Küszöbön a közelgő fekete péntek miatti vásárlási láz
Az amerikai mintára főleg a kelet-európai országokban teret hódító fekete péntek (Black Friday) nagyon komoly árkedvezményekkel szédíti meg a vásárlók tömegeit, nem egyszer okozva fizikai konfliktust az olcsó termékek megszerzésében. Romániában az idén ez az ominózus nap november 16-a, de a végletekig kiélezett kereskedelmi konkurencia miatt már jóval azelőtt jelentkeznek árleszállítások.
Az említett statisztikából az is kiderül, hogy a felsőfokú végzettségűek 61 százaléka, a középszinten vagy annál kevésbé iskolázottak 50 százaléka él ezzel a lehetőséggel. A „legonlájnosabb shoppingolók” a bukarestiek (62%-kal), de a vidékiek is igyekeznek felzárkózni (50%-kal). A nemek közti megoszlás: 59% a férfiak, 52% a nők esetében. A 18–30 évesek körében 58%-os, a 31–45 évesekében 55%-os, a 46–65 évesekében 53%-os a havi minimum egyszeri internetes vásárlási arány.
Leginkább mobilt vásárolunk, mobilról pedig gyerekcuccokat
A hazai internetes vásárlás élharcosa az eMAG Románia, amely tavaly a fekete péntek kapcsán 8,3 millió megkeresést élt át, megrendelt árumennyisége elérte az 1,1 millió darabot, és a forgalom 360 millió lejt tett ki, ami 20%-os növekedést jelentett a 2016-os kiadáshoz képest. Tudor Manea igazgató szerint fontos tanulság, hogy a megrendelések 30,7%-át bankkártyával fizették ki a vásárlók, ami egy évvel korábban még csak 26%-ot tett ki. A legkeresettebb árucikkek a következők voltak: mobiltelefon, elektronikai játék, bútor, televízió, audió- és videókészülékek, elektromos háztartási cikkek, divatáru, kozmetikum stb.
Százezerre tehető azoknak a személyeknek a száma, akik első alkalommal fordultak az online vásárlási módhoz. Mobiltelefonról leginkább a következő árucsoportok kaptak megrendeléseket: termékek gyermeknek (14,3%), kis háztartási elektromos készülékek (8,4%), mobiltelefonok kiegészítői (6,6%), testápoló készülékek (6%), játékszerek (5,9%), nagy háztartási elektromos készülékek (5,5%), divatáru (5,3%), lakberendezési tárgyak (4,9%), könyvek (4,4%), mobiltelefonok (4,1%). Legnagyobb mértékben a következő megyékből rendeltek: Bukarest, Konstanca, Kolozs, Temes, Iaşi, Prahova, Ilfov, Brassó, Argeş, Dolj.
Az idei fekete péntek várhatóan újabb eladási rekordokat dönt meg. Az eMAG révén már 2018 elején 530 hazai kistermelő 120 ezer áruféléjét lehetett elérni. A nonstop működő online kereskedelem igyekszik a legmodernebb eszközöket és módszereket bevetni. Ilyen például a különböző okosgépeken a vásárló személyére szabott árukínálat kialakítása.
Ha nem alkalomszerűen vásárolunk, hanem „előre megfontolt szándékkal”, szükségünk van egy készülékre, és szeretnénk a lehető legolcsóbban beszerezni, akkor érdemes egy bizonyos ideig (néhány hét, hónap) figyelni az adott termék árát. Egyrészt jelentős különbségek lehetnek a különféle boltok kínálata között, másrészt nem ritka ugyanis, hogy a kedvezményesnek hirdetett ár valójában semmivel sem kisebb az egész évben hirdetett árnál, csak az eredetinek feltüntetett árat módosították felfelé. Ez pszichológiai hatásként működik: azt hisszük, hogy jóval olcsóbban vásárolunk, pedig dehogy. Az ilyen példákra gyakran hívták fel a figyelmet az elmúlt években a vásárlók, ezzel együtt azonban nagyszámú valós árkedvezményre is lehet számítani.
Az internetet online vásárlásra használó férfiak és nők aránya nagyjából megegyezik az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen közzétett adatai szerint: 2017-ben az internetező nők 66, az internetező férfiak 69 százaléka vásárolt a világhálón. Abban jelentős eltérések vannak, hogy ki mit vásárol leginkább.
Csak a máltaiak vesznek több ruhát, mint a románok
Ruházati és sportcikkeket inkább a nők vásárolnak (uniós átlag 70%, 58%), elektronikai berendezéseket pedig inkább a férfiak (32%, 17%) és ők gyakrabban vásárolnak filmeket, zenét is (32%, 24%). Háztartási cikkeket, utazásokat, szállást, belépőjegyeket a férfiak és nők átlagosan egyforma arányban vásárolnak az unióban. Jelentősek az eltérések viszont az egyes tagországok vásárlási szokásai, és a nemek szerinti adatmegoszlás között. Elsősorban Románia és Magyarország statisztikáit figyeltük meg.
Eszerint az interneten vásárló románok listavezetők a ruházati és sportcikkek terén (a neten vásárló nők 81, a férfiak 70%-a rendel ilyen termékeket), egyedül a máltaiak vásárolnak több ruhát (82% nők, 66% férfiak). A magyarok lényegesen ritkábban vásárolnak ruhát és sportcikkeket világhálón: a neten vásárló nők 56, a férfiak 46 százaléka.
Az elektronikai berendezéseknél teljesen megfordul a helyzet: a férfiak jelentősen többet vásárolnak, mint a nők. A románok a jelek szerint bizalmatlanabbak e téren, a ruhavásárlók arányához képest csak minden kilencedik hölgy vásárol elektronikát a neten, s minden 3-4. férfi. Az online ruhavásárlási szokásokhoz képest Románia tehát a grafikon másik végére költözik, Magyarország pedig ugyanúgy: a magyarok listavezetők itt, egyedül a hollandok vásárolnak több elektronikai berendezést online (nők/férfiak: magyarok 26/44, hollandok 27/43%). A románoknál csak a csehek, bolgárok és ciprusiak vásárolnak kevesebb elektronikát a neten.
Keleten nem költünk filmekre, zenére
Filmet és zenét szintén inkább a férfiak vásárolnak, és a kelet-közép-, dél-európai államokban jellemzően csak nagyon kevesen, míg a nyugati, északi tagállamokban 6–10-szer többen. A magyar nők 6, a férfiak 9%-a, a román nők 8, a férfiak 12%-a vásárol filmeket és zenét, míg a listavezető svéd nők 57, a férfiak 65%-a.
Háztartási cikkeket a magyar nők 29, a férfiak 31%-a, a románok 23-24%-a vásárol, ennél kevesebben már csak a portugálok, görögök, ciprusiak, listavezető pedig az Egyesült Királyság 65%-kal. Arányaiban tekintve utazást és szállást 2-3-szor gyakrabban vásárolnak a magyarok, mint a románok (nők/férfiak: Románia 14/19, Magyarország 39/43%), a románoknál kevesebben csak a horvátok (12/17%), listavezető Luxemburg (76/70%). Belépőjegyeket a magyar nők 23, a férfiak 29%-a, a románok 15-16%-a vásárol a világhálón, ennél kevesebben csak a ciprusiak és horvátok, listavezető Dánia (nők 71, férfiak 67%-a).
