A párizsi csúcstalálkozót a Reuters szerint a Trump-adminisztráció olyan, a hétvégi müncheni biztonsági konferencián elhangzott utalásai nyomán hívta össze Emmanuel Macron francia államfő, amelyek szerint az Egyesült Államok Európát távol tarthatja az orosz-ukrán háború befejezéséről szóló tárgyalásoktól.
„Csak az ukránok dönthetnek úgy, hogy abbahagyják a harcot, és mi addig támogatjuk őket, amíg nem hozták meg ezt a döntést” – nyilatkozta vasárnap Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. „A köztársasági elnök összehívja a legfontosabb európai országokat, hogy az európai biztonságról tárgyaljanak” – fogalmazott a francia diplomácia vezetője. Mint hozzátette, egyébként a találkozók „nagyon gyakoriak,” az európai vezetők folyamatos kapcsolatban vannak egymással. Az egység olyan szele fúj Európában, amire talán a Covid-korszak óta nem volt példa”– tette hozzá a külügyminiszter.
Barrot nem közölt részleteket, és azt sem pontosította, hogy mely vezetőket hívták meg a rövid időre meghirdetett találkozóra. A Politico szerint Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Dánia kapott meghívást a hétfői eseményre.
Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton késő este jelezte, hogy részt kíván venni a rendkívüli csúcstalálkozón – írta a Politico. Starmer szerint Európa olyan pillanatban van, amely nemzetbiztonságunk szempontjából egyszeri egy generáció történetében. „Egyértelmű, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a NATO-ban, miközben az Egyesült Államokkal együtt dolgozunk Ukrajna jövőjének biztosításán és az Oroszországtól érkező fenyegetéssel való szembenézésen” – mondta Keith Starmer a médiajelentések szerint.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter már szombaton, a müncheni biztonsági konferencián beszélt a tervezett párizsi találkozóról, és közölte, hogy országa miniszterelnöke, Donald Tusk Párizsba tart. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tervek szerint szintén hétfőn, Brüsszelben találkozik Keith Kellogggal, Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottjával is.
A Politico kiemeli: az informális csúcstalálkozóra vonatkozó tervek egy olyan hét után születtek, amikor Trump telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háborúval kapcsolatos béketárgyalásokról.
Szijjártó: háborúpárti vezetők ültek össze
Háborúpárti, Donald Trump-ellenes európai vezetők ülnek össze Párizsban, hogy megpróbálják megakadályozni az ukrajnai béketeremtést – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Asztanában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kazah kollégájával, Murat Nurtleuval tartott közös sajtótájékoztatóján leszögezte: Donald Trump amerikai elnök beiktatásával napjainkra teljesen új világpolitikai realitás jött létre, amely kedvező Magyarország és Kazahsztán számára egyaránt.
Szijjártó Péter közös érdeknek nevezte az ukrajnai háború mielőbbi lezárását, ugyanis a konfliktus miatt Magyarországot és Kazahsztánt is súlyos károk érték, erre pedig szavai szerint a legjobb esélyt jelenleg Donald Trump és az ő békepárti politikája jelenti szavai szerint.
„Azok gyűlnek össze Párizsban, akik az elmúlt három esztendőben folyamatosan hordták, és öntötték az olajat a tűzre. Azok a háborúpárti országok, amelyek egy elhibázott stratégiát követtek az elmúlt három esztendőben, azok az országok, amelyek politikájukkal folyamatosan a háború eszkalációjának veszélyét idézték és idézik elő” – emelte ki. „Velük ellentétben, mi támogatjuk Donald Trump törekvéseit, támogatjuk az amerikai–orosz tárgyalásokat, velük ellentétben, mi békét akarunk Ukrajnában” – hangsúlyozta.
Marco Rubio és Szergej Lavrov holnap találkoznak
Donald Trump amerikai elnök megbízottai elutaztak Szaúd-Arábiába, hogy megkezdjék az amerikai-orosz bilaterális kapcsolatokra, az ukrajnai háború lezárásának lehetséges megoldásaira irányuló tárgyalásokat. A Moscow Times szerint a Kreml megerősítette, hogy orosz és amerikai tisztségviselők kedden találkoznak, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatokat és az ukrajnai háború befejezésének lehetséges megoldásait.
„Vlagyimir Putyin elnök kérésére Szergej Lavrov külügyminiszter és Jurij Uzsakov elnöki tanácsadó ma Rijádba repül” – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján. „Találkozni fognak amerikai hivatali kollégáikkal, hogy mindenekelőtt az amerikai-orosz kapcsolatok teljes körű helyreállításáról tárgyaljanak” – fogalmazott. Peszkov elmondta, a megbeszélések középpontjában az ukrajnai háború befejezéséről szóló „lehetséges tárgyalások” előkészítése, valamint Vlagyimir Putyin és Donald Trump esedékes találkozójának megszervezése is áll majd.
Bár Donald Trump korábban azt állította, hogy Ukrajna részese lesz a tárgyalásoknak, egyelőre nincs jele annak, hogy Kijev képviselői részt vehetnének a rijádi egyeztetéseken. Mindeközben a NATO és az EU vezetői aggódva figyelik az eseményeket. Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap kijelentette, „kész és hajlandó” brit csapatokat küldeni Ukrajnába egy békemegállapodás betartásának biztosítására.
Mégis részt vesz a béketárgyaláson Ukrajna és Európa?
Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap kijelentette: Ukrajnának és Európának is részt kell vennie az orosz–ukrán háborúról szóló béketárgyalásokon. Az amerikai diplomácia vezetője ezzel próbálta eloszlatni azon aggodalmakat, amelyek azután merültek fel, miután kiderült, hogy az Egyesült Államok és az Oroszország mások kihagyásával fog megbeszéléseket tartani a következő napokban Szaúd-Arábiában.
Pete Hegseth védelmi miniszter a múlt héten, Brüsszelben tartott beszédében egyértelművé tette: „Visszatérni Ukrajna 2014 előtti határaihoz irreális célkitűzés”, ami arra utal, hogy Washington elfogadhatónak tarthat bizonyos területi engedményeket Oroszország számára.
Keith Kellogg elnöki különmegbízott úgy fogalmazott: „akár tetszik, akár nem, az ellenségeiddel is beszélgetned kell.” Hozzátette, hogy a béketárgyalások során Oroszország területi engedményeit és Putyin olajbevételeinek csökkentését is figyelembe kell venni.
A tárgyalások egyik fontos témája lehet a Gázai övezet jövője is. Donald Trump kormánya azt javasolta, hogy a palesztin lakosságot más arab országokba telepítsék át, miközben az Egyesült Államok irányítaná a térség újjáépítését. Ez a terv azonban felháborodást keltett az arab világban, és Szaúd-Arábia egy alternatív javaslaton dolgozik, amely a Perzsa-öböl menti országok vezetésével hozna létre egy újjáépítési alapot, valamint kizárná a Hamászt a politikai folyamatokból. Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg világossá tette, hogy Szaúd-Arábia nem fogja normalizálni kapcsolatait Izraellel, amíg nem születik megállapodás egy független palesztin állam létrehozásáról.
Diaconescu: informális megbeszélések zajlanak. Cristian Diaconescu román elnöki tanácsadó vasárnap este, a Digi24 műsorában magyarázatot adott arra, hogy Romániát miért nem hívták meg az ukrajnai konfliktus helyzetéről szóló megbeszélésekre. A francia fővárosban „egy olyan csoport lesz jelen, amely már kétszer is találkozott”; ezen a találkozón informális megbeszélések zajlanak majd, s „nem fognak döntéseket hozni sem a regionális biztonságról, stabilitásról, sem Romániáról” – fejtette ki a tisztségviselő. Diaconescu azt is kiemelte: az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség működik, és a Trump-adminisztráció alatt sem csökken ennek a fenntartására irányuló amerikai érdek. „Értesüléseim szerint Párizsban vita lesz az Ukrajna javára biztosított európai védelmi képességekről, amelyek hiteles biztonsági garanciákat jelentenének, másrészt egy olyan tervről, amely szerint Ukrajna automatikusan csatlakozna a NATO-hoz, ha a remélhetőleg minél előbb létrejövő tűzszüneti megállapodást Oroszország megszegné” – mondta Cristian Diaconescu. „A román elnöki adminisztráció, a külügyminisztérium nevében kapcsolatban állunk francia partnereinkkel, és nem csak velük. Ezeknek a megbeszéléseknek még lesz folytatása. Egy munkacsoport kezdeményezéséről van szó, amelyet már egy ideje létrehoztak. Nem feltétlenül részvételre van szükség, hanem érdemi hozzáállásra” – részletezte az elnöki tanácsadó.
