A 170 éve született építész emléke előtt tisztelgő, életművét részletesen feltérképező, bőséges képanyaggal ellátott kötetet Kovács András művészettörténész mutatta be. A Budapesten, Münchenben és Bécsben tanuló kolozsvári születésű Pákeit 1880-ban hívta meg szülővárosa főépítésznek, ezt a tisztséget élete végéig, 1921 márciusáig betöltötte. Munkássága összefonódott a kiegyezés utáni polgárosodó város fejlődésével, tervei alapján számos közintézmény, magánépület, templom épült, több síremlék, emléktábla őrzi kézjegyét. Szintén az ő elképzelése alapján készült Fadrusz János Kolozsvár központjában elhelyezett Mátyás-szobrának talapzata és a Szent Mihály-templom kerítése.
A Gy. Dávid Gyula szerkesztette album tizenegy szerző írásának a gyűjteménye, a különböző fejezetek részletesen kitérnek a Pákei-életmű jelentősebb állomásaira.
A kötet életrajzi fejezettel indul, szerzője Gaal György. A könyvbemutatón jelen levő helytörténész – maga is távoli rokona a főépítésznek – felszólalásában elmondta: munkásságával Pákei bevonult az összmagyar építészet történetébe, a legnagyobb magyar építészek közé, ez a könyv pedig átfogó képet nyújt erről a pályafutásról.
A második fejezetben Székely Miklós művészettörténész Pákei Lajosnak az I. Ferenc József Iparmúzeum és a hozzá kapcsolódó Építő, Fa- és Fémipari Ipariskola, illetve iparmúzeum létrehozásában játszott szerepét taglalja. A kolozsvári iparmúzeum új kétemeletes Malom utcai épülete ma a Műszaki Egyetem otthona.
Fehér János művészettörténész az építész életművében jelentős helyet elfoglaló templomokat veszi sorba, ezeknek nagy része az unitárius közösség számára épült, hiszen Pákei maga is unitárius volt. A szerző kitér a bölöni, a székelyudvarhelyi, a firtosmartonosi, a magyarsárosi unitárius templomra, illetve a dévai várhegyre tervezett, de soha meg nem valósult Dávid Ferenc-emléktemplomra és a szintén tervként megmaradt brassói unitárius templomra, végezetül pedig a dicsőszentmártoni katolikus templomra.
Bordás Beáta művészettörténész a Pákei Lajos tervezte öt nagyobb méretű erdélyi főúri kastélyt ismerteti: az enyedszentkirályi Bánffy-, a kővárhosszúfalui Teleki-, a várhegyi elpusztult Bornemisza-, a bodolai Béldi-, illetve a mezőzáhi Ugron-kastélyt.
Molnár Lehel, a Magyar Unitárius Egyház gyűjtőlevéltárának vezetője a Pákei tervezte kolozsvári és székelykeresztúri unitárius kollégium felépítésének előzményeire, a két iskola impozáns épületének történetére tér ki.
A Pákei nevéhez kötődő lakóházak és villák „leltárát” Pásztohy Júlia és Hadik András művészettörténészek készítették el, köztük van magának az építésznek a kolozsvári villája is a Majális/Republicii utca 37. szám alatt, jelenleg a Pszichológiai Intézet működik benne.
Laczkó Kata egyetemi hallgató és a kötet szerkesztője, Gy. Dávid Gyula közösen szignózzák a Pákei tervezte középületekről szóló fejezetet. Közülük néhányat önkényesen kiemelve: a kolozsvári New York szálló, illetve a sétatéri szökőkút, továbbá a Kioszk, ami ma tévesen Kaszinó néven ismert, mint ahogy a tó melletti, utólag Chiosnak nevezett szabadidős építménynek is az eredeti neve valójában Korcsolyacsarnok.
Murádin Jenő művészettörténész Pákei emléktábláiról és szobortalapzatairól ír. A már említett Mátyás-szoborcsoportnak a talapzatán kívül a király kolozsvári szülőházán 1888-ban elhelyezett emléktábláról is szólnunk kell, illetve a Rhédey-házon 1892-ben felavatott, az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság százéves évfordulójának emléket állító tábláról.
A Csécs Kinga Emőke művészettörténész által jegyzett fejezet a Pákei tervezte síremlékekre tér ki, valamennyi a kolozsvári Házsongárdi temetőben (az ismertebbek között van Berde Mózes, illetve Brassai Sámuel síremléke).
Végezetül Pákei műemlékvédő munkásságát Gy. Dávid Gyula méltatja.
Borítókép: Szentes Zágon/Facebook
