Óvatosabbak lettek az árleszállítás-hajszolók?
ÖSSZEFOGLALÓ
Az úgynevezett fekete péntek (Black Friday), a novemberben – mifelénk akár több napon át… – megrendezett kedvezmény- és akcióhullám az egyik legvitatottabb időszak Romániában: sokan elítélik a gyakorlatot, mégis évről évre egyre többen vásárolnak. Kérdés, folytatódik-e ez a tendencia az idén is, hiszen egyes felmérések szerint lankadni látszik az érdeklődés: az infláció, a személyes pénzügyekkel kapcsolatos aggodalmak óvatosabbá tették az árleszállítás-hajszolókat. Az online boltok képviselői viszont azt mondják, hogy nagyobb készletekkel készültek, mint a korábbi években…
Minél közelebb, annál nagyobb az érdeklődés
A közelmúltban végzett felmérések „tanulsága”, hogy minél inkább közeleg a fekete péntek, annál inkább nő az érdeklődés iránta: míg egy hónapja 10 személyből csak 6 akart, most már 8 akar vásárolni.
Az egyik legújabb reprezentatív felmérés szerint, amelyet a Klarna – a mesterséges intelligencián alapuló globális fizetési hálózat – végzett 1016 romániai személy bevonásával és ismertetett a Mediafax hírügynökség, a válaszadók 81%-a készül a fekete péntekre, és különösen a fiatalok, a Z generáció és a milleniárisok (az 1980–2000 között születettek) körében örvend kimagasló népszerűségnek: előbbiek 87, utóbbiak 91 százaléka várta e napot. A felmérés rámutat: a kereskedelem szempontjából óriási potenciál rejlik a fekete péntekben, mert a vásárlók igen széles skáláját mozgatja meg. A felmérés szerint a megkérdezettek 17%-a pontosan, további 28%-uk nagy vonalakban, 29%-uk hozzávetőlegesen tudta, hogy mit szeretne vásárolni – csak a válaszadók 25%-ának nem volt konkrét elképzelése erről. A válaszadók 35%-a mondta azt, hogy a fekete péntek kiváló lehetőség jó ajánlatokat találni, 35%-uk pedig úgy fogalmazott: nagy árleszállításokat vár ezen a napon. A válaszadók 42%-a ugyanakkor kihangsúlyozta a felelős vásárlás fontosságát, aláhúzva, hogy csak azt veszik meg, ami belefér a költségvetésükbe – csupán 11% azoknak az aránya, akik lehetőségeikhez képest „túllőnek” a célon. „Ez óvatosságot és felelősségtudatot tükröz, ami azt mutatja, hogy a romániaiak észszerűen és tudatosan készülnek erre a vásárlási eseményre” – vonta le a következtetést közleményében a Klarna. Erre utal az is, hogy a válaszadók 36%-a tervez olyan termékeket vásárolni „jó áron”, amelyeket másképp is megvásárolt volna – ez az arány egyébként a válaszadók korának előrehaladtával emelkedik. „Egyértelmű, hogy a mai generációk figyelmesen és stratégiailag közelítik meg a fekete pénteket” – folytatja kiértékelését a platform, amely szerint sokan (61%) a drágább termékeket vadásszák ilyenkor kedvezőbb áron, ami főleg a Z generáció tagjaira és a nőkre érvényes (71 illetve 63 százalék).
A válaszok szerint a legkeresettebb termékkategóriák az elektronikai cikkek (56%), lábbeli és ruházat (49%), gyermekeknek szánt termékek (28%), szépségápolási cikkek (24%), ékszerek és kiegészítők (21%). A felmérés arra is rámutat: a vásárolni szándékozók 65%-a online teszi majd kosarába a termékeket, az elektronikai cikkeket vásárolók esetében ez az arány még magasabb, közel 80%-os.
Az emberek figyelmesebbek, ha kiadásokról van szó
Egy másik, az MKOR Consulting által e héten közzétett, 1000 személy megkérdezésével végzett felmérés arra világít rá, hogy négy romániaiból háromnak fix költségvetése van a Fekete Péntekre, előbbiek közül sokan a bevásárlólistát már két-három héttel, de akár hónapokkal előtte elkészítik. Ugyanakkor a korábbi évekhez képest (a válaszadók 62%-a) enyhén csökkent azok száma (57%), akik a leárazásokat akarják elcsípni. A legtöbb pénzt a fiatalok és gyermektelen felnőttek költik ilyenkor, azaz elsősorban a 40 év alatti korosztály lesi az ajánlatokat. A Z generáció tagjai és a gyermektelenek ugyanakkor spontánabbak, és helyben döntik el, hogy mit vásárolnak.
Corina Cimpoca, a felmérést végző tanácsadó cég alapítója az eredményeket az RFI rádióadónak kiértékelve azt emelte ki, hogy megfordult a trend, hiszen korábban évről évre nőtt a Fekete Péntek iránti érdeklődés, most viszont csökkenést mutat. „Az emberek figyelmesebbek, ha kiadásokról van szó” – magyarázta. Érdekesnek tartotta kiemelni azt az adatot is, miszerint a válaszadók 7%-a nem hisz abban, hogy a leárazások valósak.
A felmérés szerint tehát 10 személyből 5,7 fog vásárolni fekete pénteken; érdekes, hogy enyhén csökkent az elektronikai cikkek iránti érdeklődés, bár ezek továbbra is első helyen állnak a „kívánságlistán”, miközben népszerűbbé váltak a ruházati cikkek, lábbelik, divatáruk.
Pontosan 57%-os érdeklődésre mutat rá egy harmadik felmérés is, amit a Kantar végzett az eMAG megrendelésére még októberben, 2001, 18 év 65 év közötti személyen, reprezentatív mintán. Ez esetben viszont az értékelés szerint ez az 57% a tavalyinál nagyobb vásárlási kedvet mutat. A romániaiak elsősorban televíziót (37%), háztartási kisgépeket (37%), ruházati cikkeket (27%), mobiltelefonokat (24%) és hűtőszekrényt (22%) vásárolnának. A felmérés szerint a fogyasztók fekete pénteki költségvetése évről évre nőtt, jelenleg ez átlagosan 2855 lej, 11%-kal nagyobb, mint 2022-ben.
A 2855 lej azonban ne ijesszen meg senkit, akinek nincs ennyije. Egy másik forrás szerint ugyanis tavaly a romániai átlagfogyasztó „csak” 322 lejre vásárolt fekete pénteken, ezzel kevesebbet költött, mint 2021-ben, amikor is az átlagosan elköltött összeg 370 lej volt – erre egyik fizetési szolgáltató mutatott rá még közvetlenül a tavalyi Black Friday után, amikor egyébként átlagosan 80 tranzakciót bonyolítottak le percenként a szolgáltatón keresztül. A legtöbben lábbelit, étrend-kiegészítőket és kozmetikumot, továbbá fényképezőgépeket és tartozékokat, valamit könyveket vásároltak, és a rendelések közel 70%-a mobilkészülékről érkezett. A szolgáltató összesítése a szerint a vásárlók többsége (54%) nő volt, és a vásárlók mintegy fele a 25–44 évesek közül került ki.
Fekete péntek: 2011-ben kezdődött Romániában
A Hotnews hírportál összegzése szerint a fekete péntek(ek) romániai története 2011-ig nyúlik vissza, akkor november 25-én tartották. A legnagyobb változás az első években tartott akciókhoz képest az, hogy a fekete pénteken már nemcsak elektronikai cikkeket és háztartási gépeket vásárolhatnak az emberek akciós áron, hanem például rengeteg kozmetikumot, ruhaneműt, de már turisztikai kínálatok közül is lehet választani.
A fekete péntek Romániában az eMAG (a nagyon változatos skálájú termékek online értékesítésével foglalkozó, 2001-ben alapított romániai cég) „szinonimája”, és az eMAG növekedése a jelenség általános növekedését tükrözi – írja a Hotnews. Az eMAG 2011-ben 8 millió euróra, 2013-ban 23 millió euróra, 2016-ban 300 millió lejre, 2022-ben pedig 644 millió lejre adott el; az idei évre vonatkozó becslésük 680 millió lej.
Az eMAG által közzétett adatok szerint, a kártyás fizetések aránya az első fekete péntek idején jegyzett kevesebb, mint 10%-ról tavalyra már több mint 63%-ra nőtt. A viszonteladók a fekete péntek időszakában arra törekednek, hogy különféle marketingstratégiákkal megteremtsék a lehető legjobb körülményeket ahhoz, hogy az emberek a szokásosnál többet költsenek, hogy a javasolt kedvezmények vonzzák őket – emeli ki a hírportál. Gyakran előfordul, hogy egy üzlet 5-10-szer többet ad el fekete pénteken, mint más átlagos napon. Azoknál a cégeknél, amelyeknél az akciós, fekete pénteki időszak egyhónapos, az eladások 2-3-szor nagyobbak, mint más átlagos hónapban.
A fekete péntek elindítása utáni első három-négy évben még divat volt, hogy az emberek reggelente elmentek az Altexbe, a Flancóba vagy a Domóba (amelyeknek akkoriban sok üzlete volt), és hatalmas sorok alakultak ki – idézi fel cikkében a Hotnews. Ez mostanra már nincs így, mivel a vállalkozások egy része online értékesítésre állt át, a fizikai jelenléttel működő üzletek pedig már októberben elkezdik kampányukat, és csak november végén fejezik be azokat.
Az első, 2011-es fekete péntek kisméretű, viszonylag jelentéktelen esemény volt, de az elmúlt évek alatt ez is megváltozott. 2012-ben a romániaiak alig több mint negyede hallott a fekete péntekről, ma viszont már 90% fölött van az ez arány.
Aranyrudaktól autókig bármit…
A romániai fekete péntek története során több mérföldkő is volt: 2013-ban az eMAG autókat is elkezdett kínálni, 2015-ben pedig aranyrudakat. 2016-ban az F64 Studio üzletében 17 ezer lejért adtak el fényképezőgép-objektívet, 2018-ban pedig valaki 130 ezer lej értékben vásárolt aranyat a fekete pénteki napon – összegzi a Hotnews.
Tavaly, a november 11-én tartott fekete péntek olyan évet zárt, amelynek során az áruk és szolgáltatások mindenütt drágultak. A kereskedők azonban bíztak abban, hogy az előző év eladásoknál is jobban teljesítenek, és ez így is történt. Új rekordot döntött a kártyás fizetések aránya, és nőtt a részletre vásárlók száma is.
Egyértelművé vált a cégek számára, hogy a fekete pénteken már nem csak az elektronikai cikkek és készülékek érdeklik a vásárlókat, hanem egyre népszerűbbek a testápolási termékek, ruhák, háztartási és autós termékek is. Tavaly már élelmiszereket és játékokat, valamint parfümöket és bútorokat is nagy számban vásároltak. A legérdekesebb, úgynevezett „sztár” termékek az akció beindítása utáni első két-három percben elkeltek az eMAG-on: 700 Horizon tévét 18 másodperc alatt, 600 De’Longhi eszpresszógépet 62 másodperc alatt, 400 LG OLED tévét pedig két másodperc alatt vásároltak meg az emberek.
Ilyenképpen, az eMAG minden idők legjobb fekete péntekjét jelentette be tavaly, az összes rendelésük 644 millió lej volt, szemben az azt megelőző évben jegyzett 609 millió lejjel. Egy-egy rendelés átlagosan 4,1 terméket tartalmazott, és átlagosan 1170 lej értékű volt. A legtöbb vásárló, 82 százalékuk mobiltelefonon adta le a rendelését.
Érzelmi koktéllal kábítják el a vásárlót
Egy másik cikkében a Hotnews azzal foglalkozik, milyen pszichológiai mechanizmusok indulnak be az emberekben a fekete péntek akciói idején; mint írják, összetett „érzelmi koktélról” lehet beszélni, amelyet nem pusztán az határoz meg, hogy egy-egy terméket olcsóbban kínálnak. Az árleszállítás, árcsökkenés szó által beindított mechanizmusok az emberi agy jutalmazási rendszerével vannak kapcsolatban – írja a Hotnews.
A fekete pénteket egyértelműen „várakozási hangulat” előzi meg: az eladások az azt megelőző napokban láthatóan visszaesnek, mivel az emberek kivárnak bizonyos termékek megvásárlásával ameddig a kampány elkezdődik.
Vannak tanulmányok, amelyek szerint a piros bannerek több vásárlót vonzanak, mint az egyéb színekben pompázók. Tény, hogy a Black Friday-kampányokban is sok a piros – emeli ki még a hírportál, hozzáfűzve: az emberek jól érzik magukat akkor, ha vásárolnak valamit, hát még akkor, ha meg vannak győződve, hogy kevesebbet fizettek érte, mint máskor tették volna.
„Továbbá, a vásárló jóérzésként éli meg azt, amikor meglátja a terméket a virtuális bevásárlókosárban, vagy azt a pillanatot, amikor a futár hívja, hogy mehet a csomagért. Ezekben a pillanatokban az agy örömközpontjai aktiválódnak, és kiválasztódik a dopamin, az idegrendszer egyik fő ingerületátvivő vegyülete” – írják.
A félelem is szerepet játszik a fekete péntek vásárlási folyamatában, mivel sokan attól tartanak, hogy ha nem „most” döntenek úgy, hogy megveszik az adott terméket, akkor többé nem fogják olcsón megtalálni, és bánni fogják, hogy nem vették meg, amikor akciósan kínálták.
Továbbá, a Black Friday-kampányok körüli nagy felhajtás azt a benyomást kelti, hogy teljesen normális dolog minél többet vásárolni, „mert mindenki más is ezt teszi.” Mindemellett, sokan meg vannak győződve arról, hogy fekete pénteken olyasmit fognak vásárolni, ami nem mindenki számára elérhető, így ezeknek az embereknek a fejében kiemelten vonzóvá válik az adott termék.
„Most éppen 40 ember nézi a terméket”
A marketingstratégiák is teljes gőzzel működnek: sok termékre rá van írva, hogy csak kettő van raktáron vagy a készlet korlátozott. Ráadásul, mivel a legérdekesebb termékek az első néhány száz másodpercben elfogynak, az embereken nagy a nyomás, hogy gyorsan döntsenek. Szintén nyomást gyakorolnak a vásárlókra az olyan említések, mint például: „most éppen 40 ember nézi ezt a terméket”…
Esetenként akár egyfajta szégyenérzet is jelentkezhet, azzal a gondolattal, hogy mások szemében nem tűnnek elég sikeresnek, ha nem rendelkeznek bizonyos termékkel. Megtörténhet például, hogy azért vesznek meg drágább telefont, mert attól tartanak, hogy az ismerőseik kinevetik őket, ha kevésbé újszerű modellt birtokolnak.
Emellett, esetenként a „neki miért van, és nekem miért nincs” típusú gondolatok is felmerülhetnek, mint ahogyan az is képben lehet, hogy csak azért vásárolnak meg bizonyos dolgokat, mert meg vannak győződve arról, hogy az előnyösen alakítja majd a társadalmi megítélésüket – írja cikkében a Hotnews, megjegyezve: ritka esetekben előfordul az is, hogy az ember tudatosan úgy dönt, a tömeggyártott termék helyett inkább kézzel készített terméket vásárol, mert segíteni akarja a kisiparosok vállalkozását.
Mindezek mellett pedig, nyilván sokak számára a vásárlás öröm, szórakozás, még akkor is, ha az utóbbi években nagyon drágává vált az élet…
(Borítókép: Răzvan Băltăreţu)
