A meghallgatást élénk érdeklődés övezte, a felszólaló több mint negyven képviselő háromnegyede támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és a jogalkotás beindítására biztatta az Európai Bizottságot (EB). A leghangosabb ellenzők a romániai EP-képviselők voltak.
„Az elmúlt években az alapvető emberi jogok és értékek egyre fontosabbá váltak. A kisebbségi jogok az alapvető jogok részét képezik, s európai értéket képviselnek. Itt az ideje ez alapján cselekedni. Az uniós politikák és finanszírozás révén támogathatjuk kisebbségeinket abban, hogy megbecsültnek, védettnek és egyenlőnek érezzék magukat” – fejtette ki felszólalásában Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának nevében javasolta egy parlamenti határozat elfogadását, amely felkéri az EB-t a jogalkotásra az MSPI-ban foglaltak alapján. Vincze Lóránt elmondta: a kezdeményezés több mint 50 millió őshonos kisebbséghez tartozó embert érint Európában, akiknek jogaival uniós szinten is foglalkozni kell. A Minority SafePack nemzetközi kampányát koordináló politikus kitért arra, hogy a kisebbségek jogainak kérdése nemzeti érzékenységet is érinthet, de ezt párbeszéd, illetve biztonsági záradékok útján meg lehet oldani. Hangsúlyozta: a kezdeményezés nem vesz el jogokat a tagállamoktól.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában azt emelte ki, hogy a 2007-es lisszaboni szerződés óta a kisebbségek védelme európai értékké vált. Azonban – tette hozzá – ez nem változtat azon, hogy még mindig a tagállamok hivatalos nyelve és domináns kultúrája van a középpontban. Rámutatott: az uniós tagállamokban különböző bánásmódban részesülnek a kisebbségek, bizonyos közösségeknek még saját identitásukhoz sincs joga. „A 21. században ezen változni kell, nem függhet azon a jogérvényesülés ki Európa melyik felében született” – húzta alá.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője kijelentette: az EB-nek ki kell állnia az őshonos nemzeti közösségek védelmében. A képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában emlékeztetett: az őshonos nemzeti kisebbségek még ma is alapvető problémákkal néznek szembe az Európai Unióban, a diszkrimináció szinte minden területen – legfőképpen az oktatás, a nyelvhasználat és a gyűlöletbeszéd szintjén – érinti őket. Rámutatott, hogy a kisebbségben élők is ugyanolyan adófizetők, ugyanúgy hozzájárulnak egy adott ország gazdasági jólétéhez, de lehetőségeik mégis korlátozottak a többi állampolgáréhoz képest.
A képviselő felszólította az EB-t, hogy ne alkalmazzon kettős mércét az európai őshonos kisebbségeket illetően, és mihamarabb válaszoljon 1,3 millió állampolgár akaratára egy uniós kisebbségvédelmi kerettervvel. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt november 7-ig meghosszabbították egy másik európai kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírási határidejét, amely a régiók egyenlőségét és a regionális kultúrák fenntarthatóságát szorgalmazza a kohéziós politika vonatkozásában. Reményét fejezte ki, hogy e kezdeményezés esetében is sikerül elérni a szükséges küszöbértéket legalább hét tagállamban.
Képünkön Vincze Lóránt
