„Régóta elismertük, hogy a Szovjetunió politikájának ez a része helytelen volt, és csak feszültséghez vezetett. A külpolitikában nem szabad semmi olyat tenni, ami egyértelműen ellentétes más nemzetek érdekeivel” – nyomatékosította az orosz elnök. Mint hozzátette, az Egyesült Államok ugyanazokat a hibákat követi el, mint az egykori Szovjetunió. „Éppen ez az a gereblye, ezek azok a gereblyék, amelyekre a vezető nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok ma rálépnek” – fogalmazott Putyin. Mint kiemelte, az Egyesült Államok „nyomást gyakorol a szövetségeseire, a partnereire.” „Nekik nincsenek barátaik, csak érdekeik vannak. Ez az ismert brit képlet folytatása” – mondta az orosz elnök.
Az orosz államfő a fenti kijelentésével a moderátornak arra a megjegyzésére reagált, hogy több ország, köztük Magyarország és Csehország szerint Oroszország a szovjet korszakban gyarmatosítóként viselkedett, amikor csapatokat vezényelt ezen országok fővárosába 1956-ban, illetve 1968-ban.
Amint arról beszámoltunk, 1956-os magyarországi események oroszországi értékelése idén szeptemberben ismét a közfigyelem középpontjába került. Egy, a 11. osztály számára kiadott történelemkönyv „fasiszta forradalomnak” nevezte az 1956. októberi eseményeket, és legitimnek minősítette a forradalom tankokkal való elfojtását.
Az említett tankönyvben, egy tematikus blokkban, a ledöntött budapesti Sztálin-szobor fejét ábrázoló fotó alatt a következő képaláírás szerepel: „a fellázadt radikálisok, akik között többen voltak a fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak egykori harcosai közül, a felkelés során nemcsak a szovjet emlékművek és szimbólumok elleni vandalizmussal, hanem a Magyar Dolgozók Pártja képviselőinek, a rendfenntartóknak és családtagjaiknak meggyilkolásával is kitüntették magukat. Még a különlegesen védett létesítményeket őrző sorkatonák is vadállati mészárlás áldozatai lettek.”
A budapesti orosz nagykövetség nemrég kiadott egy közleményt, amelyben leszögezték: a szóban forgó tankönyvek ebben a formában nem fognak megjelenni, az inkriminált részek ugyanis csak a könyv tervezetében voltak benne.
Borítókép: Az 1956-os magyarországi események oroszországi értékelése idén szeptemberben ismét a közfigyelem középpontjába került (Archív)
