– A Nemzetközi Valutaalap az őszi prognózisában kisebb gazdasági növekedést vetített előre, 2,8 százalék helyett 1,9 százalékot valószínűsített az idei évre. Ön szerint mire számíthatunk a jövő évben? Tekintettel arra, hogy választások következnek, a kormány nagyon keveset kommunikál ezen a téren, és ott van a hatalmas államháztartási hiány, ami az idén meghaladhatja a 7 százalékot, de egyesek szerint a 8 százalékot is eléri.
– A választások után a költségvetési hiányt az új kormánynak mindenképpen korrigálnia kell, valahogy vissza kell szorítania. Ez nagyon nehéz feladat, mert a költségvetési hiány az idén valóban minden korábbi vállalást felül fog múlni, ami részben magyarázható azzal, hogy a választási év miatt a kormány kedveskedni akart a választóknak, ezért megemelte a nyugdíjakat, a minimálbért, és emellett mindenféle egyéb jóléti kiadásról döntött. A probléma az, hogy ezeknek az elmúlt években megtett jóléti kiadásoknak nem volt meg bevételi oldalon a fedezetük, aminek az eredménye az lett, hogy a kiadások sokkal gyorsabb mértékben növekedtek, mint amilyen mértékben a bevételek. Emiatt állunk szemben ezzel a szinte majdnem biztosra vehetően 7 százalék fölötti költségvetési hiánnyal, és az európai bizottságnak a türelme is fogytán van. Románia túlzottdeficit-eljárásban van, aminek következményei lehetnek. Szóba jöhet egyebek mellett az európai uniós alapok kifizetésének felfüggesztése és egyéb uniós szankciók. A másik következmény az, hogy az országot magas kockázatúnak minősítik a külföldi befektetők, a hitelezők, akik azt látják, hogy a kormány nem tudja tartani a költségvetés sarokszámait, a kiadásokra vonatkozó ígéreteket. Ebben az esetben csak sokkal drágábban hajlandók hitelt nyújtani. A kamatkiadások máris megugrottak, hiszen ha megnézzük, hogy a régió országai közül melyik finanszírozza legdrágábban a meglévő hiteleit, akkor az első helyeken ott van Románia. A választások után a kormánynak az első és legfontosabb számú feladata, kötelessége, hogy lefaragja a hiányt. A kiadások mérséklése a GDP-növekedés lassulását fogja eredményezni, de hogy ez utóbbi milyen mértékű lesz, több mindentől függ.
– A kormány hétéves költségvetési konszolidációs tervvel készült. Mennyire valós önmagában tekintve ez a 7 év, lesz ennyi türelme a pénzpiacoknak Romániával szemben?
– Itt nem az a kérdés, hogy hiteleznek-e, hanem hogy mennyiért teszik, milyen költségek mellett. Romániánál sokkal kockázatosabb országok is vannak, bár igaz, hogy Európában kevés, de Dél-Amerikában vagy Délkelet-Ázsiában vannak olyan országok, amelyek Romániánál sokkal nagyobb kockázatokkal rendelkeznek, sokkal kevesebb ott a jogállami garancia, a költségvetés jóval rosszabbul áll, és alapvetően ők is kapnak hitelt. Ami a hétéves tervet illeti, az azért reális, mert a kormány által a költségvetés szerkezetében eszközölt kiadások nem egyszeriek, hanem hosszú távon fenn fognak állni, és nincs rájuk fedezet. A bevételi oldalon olyan nagy csodát nem lehet tenni, hiszen lehet bizonyos adókat emelni, adókedvezményeket eltörölni, de ez rövid távon nem lesz képes hirtelen és gyorsan kompenzálni a kiadásokat. Nem lehet a költségvetési hiányt egyik évről a másikra 7 százalékról 3 százalékra csökkenteni, mert beleroppannának a vállalatok és az állampolgárok. Ezért van ez a hosszabb távú terv. Úgy gondolom, a piacok és az Európai Bizottság is valamennyire megnyugszik, ha látja, hogy végre a költségvetési hiány csökkenni kezd, tehát nem várnak el csodát, hanem csak azt, hogy a deficit beálljon csökkenő pályára, és néhány éven belül visszatérjen a 3 százalékos hiánycél alá.
– Hogyan kerülhető el a kemény korrekció, illetve valóban megúszhatjuk a következő évet adóemelés nélkül?
– A kiadások java része nem mérsékelhető, tehát azt nem tartom elképzelhetőnek, hogy csökkentsék a fizetéseket vagy a nyugdíjakat. Ezt nem teszik meg, mert olyan nagy baj nincsen. Azt sem tartom valószínűnek, hogy a beruházásokra fordított kiadásokat drasztikusan csökkentsék. Azt sem látom, hogy masszív leépítések legyenek a közszférában, noha vannak a közszférának olyan területei, ahol lehetne racionalizálni. Ezért a következő kormány is szembesülni fog azzal, hogy a kiadásokat látványosan nem tudja visszafogni. Viszont muszáj növelniük a bevételeket, amelyek elmaradnak az EU átlagától, akárcsak a kelet-közép-európai régió átlagától.
– Adóemelés nélkül el lehet ezt érni?
– A rövid válaszom az, hogy adóemelések nélkül nem. Nyilvánvalóan most választási kampányban vagyunk és senki sem vállalja be, mert politikai öngyilkosság lenne, ha azt mondaná valaki, hogy a programunkhoz meg kell emelnünk az adókat. Márpedig az a konszolidációs terv, amiről az előbb beszéltünk, nem tud beteljesülni adóemelések, új adónemek megjelenése nélkül. Az adóemelésnek nagyon sok formája van, például az is az, amit elkezdtek két évvel ezelőtt, hogy bizonyos kedvezményeket eltöröltek. Valószínű, hogy ilyesmikkel fogja folytatni a következő kormány, mert ez kevésbé húsbavágó.
– De a főbb adónemek megemelésére számít?
– A főbb adónemek megemelése is, úgy gondolom, hogy meg fog történni. Valószínűleg nem első lépésben, de a főbb adónemek közül amelynek a megemelésére a gazdasági elemzők számítanak, egyrészt az áfa, mert az áfa kulcsa Romániában európai uniós összevetésben relatív alacsony, 19 százalék, miközben a legmagasabb pl. Magyarországon, ott 27 százalék. Már több olyan szcenáriót láttam, ami 21 vagy 24 százalékos áfakulccsal számolt. Másrészt a másik fő adónem, ami nőhet, az a személyi jövedelemadó, ami jelenleg 10 százalék, ez is relatív alacsony térségi összevetésben.
– Nem is olyan rég még 16 százalék volt.
– Igen, ahogy az áfa is 24 százalék volt, úgyhogy ezek azok az adónemek, ahol lehetséges az adóemelés. De nem akarok senkit megijeszteni, mert a kormánytól nem azt várják el, hogy egyből megoldja ezeket a problémákat, hanem lesz ennek egy ütemezése és ezeket a pluszterheket majd úgy fogják adagolni, hogy abba ne nyomorodjon meg az ország lakossága és a vállalatok. Nyilván, nem lesz kellemes, de nem lesz ez olyan mértékű adóemelés, ami megnyomorítaná az embereket. Olvastam olyan híreket, hogy az apokalipszis következik a választások után. Szerintem ez nem valós forgatókönyv, hanem inkább riogatás. Tény, hogy lehet számítani az adórendszer megváltoztatására, de ez lassan lesz adagolva, így kétségtelenül meg fogjuk érezni, de nem lesz apokalipszis.
– Az áfa esetében mekkora százalékpontnyi emelést bír el a gazdaság, hogy a GDP-növekedést ne vesse vissza drasztikusan az intézkedés?
– A kormánynak mindig nagyon pontosan kell számolnia és egyensúlyoznia, hogy bizonyos gazdaságpolitikai lépések ne vessék vissza a gazdasági növekedést, vagy ne tolja akár recesszióba az országot. Ezért is fontos az ütemezés kérdése. Románia az Európai Unióban, de talán a világon is a legrosszabbak között van az áfa behajtásának hatékonyságát illetően, hiszen az áfának szinte a 30 százaléka nem kerül behajtásra. 2021 óta ez az arány valószínű, hogy javult, de még bőven van javulási lehetőség. Amennyiben sikerül látványosabban csökkenteni a be nem hajtott áfa arányát, akkor csak egy-két százalékpontos áfaemelésre lesz szükség. Nagyon remélem, hogy nemcsak a kulcsnak a megváltoztatásán fognak dolgozni, hanem azon is, hogy ez a behajtási arány javuljon. Az 1-2 százalékpontos áfaemelésnek ugyanis még nem lesz olyan drasztikus következménye a gazdaság növekedésére, illetve az inflációra és minden egyéb gazdasági tényezőre, hogy nagyon súlyos visszaesést okozzon.
(Elhangzott a Bukaresti Rádióban)
