értelmezni és alkalmazni. Ez a legnagyobb kihívás. Még eltart egy ideig, hogy a miniszteri rendeletek és a kormányhatározatok megfelelőek legyenek. Folyamatos kihívás, mindennapos harc lesz a törvény betartása – közölte Kallós Zoltán oktatási államtitkár.
Szabó Ödön kifogásolta, hogy a közoktatásban a pedagógusokat országos vizsga alapján helyezik ki, és az iskolaigazgatónak semmi beleszólása nincs abba, hogy az általa vezetett iskolában ki tanít. Nem biztos, hogy az elosztás során egy-egy iskolába bejutott pedagógus megfelelő-e. Szabó Ödön az iskolaigazgatók megfelelő bérezése mellett szólalt fel, mert szerinte az iskola igazgatására alkalmas embereket meg kell becsülni anyagilag is.
– Nincs garancia arra, hogy az új oktatási törvény esetében nem követik el ugyanazokat a hibákat, mint az előzővel. De most van arra politikai akarat, hogy a jogszabály ne változzon nagymértékben. Ez a törvény a jelenlegi államelnök nevéhez kötődik. Ha a tervezetet sikerült volna öt évvel ezelőtt elfogadtatni, akkor gyakorlatba lehetett volna ültetni Klaus Iohannis második mandátuma alatt. De így csak egy év van hátra az elnök mandátumából, ami nem elegendő erre. Arra, hogy a jelenlegi formájában lép életbe a jogszabály, van esély, amennyiben a jövőben is a PSD és a PNL meghatározó politikai szereplő marad, hiszen a törvény a két párt közti kompromisszum eredménye. Reméljük, nem lesz radikális változás kormányzati szinten, és nem lesz a koalíció tagja semmiféle új, szélsőjobbos párt. Emiatt is kulcskérdés az RMDSZ számára, hogy a szélsőségesek ne tudjanak megerősödni – válaszolta Szabó Ödön
– Az új törvényeknek csak évek múltán láthatjuk a pozitív hozadékait. Senki ne várja el, hogy szeptember negyedikén életbe lépnek az új törvények, és szeptember ötödikétől minden másképp lesz. Az oktatási rendszer bonyolult. A jó vagy a kevésbé jó intézkedések eredményei csak évek múlva fognak látszani. Garancia sajnos nincs, illetve az lehetne a garancia, ha az RMDSZ ott marad a kormányzás közelében – tette hozzá Kallós Zoltán oktatási államtitkár.
Szabó Ödön kitért arra is, hogy a kormány költségcsökkentő intézkedései az iskolák jó részének a megszűntetéséhez vezethet, hiszen kisebb tanintézetekben nincs ötven alkalmazott. Ugyanakkor a tanügyi törvény előírja, hogy minden községben legyen jogi személyiséggel rendelkező iskola az alkalmazottak számától függetlenül. – Július 4-én írta alá az államfő az oktatási törvényeket, másfél hónapra rá pedig az oktatási törvényt kidolgozó csapattól egy teljesen más jellegű tervezet érkezett. Remélem, hogy a költségcsökkentő, létszámfüggő intézkedést az oktatási rendszerre nem alkalmazzák, mert lehetetlenné teszi az oktatást kisvárosokban, kisebb településeken.
A nyolcadikosok szakaszzáró vizsgáin elért eredményekkel kapcsolatosan Kallós Zoltán cáfolta azt, hogy az eredmények rosszak lennének, mint ahogy azt beállították. – A 65-70%-os sikerességi arány román nyelvből nem rossz, és ehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvből általában jobb jegyet kaptak mint a többségi diákok román nyelvből. Másfél évvel ezelőtt kezdődött el az az uniós finanszírozású program, amelynek során a nemzeti kisebbségi fiataloknak román nyelvet oktató pedagógusokat – óvónőket, tanítónőket, tanárokat – képzünk. Másrészt bekerült a tanügyi törvénybe az, hogy a minisztérium román nyelvtáborok szervezését finanszírozhatja.
A speciális tantervnek ugyanaz a kihívása, mint a tanügyi törvénynek: akkor lesz jó, ha helyesen alkalmazzák – összegzett Kallós Zoltán oktatási államtitkár.
