A jogszabály egyebek között eltörölné a gépjárművek után fizetendő környezetszennyezési díjat, a cégbejegyzési illetéket, az ideiglenes útlevelekre fizetendő konzuli illetéket. Kiterjed a rádió- és tévéelőfizetési díj eltörlésére is, annak ellenére, hogy ez ellen a függetlenségüket féltő közmédiumok, hazai és nemzetközi médiaszervezetek is tiltakoztak.
A média a december 11-i parlamenti választásokkal hozta összefüggésbe azt, hogy a PSD nem saját három évig tartó kormányzása idején, hanem a mostani választási kampány küszöbén, rekordsebességgel - a beterjesztését követően két hét leforgása alatt - fogadtatott el törvényt a parlament mindkét házával a különféle díjak és illetékek eltörléséről.
Bár a Johannist támogató jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint a törvény a szociáldemokraták választási kampányának része, a választások előtt maga sem vállalta fel, hogy ellenezze, így a jogszabályt egyhangúlag szavazta meg a képviselőház.
Johannis szerint a törvénytervezet elfogadásának módja számos pontján sérti az alkotmányt, ezért a tervezet teljes megsemmisítését kérte a taláros testülettől.
Az előzetes normakontrollt kérő levelében az elnök kifejti: az adóterhek csökkentése és a bürokrácia egyszerűsítése össztársadalmi cél, ám ezt megfontolt, hatékony, előre látható és felelős intézkedésekkel kell megvalósítani. A PSD törvénytervezetének elfogadásakor ezzel szemben nem kérték ki - a költségvetés kidolgozásában kizárólag illetékes – a kormány álláspontját, nem rendelkeztek a finanszírozás nélkül maradó intézmények sorsáról, a szenátus pedig anélkül szavazta meg egyetlen nap alatt a tervezetet, hogy annak költségvetési hatásait érdemben tanulmányozta volna - olvasható az elnöki beadványban.
Az alkotmánybíróság várhatóan csak a választások után hozza meg döntését az illetékeltörlés ellen emelt államfői óvás ügyében.
