Az államelnöki hivatal közleménye szerint, a légierő fejlesztési koncepciójának kidolgozásánál fontos szempont volt Románia számára, hogy hatékony, hiteles, a lehetséges agressziót elrettentő, a NATO- és EU-tagsággal járó kötelezettségek teljesítésre alkalmas légvédelmet építsen ki, és fejlessze együttműködési képességét a szövetségesekkel. Az CSAT az ülésen más, nemzetbiztonságot érintő kérdésekről is tárgyalt, egyik fő téma fekete-tengeri térség biztonságának kérdése volt.
Az F-35-ös vadászrepülőgépek beszerzését jóváhagyó CSAT arra hivatkozott, hogy ezek a harci repülőgépek kiemelten fejlett érzékelőkkel, valós harctéri operatív képkezelési képességgel, és nagy pontosságú, intelligens tüzérségi rendszerrel rendelkeznek. Mindamellett, ezek a gépek valós idejű, titkosított kommunikációra képesek a földi légvédelemmel és más repülőgépekkel, mindez pedig alkalmassá teszi őket a légi fölény megszerzésére és megőrzésére, a légtér szuverenitásának megvédésére.
Tizenhat vadászgépünk vanRomániában 2019 márciusában állt szolgálatba az első, Portugáliából beszerzett, 16 darab használt F-16-os gépből álló repülőraj. A védelmi tárca korábbi közlése szerint az országnak legalább három, egyenként 16 többcélú harci gépből álló repülőrajra van szüksége légtere védelméhez. Az állam egyébként tavaly írt alá szerződést Norvégiával további 32 használt F-16-os harci repülőgép megvásárlásáról. Ezeket várhatóan idén, és 2024 folyamán fogják leszállítani.Az F-16-os repülőrajokra átmeneti megoldásként tekintenek, az ötödik generációs F-35-ös harci repülők beszerzéséig. A román hadsereg fegyverzet-ellátási főigazgatósága vezetőjének korábbi nyilatkozata szerint, az első F-35-ös rajt 2030 után tervezik hadrendbe állítani. A légtéri járőrözésből egyelőre a román légierő izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépei is kiveszik még a részüket. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt, és a légierő idén megkezdte a MiG-21 Lancerek kivonását a szolgálatból.
Elemezték a Moldovát érintő "külső beavatkozásokat"A védelmi testület keddi ülésén a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetének alakulását, és a „moldovai demokratikus folyamatokat érintő külső beavatkozásokat” elemezve úgy értékelte: Ukrajna és Moldova „határozott támogatásának” folytatása közvetlenül hozzájárul Románia biztonságának erősítéséhez is. Az elnöki hivatal közlése szerint, Románia partnereivel és szövetségeseivel együtt a közlejövőben is „határozottan, egységesen és hatékonyan” kíván fellépni a fekete-tengeri térség biztonságának és stabilitásának előmozdításáért.A júliusban esedékes, Vilniusban tartandó NATO-csúcs kapcsán a CSAT tagjai leszögezték: fontos lesz megbizonyosodni arról, hogy maradéktalanul megvalósulnak a tavalyi madridi csúcsértekezleten hozott döntések a NATO keleti szárnyának és a fekete-tengeri térségnek a hosszú távú megerősítéséről.
Nyomatékosították továbbá: az ukrán védelmi erőfeszítések sikerének biztosításához kulcsfontosságú az Ukrajnának – a NATO és az EU által –nyújtott többdimenziós támogatás fenntartása, most és hosszú távon egyaránt. A CSAT szerint, emellett biztosítani kell a szükséges támogatást a többi érintett régióbeli partnerországnak is, elsősorban a Moldovai Köztársaságnak, amely Ukrajna után a leginkább ki van téve az orosz agresszió hatásainak. A védelmi tanács megállapította azt is: a kisinyovi hatóságok „szakszerűen, demokratikusan és felelősségteljesen kezelték az ország destabilizálására irányuló, példátlan intenzitású hibrid akciókat.”
(Fotó: www.presidency.ro)
