Megértésre, szolidaritásra és empátiára van szükség
Néhány héttel ezelőtt hatalmas felháborodást okozott Németországban két óriásvállalat, a sportszereket gyártó Adidas és a cipőkkel kereskedő Deichmann azon döntése, hogy a koronavírus-járvány miatt egyelőre nem fizetik ki bezárt üzleteik bérleti díját, a két céget az alkancellár is élesen bírálta egy lapinterjúban.
A koronavírus „arra tanít, hogy az önzőség kudarchoz vezet” – fogalmazott Olaf Scholz a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban, kiemelve: „irritáló, amikor nagyvállalatok csak úgy bejelentik, hogy nem fizetnek bérleti díjat”. A világjárvány „az együttműködés ideje”, a válságot csak közösen, összefogással és egymás iránti megértéssel lehet jól átvészelni, ezért tanácsos az egyoldalú döntések helyett egyeztetni – mondta a pénzügyminiszteri és alkancellári tisztséget betöltő politikus.
A németországi eset nagyvállalatokról szól ugyan, ám a helyzet Romániában is hasonló: egyes bérlők egyeztetés nélkül távoznak a bérleményekből és nem hajlandók tovább fizetni a lakbért, mások már a krízis elején leültek tárgyalni a tulajdonosokkal és legtöbb esetben egyezségre is jutottak.
A közép-erdélyi megyékben több tucat üzlethelyiséget bérlő cég neve elhallgatását kérő képviselője a Szabadságnak elmondta: tudomása van a képviselőház és a szenátus által megszavazott, ám az államfő által még ki nem hirdetett és a Hivatalos Közlönyben még meg nem jelent jogszabályról, amely szerint a tulajdonosoknak megértést kell tanúsítaniuk a nehéz anyagi helyzetbe került vagy fizetésképtelenné vált bérlőkkel szemben, és el kell engedniük a bérleti díj kifizetését vagy megállapodást kell kötniük annak átütemezéséről.
– Cégünk tucatnyi üzlethelyiséget bérelt Maros, Szilágy, Fehér és Kolozs megyében. Lévén, hogy már a szükségállapot kihirdetése pillanatában betiltották azt a tevékenységet, amelyet mi folytatunk, az ötven alkalmazottat kényszerszabadságra küldtük. A könyvelőnk szerencsére számunkra az elsők között benyújtotta a kérvényt a beígért állami támogatás folyósítására. Úgy tudom, az iratok benyújtásától számított két héten belül válaszolniuk kellene, de na, szükségállapot van, ki tudja, mi lesz belőle. Arra számítunk, hogy kétezer lej fölötti összeget kapnak majd – jegyezte meg a cégvezető.
Legtöbb tulajdonossal kiegyeztünk
A cégvezető arról számolt be lapuknak, hogy a szenátus és a képviselőház által megszavazott, az elnök aláírására váró jogszabály előtt már egyeztetéseket kezdeményeztek az üzlethelyiségek tulajdonosaival a bérleti díj kifizetésének felfüggesztéséről.
– A tulajok kilencven százaléka megértő volt és megállapodásra jutottunk. Abban egyeztünk meg, hogy a válság idejére nem, vagy csak sokkal kevesebbet fizetünk. A tulajdonosok 60 százaléka legalább felére leengedte a bért, esetenként csak annak 30 százalékát kell fizetnünk. Körülbelül 10 százalék azt mondta, nem érdekli semmi, neki kell a pénz. Egyelőre nekik sem utaltunk át pénzt, azt mondtuk, sajnáljuk, de nincs miből, mert semmilyen bevételünk nincs, az alkalmazottainkat kényszerszabadságra küldtük, leállt minden. Azokkal, akikkel egyezségre jutottunk, nem állapodtunk meg konkrét időintervallumban, ugyanis akkor, március közepén is ugyanilyen bizonytalan és zavaros volt a helyzet, mint most. Nekem is van üzlethelyiségem, a bérlő felhívott, hogy mi legyen, én startból elengedtem a bért, mert a rendelkezések értelmében a szépségszalont be kellett zárnia – nyilatkozta az üzletember.
Kiemelte: az üzlethelyiségek tulajdonosaival történt tárgyalások során érvként hozták fel, hogy nem saját döntés miatt függesztették fel a tevékenységet, a szükségállapot kényszerítette őket az intézkedés meghozatalára.
– Számításaink szerint legkorábban júniusban nyithatunk ki ismét, s legalább egy évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a járvány előtti idők visszatérjenek. Hogy a 2008-as világgazdasági válsághoz viszonyítva milyen a mostani helyzet? Egyértelműen súlyosabb – osztotta meg tapasztalatait a vállalkozó.
Vlad Mureşan, a Kolozsvári Albérlők Egyesületének képviselője a Szabadságnak Facebook-beszélgetésben leírta: egyre több azon albérlők száma, akik munkahely nélkül maradtak vagy kényszerszabadságra küldték őket.
– A világjárvány okozta súlyos gazdasági gondok miatt egyre többen nem tudják megengedni maguknak a lakbér kifizetését, és tárgyalásokat kezdeményeztek a tulajdonosokkal a lakbérről. Sokan már kérték a pénz kifizetésének a halasztását, átütemezését vagy a lakbér összegének a csökkentését – írta a civil szervezet munkatársa.
Úgy tudja, egyes tulajdonosok megértőek voltak, mások pedig elutasították a bérlők kérését, de arányokkal nem tudott szolgálni.
– Sokkal ritkább azon eset, amikor a tulajdonos rukkol elő a lakbér csökkentésének ötletével. Több olyan bérlőről tudok, aki nem tudott megegyezni a tulajdonossal, felmondta a szerződést vagy amennyiben ez nem létezett, egyszerűen elhagyta a lakást, és visszaköltözött a szülővárosába. Na, most a tulaj nézheti az üres lakást! – fogalmazott.
Tudatta, hogy az általa képviselt egyesület minden esetben bátorította az albérlőket, hogy vegyék fel a kapcsolatot a lakások tulajdonosaival és tisztázzák a helyzetet, kérjenek halasztást vagy a fizetendő pénz csökkentését.
– A dolguk megkönnyítése érdekében levél- és sms-példákat írtunk, amely segíthet nekik a tulajdonossal történő kommunikációban. Megítélésünk szerint a lakbér kifizetését is fel kell függeszteni, a jelzálogrészlet folyósításával például ugyanez történt, de mivel előbbi esetben nincs jogi rendelkezés, a tulajdonosok belátásuk szerint cselekedhetnek – írta Vlad Mureşan.
Minden bérlőcsere költséggel jár
A Kolozsvári Albérlők Egyesületének képviselője szerint egyeseknek komoly gondot jelent a munkahely elvesztése, ugyanis amellett, hogy képtelenek lakbért fizetni, nincsenek szüleik, közeli rokonaik, akiknél lakhatnának.
– Ebben az esetben hajléktalanná válhatnak olyan időszakban, amikor a szociális távolságtartás és a higiéniai előírások betartása mindenki számára kötelező – jegyezte meg Vlad Mureşan.
Az albérlők egyelőre tartanak a tulajdonosoktól
Két még kereső és egy munka nélkül maradt albérlővel sikerült beszélnünk. Előbbiek egyike lapunknak azt nyilatkozta: egyik egyetemista lakótársa már hetekkel ezelőtt felvetette, tárgyaljanak a lakás tulajdonosával, neki ugyanis a szükségállapot és az egyetemi előadások felfüggesztése miatt haza kellett költöznie, egyáltalán nem használja a bérleményt. Az ügy egyelőre függőben maradt, ugyanis a lakótársak más-más anyagi és munkavállalói helyzetben vannak: egyikük munkahellyel rendelkezik ugyan, de meghatározatlan időre kényszerszabadságra küldték, a jogszabály értelmében pedig az állam csupán későn utalja ki az ugyanilyen helyzetben lévő munkavállalóknak a pénzt, csupán tanulmányait folytató, munkahely nélküli egyetemi hallgató, illetve egy főállásban dolgozó, továbbra is jövedelemmel rendelkező személy.
A másik esetben a még kereső albérlő kivár, ám a jelenlegi helyzetre való tekintettel azon morfondírozik, ő is vegye fel a kapcsolatot a tulajdonossal, s az előre nem látható helyzetre való tekintettel javasolja az esetleges csökkentést vagy átütemezést.
Visszaadta a pénzt a lakástulajdonos
Meglepő lehet, de olyan esetről is értesültünk, amikor az ingatlan birtokosa visszaadta a lakbérpénzt.
– Egyelőre van folyamatos jövedelmük, de kisgyermeket kell eltartaniuk, a helyzetük gyorsan változhat, jobbnak láttam így segíteni nekik. A másik lakóm nősülni készül, neki is van elég tennivalója, kiadása, így próbálok rajta is segíteni – nyilatkozta a Szabadságnak a tulajdonos.
Megértésre, empátiára, szolidaritásra és megegyezésre szólítja fel az üzlethelyiségek és lakások tulajdonosait Bónis Endre, a Reform ingatlanügynökség ügyvezető igazgatója.
– Minden helyzet és ingatlan külön elemzést és elbírálást igényel. A tulajdonosoknak meg kell nézniük, bérlőjüket mennyire befolyásolta a jelenlegi áldatlan helyzet. Amennyiben valaki tud otthonról dolgozni és nem csökkentették a fizetését, akkor továbbra is a jelenlegi bért kell fizetnie. Amennyiben viszont valakinek megszűnt a munkahelye vagy kényszerszabadságra küldték, vagy bezárt az üzlet, esetleg jelentősen csökkent az árbevétel, akkor a tulajdonosnak erre is tekintettel kell lennie – fogalmazott az ingatlanszakember.
Megoldást jelenthet, mondta, hogy kiegyeznek: a bérlő később, ütemezve fizeti ki az elmaradt lakbért, mihelyt ismét állandó havi jövedelemre tesz szert, ilyen módon a tulajdonos sem marad pénz nélkül.
– Tudni kell, hogy az ingatlantulajdonosok is bizonyos állami segítségben részesülnek, a kamatokkal kapcsolatban már megszülettek az intézkedések, a banki hitelek visszafizetésével kapcsolatban pedig következnek – jegyezte meg.
Hogy mennyire rugalmasak a tulajdonosok? Bónis Endre szerint figyelembe kell venni, hogy jelenleg az ingatlanpiac „kómában van”, új lakót találni nagyon nehéz vagy lehetetlen.
– A potenciális bérlőnek meg kell néznie a lakást, be kell őt oda engedni, ez egészségügyi veszélyekkel is járhat. A jelenlegi bérlőt ismeri, van személyes kapcsolata vele, ismeri a szokásait, vannak információi a pénzügyi helyzetéről – mondta, majd hozzátette, hogy megítélése szerint ilyen vonatkozásban is patthelyzet van.
Tudomása szerint a kolozsvári ingatlanpiacon több ezer üresen álló Airbnb (rövid távra, turistáknak kiadott magánlakás) szabadult fel, a tulajdonosoknak nincs bevételük belőle, most az az érdekük, hogy hosszú távra adják ki.
– Ha a szükségállapot után infláció következik, romlik a valutaárfolyam, csökkennek a fizetések, akkor ennek mindenképpen kihatása lesz a bérlők anyagi helyzetére, ezt is figyelembe kell majd venni. A nyitva maradt boltokban árcímke segítségével változtatják a számokat, visszatérnek a kilencvenes évek – mondta.
Tudomása szerint számtalan esetben sikerült kompromisszumos megoldást találni a lakás- vagy üzlethelyiség-tulajdonosok és a bérlők között.
– A tulajok is belátják, hogy minden bérlőcsere költséggel jár. Az ingatlant rendszerint fel kell újítani, új bérlőt kell keresni, egy bizonyos idő eltelik, a bevétel elmarad, sok az utánajárás – nyilatkozta a Reform ingatlanügynökség ügyvezető igazgatója.
Állás nélkül, otthoni elszigetelésben
Egy 57 éves szakács kritikus helyzetben van: a szükségállapot kihirdetése miatt a vendéglő március 16-án bezárt, kényszerszabadságon van, ráadásul otthoni elszigetelésben kell lennie, az egyik kollégája ugyanis vírusgyanús volt, a tíz évvel fiatalabb felesége pedig csupán fele annyit dolgozik, mint eddig, két gyermek él a háztartásban.
– A főnök felhívott, s azt mondta, lehet, teljesen bezárja a vendéglőt. Felhívtam a lakás tulajdonosát, s előadtam a helyzetet. Azt ajánlottam, hogy kifizetem a kétszobás és nappalival rendelkező lakásért járó 1500 lejes bér felét és az összes költséget vagy azok egy részét, de nem tágít, kell neki a pénz. A kényszerszabadságra járó állami pénzt nem kaptam még meg, de tizedikén ki kell fizetnem a lakbért, ha nem teszem, kilakoltat. Úgy tudom, a szükségállapot idején ilyesmi nem lehetséges – mondta a szakács.
