„Szeretnénk, ha ez a hely találkozási pont lenne, ahova mind az irodalmat kedvelők, mind a pihenni vágyók betérhetnek. Az irodalom és a társasági tér összekapcsolásával mondhatnánk azt is, hogy ez egy oázis a nyüzsgő kolozsvári életben, ahol bárki megpihenhet. De persze azt is szeretnénk, ha a nyüzsgés is helyet kapna benne, ezért szívesen látjuk az egyházi, az ifjúsági intézmények, valamint az irodalmi rendezvények szervezőit is, akik eseményekre igénybe vennék ezt a helyet – fogalmazott a megnyitón Dávid Zoltán, a sajtóközpont igazgatója.
Dávid Zoltán elmondta: a kávézó gondolata 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója alkalmával a Kolozsvári Magyar Napos Refo sátor szervezésekor fogalmazódott meg bennük. Mivel idén megújult a teológia épülete is, adta magát a lehetőség, hogy itt egy szerethető, kedvesebb, egyházhoz közelebb álló teret hozzanak létre.
Hozzátette: a kávézó, az elképzelésük szerint, egyben kommunikációs csatorna is, amely által megszólíthatják azokat az embereket, akik az egyháztól távolabb élnek, de kávét azért fogyasztanak, és könyveket is szívesen fellapoznak.
„A rengeteg irodalmi, történelmi kiadvány mellett főként az egyházi tematikájúak találhatók meg a könyvesboltban. Szerettünk volna teret adni a magyar történelmi egyházak kiadványainak is, így református, katolikus, evangélikus és unitárius címek is olvashatók a polcokon” – mutatott rá Dávid Zoltán. Emellett jelen vannak az erdélyi magyar – a Polis, a Kriterion, az Exit, a Koinónia, az Ábel – kiadók könyvei, és mivel az iratterjesztés feladata az is, hogy a magyarországi kiadványokat elhozza, ezért olyan anyaországi, egyházhoz közelálló kiadókkal, könyvkereskedésekkel is dolgozunk, mint a Kálvin kiadó, a Parakletos Könyvesház, a KIA – Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány vagy a Harmat Kiadó.
A Bocskai/Avram Iancu tér 13. szám alatti teológia épületében az Erdélyi Református Egyházkerület 2000 októbere óta működtetett könyves üzletet, de 2018-ig inkább magyarországi és erdélyi egyházi tanulmányokat, igehirdetéseket forgalmaztak. Az új tér lehetőséget teremt arra, hogy ezt a kiadványkészletet bővítsék, így az eddigi 800-600 könyvnél jóval többől, 16 ezerből lehet válogatni – tudtuk még meg Dávid Zoltántól.
A kávézó berendezése letisztult, puritán formavilágú. Modern külsőt kapott a régi épület fala oly módon, hogy Istenhez közelálló legyen. A lámpák harangokként csüngnek alá a mennyezetről, amelyeket fakeretek zárnak körbe – ezeken bibliai idézetek olvashatók. Emellett a kávézó egyik falán látható fából megformálva a kolozsvári reformátusok emblematikus épületének, a Farkas utcai templomnak a sziluettje.
„Ez a megnyitó jelzi azt, hogy az a gondolat, amit az erdélyi református egyház felvállal, nem egy szűk keresztmetszet csupán, hanem kiterjed az élet minden területére” – mutatott rá a kávézó megnyitóján Kató Béla püspök. Beszédében kiemelte, hogy a reformáció 500. évfordulója rendkívül ösztönző módon hatott rájuk. Nagyon sok mindent terveztek és döntöttek el akkor a további munkáról, amelyek közül a legfontosabb az intézményépítés volt.
„Tudjuk, hogy egy kisebbségben élő közösség csak úgy maradhat meg, ha intézményeit építi, jól körülhatárolt bástyákat hoz létre, amelyeknek ajtóin bárki bejöhet és kimehet. De akik ide jönnek, azoknak tudniuk kell, hogy ezeknek az intézményeknek identitásjelölő funkciójuk van. A maga nemében egyedülálló intézményt hoztunk létre a saját egyházunk keretein belül” – fogalmazott a püspök. „Persze fontos az, hogy milyen finom a kávé, és milyen áron, de hiszem, hogy a könyvek jelenléte is vonzó lehet Kolozsváron, illetve minden korosztály megtalálhatja itt a maga kuckóját” – jegyezte meg, hozzátéve: azon fog múlni a könyves kávézó sikere, hogy van-e szellemisége.
A püspök azt is elmondta, hogy a teológus hallgatókat is szeretnék a kiszolgálásra felkérni. Elmesélte egy 90-es évek eleji németországi élményét, amikor egy diakóniai intézet által működtetett kávézóba látogatott. A kávézó különlegessége az volt, hogy lelkészek és pszichológus szolgáltak fel, így a vendégeknek volt alkalma a párbeszédre olyanokkal, akiknek volt ideje őket meghallgatni, ami – Kató Béla szerint – különösen fontos a mai elidegenedett világban.
„Szeretnénk, ha ily módon a jövendőbeli lelkipásztorok is bekapcsolódnának a kávézó munkájába, hiszen amikor kikerülnek a gyülekezetekbe, akkor a kapcsolatteremtés, a közösségépítés, a lelki gondozás lesz a fő feladatuk” – hangsúlyozta.
Borítókép: Kiss Gábor
