Házsongárd Alapítvány: őrizzük meg rokonaink, felmenőink nyughelyét

Az Erdély Pantheonjaként ismert kolozsvári Házsongárdi temető az erdélyi magyarság egyik utolsó „csendes bástyája”, elődeink nyughelye: többek között itt alussza örök álmát Brassai Sámuel polihisztor, Apáczai Csere János pedagógus, Bölöni Farkas Sándor, Dsida Jenő, Jósika Miklós írók, Bánffy György, Erdély főkormányzója, Kós Károly építész, Mikó Imre történész, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász, Szilágyi Domokos költő és még sokan mások.

Gaal György kolozsvári helytörténész, a Házsongárd Alapítvány volt elnöke az évek során több újságcikkben, tanulmányban hívta fel a figyelmet: a Házsongárdi temetőben az 1960-as évektől kezdődött a nagyfokú pusztítás. „Ekkor vált divatossá ugyanis a betonból öntött négyszögletű típussír. Mivel a kert a mai napig sincs lezárva, folyamatosan gazdát cserélnek a nyughelyek. Az új tulajdonosok többsége betonsírkövet rendel, és a munkálatok során az öntők nincsenek tekintettel az értékes sírkövekre, amelyeket sokszor félredobnak az út szélére. Ezek csak akkor menekülnek meg a pusztulástól, ha az alapítvány munkatársa tudomást szerez a több évszázados múltú, sokszor értékes feliratokat tartalmazó sírkőről” – hívta fel a közvélemény és a hatóságok figyelmet már 2007-ben.

A rendezetlen tulajdonviszonyok is akadályozzák a sírhelyek megváltásának eljárását (Rohonyi D. Iván felvételei)

A helytörténész szerint a rendszerváltás előtt Balogh Edgár erdélyi magyar író, publicista és Jakó Zsigmond történész próbálta elérni a hatóságoknál, hogy vegyék védelmükbe a sírkertet, de sikertelenül. 1989 után ismét kérték a kolozsváriak, hogy több kripta kerüljön fel az országos jelentőségű műemlékeket tartalmazó listára, de hasztalanul. Figyelmeztetett: a temető történelmi részében körülbelül 400-500 nagyon régi, többnyire magyar sírhely létezik, közülük némelyik több mint 400 éves. Legalább 60-70 nyughelyet kellene felvenni az országos műemlékvédelmi listára, ami fokozottabb védelmet biztosítana számukra.

A változásra 2011 decemberében került sor, amikor Kelemen Hunor akkori művelődési miniszter kezdeményezésére törvényben biztosítottak védelmet a Házsongárdi temető 397 műemléksírjának, az Országos Műemlékvédelmi Bizottság ugyanis jóváhagyta a Házsongárdi temető védelemre javasolt sírjainak, síremlékeinek, kriptáinak a jegyzékét.  Akkor a Házsongárd Alapítvány vezetője, Gergelyné Tőkés Erzsébet a sajtónak úgy nyilatkozott: hatalmas munka volt a sírok dokumentációjának az elkészítése és a topográfiai felmérése, ám ennek köszönhetően a Házsongárdi temető ma már „B” kategóriás műemlékként szerepel az országos műemlékvédelmi listán.

Hogyan történik a sírhelyek megváltása?

A szerkesztőségünkhöz tegnap eljuttatott elektronikus üzenetében Sipos Dávid, a Házsongárd Alapítvány titkára a sírhelyek megváltásával kapcsolatos gyakorlati teendőket részletezte. Kiemeli: a Házsongárd Alapítvány több mint két évtizede foglalkozik a temető értékes síremlékeinek restaurálásával, folyamatos gondozásával, és emellett tanáccsal igyekszik segíteni az érdeklődőket a sírhelyek megváltásával, javításával, restaurálásával kapcsolatosan.

„Sokszor igen nehéz helyzetekről értesülünk, és az alapítványhoz érkező segítségkérések között több olyan is van, amelyben a kétségbeesett családok arról számolnak be, hogy rokonaik sírhelyét már másoknak adták ki. Az esetek döntő többségében ez amiatt történt, mert a család elfelejtette megváltani a sírhelyet, de sokszor találkoznak a családok bonyolult, időnként megoldhatatlan jogi helyzettel is” – olvasható levelében.

Jellemzően a régi sírkővel rendelkező, „jó helyen” levő sírhelyek találnak nagyon hamar új gazdát...

A titkár emlékeztet: a kolozsvári temetők működését 2014-ben szabályozta az önkormányzat, az abban az évben elfogadott 300-as számú határozattal (HCL 300/2014). Sipos Dávid megítélése szerint más romániai temetőkhöz képest ez a szabályzat eléggé szigorú, de az országosan általános, hogy, mint ahogyan a kolozsvári temetőkben is, 20 évre lehet megváltani egy-egy sírt, és ezt a megváltást minden 20. év után meg kell újítani.

„Az újra-megváltásának a lejárati év folyamán kell megtörténnie, tehát egy 2022-ben lejárt sírt ebben az évben bármikor meg lehet váltani (a nyugtán vagy szerződésben szereplő hónap és nap nem számít), emellett a szabályzat még 3 hónapos „kegyelmi” időt tartalmaz, azaz a legvégső határidő a következő év március 31-e, példánk esetében 2023. március 31. E dátum után már nem lehetséges kifizetni a megváltást, csak különleges esetekben és külön elbírálással, amelyek nem sok pozitív végeredménnyel kecsegtetnek” – írja a szakember.

Hétpecsétes titkok…

Tudomása szerint a sírhely megváltásának lejártáról elméletileg küldenek értesítést (az év decemberéig) – de csak elméletileg.

„Gyakorlatilag van, aki kap, van, aki nem. Sok esetben régi a temetői regiszterekben szereplő cím, már rég máshol laknak a tulajdonosok, vagy már meghaltak, és az örökösök is elköltöztek. Az egyházak esetében volt tapasztalható, hogy néhány sírhelyről kaptak értesítést, néhányról pedig nem, holott a székhelyük több mint száz éve ugyanott van. Üdvös volna, hogyha a temető vezetősége minden év elején egy plakátra kitenné az az évben lejáró sírok parcelláját és sírszámát, hogy az arra járó esetleg figyelmeztethesse a szomszédot, barátját, ismerősét a lejáró sírhelyről. Egyelőre bármilyen sírhellyel kapcsolatos információt csak a rokonságnak adnak ki egy igazolás formájában. A telekkönyv például nyilvános, kérésre a telekkönyvi szám alapján közlik a tulajdonos nevét, s talán még azt is, hogy a telekadó meddig van kifizetve. A kolozsvári temetőkben ez hétpecsétes titok – bár erről szóló rendelkezést még nem olvastunk” – fogalmaz a szakember.

Ki intézheti a sírhely megváltását?

A dokumentum szerint a szabályzat a legszigorúbb rendelkezése, hogy a sírhely megváltását csak a tulajdonos(ok) vagy az általa/általuk közjegyző előtt felhatalmazott személy rendezheti, személyesen.

„A magánszemélyek most már online is kifizethetik, de az a felület nem kezelhető könnyen, és az igazoló okiratokat azon a felületen is fel kell tölteni. Így marad az ez esetben egyszerűbb személyes ügyintézés, amely nem túl bonyolult, hogyha a sírhely jogi helyzete tiszta. A megváltáshoz ki kell tölteni egy űrlapot, mellékelni kell a sírról készített képet, amelyen látszik, hogy a sírhely gondozott, van kerete, látszanak a nevek, és a sírhely jól látható részére fel van vésve a parcella és sírszám. Ha ezek közül valami hiányzik, akkor azt a megváltás előtt valamelyik temetőben dolgozó vállalkozóval el kell végeztetni (vésés, keretkészítés, nevek). Egy jelöletlen földhalmot nem lehet megváltani a következő 20 évre. Ezért jó előre kell tájékozódni, a munkálatoknak nekifogni, hogy a határidőt ne lépje túl senki. Ezen iratokkal, képekkel felvértezve a Házsongárdi temetőben levő központi irodában hétfőtől péntekig 7:00 és 13:30 között (csütörtökön 15:30-ig) lehet elintézni a sírmegváltást (négyzetméterenként 100 lej, ehhez jön sírhelyenként 200 lejes takarítási díj)” – olvasható Sipos Dávid levelében.

Világítás a Házsongárdi temetőben

Tudatja: ha nem a mi nevünkön van a sírhely, akkor előbb meg kell tudni, hogy pontosan kik szerepelnek bérlőként a temető nyilvántartásában. "Erről a temető irodáján kérésre igazolást adnak ki (20 lejbe kerül), amelyen szerepel a temető neve, a parcella, a sírszám, illetve a megváltás időszaka, valamint a bérlő(k) neve. Erre a 7 napig érvényes igazolásra szükség lesz a következőkben, ugyanis, ha felmenőink nevén (szülők, nagyszülők, oldalági rokonság) van még a sírhely, akkor – mint egy ingatlan esetében – sajnos kötelezően le kell járatni az örökösödést a közjegyzőnél. Ha a felmenők után már lejáratták az örökösödést, akkor viszonylag egyszerűbb az eljárás, mert (kötelező módon) ugyanannál a közjegyzőnél csak egy kiegészítést kell hozzátenni (románul: anexă la succesiune). Az örökösödési végzéssel kell bemenni a temető irodájába, majd a sírhelyet a nevünkre íratni (az ügyintézésért 50 lejt kérnek), és akkor ki lehet fizetni a megváltást is. Az örökösödési végzés kiállítása utáni 6 hónapban át kell íratni a sírhelyet az új bérlő nevére akkor is, ha még nem járt le a sírhely megváltása. Ez esetben nem kell újból megváltani a sírhelyet, csak az átírási díjat kell megfizetni” – fogalmaz Sipos Dávid.

Azt tanácsolja: nagyon figyeljünk a megváltás periódusának a végére, 20 év alatt sok minden történik, s ha a határidőt túllépi a bérlő, akkor elveszti a sírhelyet, és nem lehet sem örökösödést lejáratni, sem átírni. A határidőn csak akkor lehet túllépni, ha a közjegyzőnél már be van indítva az örökösödés, vagy a sírhely egy pernek a tárgya. Erről a közjegyző vagy az ügyvéd hivatalos értesítést kell, hogy kiállítson, amelyet a polgármesteri hivatalban kell iktatni feltétlenül a megváltás periódusában (plusz a következő év március 31-ig), és akkor addig a sírhely nem adható tovább, míg az ügy le nem zárul. Ez abban az esetben mentőöv, hogyha későn jut eszünkbe az örökösödést elindítani, vagy bonyolult a jogi helyzet, és a határidő előtt nem lehet megoldani. E helyzet tudomásulvételéről a temető igazgatósága hivatalos értesítést küld.

2011-ben törvényben biztosítottak védelmet a Házsongárdi temető 397 műemléksírjának

Tudatja: egy sírhelynek lehet több bérlője is (volt rá példa, hogy 12-en örököltek egy sírhelyet), ha például az örökösödés lejáratása után ennyin jogosultak rá. Az örökösök megegyezhetnek, hogy csak kevesebb vagy csak egy tulajdonos legyen (például aki Kolozsváron lakik), akkor a többiek közjegyző előtt le kell, hogy mondjanak róla. A jó hír, hogy ha egy sírhelynek valaki csak 1/12 részének is bérlője, akkor is kifizetheti a teljes sírhely megváltását 20 évre. Ez akkor segítség, hogyha kegyeletből őrizzük a sírhelyet, de nem szeretnénk használni.

Sipos Dávid szerint a több bérlő egy temetés vagy a sírhely felújítása, rendezése esetén okoz gondot: a sírba csak a IV. fokú rokonságig engedhető meg a temetés, és ebbe nem tartozik bele a házastárs és annak rokonai (például két testvér közös sírhelyébe nem temethetik egyik apósát vagy anyósát). A temetést vagy a sírhely felújítását pedig meg kell, hogy engedje mindegyik tulajdonos, amely ugyancsak közjegyző előtti nyilatkozattal lehetséges.

Minden kolozsvári család jogosult sírhelyre

A Házsongárd Alapítvány titkára arra is emlékeztet, hogy a Házsongárdi temetőre vonatkozó szabályzat szerint minden kolozsvári lakcímmel rendelkező család jogosult egy sírhelyre, amelyet – elméletileg kizárólag – egy családtag halála esetén utalnak ki, kivételt képeznek a súlyos betegek, háborús veteránok, volt hadi- és politikai foglyok, forradalmárok stb.

„Nem tudunk olyan szabályról, amely meghatározná, hogy melyik temetőben adnak sírhelyet, újabban többször a kajántói temetőben (Pomet) biztosítanak, de a Házsongárdban is heti rendszerességgel jelennek meg új sírhelyek. Ugyanakkor több a halálozás előtti kiutalás (az új bérlők elkészítik a sírkeretet, követ, és a név alatt csak születési dátum van), tehát feltehetően igen sok háborús veterán, volt hadi- és politikai fogoly valamint forradalmár van közöttünk…” – fogalmaz Sipos Dávid.

Több sírhely a vandalizmus áldozatává vált

A szabályzat nem rendelkezik pontosan arról, hogy a lejárt sírok közül melyeket lehet az új bérlőknek kiadni. Szerinte elméletileg a legutolsó megváltás dátuma, a telítettség és az elhanyagoltság a három kritérium, de jellemzően a régi sírkővel rendelkező, „jó helyen” levő sírhelyek találnak nagyon hamar új gazdát. A Házsongárd Alapítvány legalább egy olyan esetről tud, amikor a hosszú jogi huzavona és sikertelen próbálkozás után rögtön egy hónappal tovább is adták a sírhelyet. „Végül is törvénytelenség nem történik, a módszer és kritérium a temető irodáján dolgozók jóindulatára és döntésére van bízva” – vélekedik.

A szakember szerint sokakban még él az emlék, hogy a reklámújságokban adták-vették a sírhelyeket, de ez most már nem lehetséges.

„A sírhelyet csak ajándékozni lehet legfentebb III. fokú rokonnak (ebbe például a nagybácsi és nagynéni beleesik, de az első unokatestvér már nem), illetve végrendelkezni lehet róla. A végrendeletnél nincsen megkötés, lehet bárkire vagy akár intézményre hagyni a sírhelyet. Nyilván ez akkor érvényesíthető, amikor a végrendelkező elhunyt – a kedvezményezett pedig lejáratja a testamentum alapján az örökösödést a sírhelyről, és átíratja a saját nevére. Mindkét esetben, az ajándékozás és végrendelkezés esetén is közjegyző előtti nyilatkozattételre vagy végrendelkezésre van szükség, a temető által kiállított igazolás alapján – miszerint a sírhely valóban a mi nevünkön van, tehát ajándékozhatjuk vagy végrendelkezhetünk róla” – fogalmaz.

Mi van, ha több sírhellyel rendelkezünk?

„Az örökösödés vagy végrendelkezés folytán megtörténhet, hogy adott pillanatban több sírhelyünk lesz, és olyan mendemondákról is hallottunk, miszerint a temető irodáján megtagadták az egynél több sírhely megváltását. Ennek igazságtartalmát nem tudjuk, a szabályzat csak az önkormányzat által kiutalt sírhelyek esetében szigorúbb. Ha például valamelyik fentebb említett helyzet alapján valaki valamikor rég igényelt és kapott egy sírhelyet az önkormányzattól, de utána még örökölt is néhányat, és ha nem a kapott sírhelybe temetik el, akkor, és csak arról a sírhelyről elveszíti a család a bérleti jogot. Az örökölt vagy ajándékba kapott sírhelyre ez nem vonatkozik, tehát ha nagy volt a rokonság és tíz sírhelyet örököltünk, azt természetesen mind meg lehet váltani, és örökösök is megválthatják, a temető adminisztrációja pusztán a „mennyiség” miatt nem utasíthatja el” – írja a szakember.

Sipos Dávid tapasztalata szerint az örökösödés beindítása során szoktak kiderülni a bonyolult jogi helyzetek.

„Egy esetet tudunk, amikor a sírhely még az üknagymama nevén volt. Ha nehéz helyzettel találkozunk, akkor időben kérjük ügyvéd illetve közjegyző segítségét. Sok esetben már lehetetlen felkutatni az oldalági rokonokat, így, ha csak kegyeletből szeretnénk a sírhelyet megőrizni, elegendő ha a közjegyző csak a mi részünkről állítja ki az örökösödési végzést, és annak alapján ki lehet fizetni a sírhely megváltását” – osztja meg tapasztalatát a Házsongárd Alapítvány titkára.

Minden kolozsvári lakcímmel rendelkező család jogosult egy sírhelyre

Mint elmondta, a Házsongárdi temető egésze műemlék (műemlékkódja: CJ-IV-m-B-07839) és ezen belül 396 sírhely vagy sírkő külön műemlékként van nyilvántartva. Továbbá folyamatban van még 414 sírhely/sírkő műemlékké nyilvánítása.

„Ez komoly védettséget nyújt, hiszen a lejárt, de műemlék sírokat nem lehet új bérlőknek kiadni, és a sírköveket sem lehet „bántani.” Sok műemlék sírhelynek viszont van bérlője, így nekik több kötelességük is van. A műemlék sírköveken bárminemű módosítást csak a Regionális Műemlékvédő Bizottság engedélyével lehet elvégezni (Direcția Judențean pentru Cultură Cluj – Comisia Zonală a Monumentelor Istorice – CZMI https://djccluj.wordpress.com/), beleértve a sírkő esetleges kicserélését is. A bizottság havonta ülésezik, a tervezett módosításokról szóló leírást előtte egy héttel kell benyújtani, és a bizottság dönti el, hogy erre engedélyt ad vagy sem. A temető egészének műemléki védettsége alapján minden egyes 1940. évnél régebbi vagy 1,2 méternél magasabb síremlék is védett, így azokra is a fenti szabályok érvényesek. Járjunk elől jó példával, értékes, régi sírköveink karbantartását, restaurálását csak szakemberekre bízzuk, ebben pedig a Házsongárd Alapítvány tud tanáccsal szolgálni” – írja Sipos Dávid, hozzátéve: remélik, ezen összefoglalóval az érdekeltek segítségére volt a Házsongárd Alapítvány.