Mintegy 7,4 millió svéd választópolgárt várnak az urnákhoz. Összesen 6300 jelölt száll versenybe a 349 parlamenti mandátum mellett 20 megyei tanács és 290 önkormányzati gyűlés helyeiért.
A baloldali blokk a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a szélsőbaloldali Baloldali Párt együttesen 4 százalékos fölénnyel rendelkezik a konzervatív Méréskelt Párt, Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok – Szövetségként ismert – jobbközép koalíciójával szemben – derült ki a Kantar SIFO és az Ipsos közvéleménykutató-cégek friss felméréseiből.
A Kantar SIFO közvéleménykutató-cégnek a svéd rádió megbízásából korábban elvégzett felmérése szerint a baloldali pártok 41 százalékos támogatottsággal rendelkeznek, míg a jobbközép koalíció a voksok 37,7 százalékát szerezheti meg. Mindez azt valszínűsíti, hogy Svédországban ismét kissebbségi kormány alakul majd.
A kormányalakítás azonban a várakozások szerint nehéznek ígérkezik majd, mivel a közvélemény-kutatások szerint a két fő politikai blokk egyike sem lesz képes kormányzó többséget szerezni.
Egy harmadik erő, amellyel elemzők szerint számolni kell, a Jimmie Akesson vezette bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt. Az ellenzéki párt az előrejelzések szerint a vasárnapi választások nagy nyertese lehet. A választási kampány során a két fő politikai tömb pártjai bejelentették, nem kívánnak együttműködni Svéd Demokratákkal, amelyet friss felmérések 16-18 százalékos támogatottságon látnak.
A bevándolásellenes és általánosságban EU-ellenes Svéd Demokraták ugyanakkor megfogadták, megbuktatnak minden olyan kormányt, amely nem engedi beleszólásukat a migrációs politikába.
A főbb kampánytémákat, mint az egészségügy és az oktatás az elmúlt hónapokban szinte teljes egészében háttérbe szorította a migrációs válság.
A Stefan Löfven miniszterelnök vezette szociáldemokraták jelenleg a legnagyobb erőt képviselik ugyan a parlamentben, de csak kisebbségi kormány élén irányítják az országot. Löfven a közelgő választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálja beállítani miközben ráirányítja a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság szintje. A párt ennek ellenére történetének egyik legrosszabb eredményére, mintegy 25 százalékra számíthat. Löfven ugyanakkor elemzők szerint abban reménykedik, hogy megtarthatja a kormányrudat a jobbközép pártok külső támogatásával.
