Az Európai Bizottság korábban Franciaország, Olaszország, Belgium, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia ellen javasolt túlzotthiány-eljárást. Ezeknek a tagállamoknak az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3%-a alá kell csökkenteniük a deficitet. Az eljárás célja, hogy a tagállamok tartsák kordában a költségvetésüket. A túlzottan magas deficit miatt elméletileg szankciók is járnak, de eddig még nem élt ezzel az Európai Bizottság. Az eljárás beindítása után az érintett tagállamok kormányaihoz intézendő ajánlások értelmében az országoknak meghatározott időn belül hatékony intézkedéseket kell hozniuk az államháztartási hiány korrigálására. A eljárás alá vont hét tagállam közül Olaszországban volt a legnagyobb a deficit 2023-ban (7,4%), a magyar volt a második legmagasabb (6,7%). Romániában 6,6%, Franciaországban 5,5%, Lengyelországban 5,1%, Máltán és Szlovákiában 4,9-4,9%, míg Belgiumban 4,4% hiányt mértek.
Az uniós tanács közleménye szerint Románia nem tett hatékony intézkedéseket a hiány kiigazítására. Áprilisban az uniós tagállamok új szabályokat fogadtak el, amelyek szabályozzák, hogy egy uniós ország mekkora államadósságot halmozhat fel, és mekkora lehet a megengedett költségvetési hiány. Az új szabályok megtartják az uniós szerződésekben meghatározott adósság- és hiánykorlátot a GDP 60%-ában (az államadósság esetén), illetve 3%-ában (az államháztartási hiány esetében), de nagyobb mozgásteret biztosítanak az országok számára, hogy négyéves tervek keretében tárgyaljanak az Európai Bizottsággal a kiigazítási pályájukról. Reformok és beruházások elfogadása esetén a türelmi idő hét évre is hosszabbítható. A kiigazítások késedelmének elkerülése érdekében közös csökkentési célok is vannak. Az adósságplafont túllépő országoknak minden évben egy százalékponttal kell csökkenteniük államadósságukat, ha az meghaladja a GDP 90%-át, és fél százalékponttal, ha ez alá csökken. A 3%-os deficittel rendelkező országoknak is tovább kell csökkenteniük a hiányt 1,5%-ra, hogy válság idején legyen mire támaszkodniuk. Románia esetében a fenti, az államadósságra vonatkozó szabály nyilvánvalóan nem érvényes, hiszen a hazai adósság áprilisban alig az 52%-ot haladta meg. Az elmúlt években azonban meredeken nőtt, hiszen nem is olyan rég ennek értéke 34% volt. Elemzők ezért arra hívták fel a figyelmet, hogy a növekedés üteme és nem az adósság abszolút értéke az, ami aggodalomra ad okot, főleg, hogy Romániát nem lehet egy súlycsoportban említeni más nyugat-európai országokkal, így a pénzpiacok hitelezőinek hamarabb elfogyhat a türelmük Romániával, mint más országokkal szemben. Márpedig olcsó hitel nélkül nem lehet finanszírozni az államadósságot és a hiányt.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a hétvégén bejelentette, hogy szeptember 1-jén tervezetet nyújtanak be a költségvetési kiadások csökkentésére, amely nem jár az áfa és a társadalombiztosítási járulékok emelésével. Korábban sokat pedzették a személyi jövedelemadó (szja) emelését is 10%-ról 16%-ra, de igazából nehéz belátni a kormány kártyáiba, hiszen az év végi parlamenti és államelnök-választás miatt a hatalmon levő pártoknak eszük ágában sincs közölniük őszintén, milyen intézkedésekkel érik el az államháztartási hiány csökkentését. Ráadásul a szociáldemokraták és a liberálisok eltérő adópolitika-szemlélettel rendelkeznek, a szociáldemokraták szeretnék bevezetni a progresszív adózást, a liberálisok azonban megőriznék a szja egységes kulcsát.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottsággal folytatott megbeszéléseken arra a következtetésre jutottak, hogy egyes adómentességeket meg kell szüntetni. – Amit biztosan mondhatok, a gyógyszerek, az élelmiszerek, illetve a Bizottságban már megvitatott dolgok áfája továbbra is 9% marad – hangsúlyozta Marcel Ciolacu. Arra is rámutatott, hogy a magas államháztartási hiányt a beruházások idézik elő, de ezekre szükségük van hazánknak, és nem hajlandó visszafogni őket. Cristian Păun gazdasági elemző, a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem professzora szerint azonban alaposan megkérdőjelezhető, hogy a kormányfő mit ért a beruházások alatt, hiszen az állami apparátus továbbra is nagy, késések vannak az uniós helyreállítási alapok lehívása terén a reformok elmaradása miatt. Az Europa FM-nek nyilatkozó elemző arra is emlékeztetett, hogy az államnak nem sikerült jelentős mértékben csökkentenie a közalkalmazottak számát a tavasszal meghirdetett intézkedések nyomán.
S hogy lássuk, mennyire rosszul áll az idei költségvetés végrehajtása is, a pénzügyminisztérium pénteki közlése szerint az államháztartási hiány júniusban májushoz képest 3,6%-ra (0,2 százalékponttal) nőtt, és 1,28 százalékponttal magasabb 2023 első hat hónapjához mérten. Az adóhatóság által behajtott bevételek 13,5 százalékkal nőttek éves összevetésben, a kiadások azonban ennél gyorsabb ütemben, 21,2%-al emelkedtek. A béreket magában foglaló személyi kiadások 23,1%-kal nagyobbak, a nyugdíjakat magában foglaló szociális kiadások 12,3%-kal bővültek. A pénzügyminisztérium adatai szerint a beruházásokra 41%-kal fordítottak többet.
